Heti kampány

Ezer milliárd forintra becsülte a Fidesz egyik képviselője a választások előtti jóléti intézkedések árát. Kérdés, hogy ezzel a fegyverrel szemben elég lesz-e az ellenzéki retorika, például Márki-Zay Péter csütörtöki országértékelő beszéde.

„A világ globális kihívásai tekintetében azonos a megközelítés a két ország között” – mondta Orbán Viktor a brazil elnök budapesti látogatásán. Ha elfogadjuk, hogy korunk legjelentősebb globális kihívása a fenntartható fejlődés megteremtése, miközben Jair Bolsonaro politikájához a környezetvédelmi politika szétverése, az amazóniai esőerdők pusztításának jelentős felgyorsítása kapcsolódik, akkor úgy tűnik, hogy a Fidesz lemondott a környezettudatos választók megszólításáról elnöke nemzetközi szövetségeskeresése oltárán.

Fidesz

Folytassuk összefoglalónkat a kormánypárt kampányával.

Ezer milliárd forint a szaldója a februári „jóléti intézkedéseknek” – mondta Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Figyelőnek a hvg.hu szemléje alapján. A 2022-ben már nem indított fideszes képviselő szerint a közelgő választásnak az is a tétje, hogy ezek a juttatások a jövőben is megmaradnak-e. Arról nem beszélt, hogy – hasonlóan a 2002 utáni szocialista–liberális kormányhoz – a mostani pénzszórást is hitelből fedezi a Fidesz-kormány.

A Fidesz kihelyezett frakcióülésén a párt és az állam képviselői is részt vettek. Például Káel Csaba, egy nemzeti kulturális intézmény, a Müpa és a hazai filmtámogatásokról döntő szervezet vezetője is.

A frakcióülés utáni sajtótájékoztatón Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette, hogy jogállamisági problémák vannak az EU működésében. A politikust a tegnapi bírósági ítélet ragadtatta a kijelentésre: az ugyanis lehetővé tette, hogy az EU intézkedésekkel védje meg saját támogatásait attól, hogy jogállami deficittel rendelkező országok ne a céloknak megfelelően használják fel.

Ehhez kapcsolódóan:

„Ez egy más demokrácialogika” – Mráz Ágoston a Fideszről, ellenzékről, kampányról

A választások után jelentős átalakuláson mehet át a mostani ellenzék – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz think tankjeként is működő Nézőpont Intézet vezetője lapunknak adott interjújában. Az elemző nem lát meglepetést a Fidesz kommunikációjában és politikájában a választásokhoz közeledve sem.

Állam

Némi késéssel, de elindult választási ajánlásaink online ellenőrzésének lehetősége. Ha a választók közül sokan használják majd a kampányidőszak vége felé, azzal megnehezíthetik a kamupártok dolgát – írtuk újabb, a témával foglalkozó cikkünkben.

Ehhez kapcsolódóan:

Elkészült az ajánlásokat ellenőrző online lehetőség az NVI-nél

Ellenzék

Országértékelő beszédet tartott Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje csütörtök délután.

Az eseményen felszólaltak az ellenzéki pártok vezéralakjai, Karácsony Gergely, Kanász-Nagy Máté, Kunhalmi Ágnes, Donáth Anna, Jakab Péter és Dobrev Klára is.

Márki-Zay Péter elismerte a Fidesz egyes intézkedéseit is (kettős állampolgárság, határkerítés, közmunkaprogram, beltéri dohányzás megszüntetése), de érthetően inkább a kritikáit sorolta.

Megemlékezett a 43 ezer Covid-elhunytról (akiket Orbán nem említett évértékelőjében), illetve a NER-elit erkölcsi és gazdasági zülléséről beszélt, majd az ellenzék ígéreteit ismertette.

A Fidesz szerint „a Gyurcsány-show mai adását láthattuk”.

Az MSZP európai parlamenti politikusa, Ujhelyi István a Jelen hetilap videójában azt mondta, hogy nem akar muníciót adni a Fidesznek, de azt hiszi, hogy az ellenzékben „nem egyenlő módon érzi mindenki a súlyát és felelősségét annak, hogy Magyarország milyen úton megy tovább”.

A Telex háttérinformációk alapján írta meg Iványi Gábor lecserélését Róna Péterre az ellenzék köztársaságielnök-jelölésénél. A cikk informátorai szerint nem Iványi Gáborról, hanem Márki-Zay Péter határainak kijelöléséről szólt a Jobbiknak a metodista lelkész jelölését megakadályozó vétója.

És végül: az RTL összegyűjtötte azon színészek, énekesek, élsportolók, orvosok nevét, akik szerepet vállalnak politikusok, pártok kampányában, így igyekezve hitelességet adni neki.

Szerda legfontosabb híre egyértelműen az volt, hogy a magyar és a lengyel kormány elbukta azt a pert az Unió bíróságán, melyet azért indítottak, hogy kimondassák a jogellenességét az un. „jogállamisági mechanizmusnak”. A kampányeseményeket is ez az ítélet határozta meg.

A jogállami mechanizmusról szóló döntést az EU legfontosabb szervei (Bizottság, Tanács, Parlament) azért hozták 2020. decemberében, hogy lehetőség legyen az uniós jogállamisági elvek rendszerszintű, az EU-támogatások törvényes felhasználását ellehetetlenítő megsértése esetén eljárást indítani, adott esetben támogatásokat megvonni tagországoktól.

Fidesz

„Brüsszel nem akar belenyugodni abba, hogy Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak, a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda megállítására is törvényt hozott, sőt még népszavazást is kiírt. Ezért perelték be Magyarországot, ezért indították az egész jogállamisági dzsihádot, ezért akarják megbélyegezni, elítélni és megbüntetni hazánkat” – áll az ítéletre reagáló Fidesz-közleményben.

A Fidesz-politikusainak kommunikációja egyedül a gyerekvédelmi/homofób törvény elleni uniós „dzsihádnak” tulajdonítja tehát az ítéletet. A tények ellenben:

• nem az Unió, hanem a két renitens kormány perelt
• hónapokkal korábban adták be a keresetet, mielőtt meghozták volna 2021 májusában magát a törvényt
• sem a keresetben, sem az ítéletben nincs szó a törvényről
• természetesen nem Magyarország, hanem a kormánya ellen ítélt a bíróság.

A Telex utána járt, mit kell tudni a Gattyán György féle párt politikusjelöltjeiről, akik elvileg a Fidesz leváltásáért szállnak ringbe. Összefoglalva: néhány, az ellenzéki előválasztáson elbukott jelölt mellett korábbi választásokon indult, bíróság által el is marasztalt figurák és OV22 sapkában pózoló, Fidesz-politikusok külföldi delegációiban is helyet kapó figurákról van szó.

A DK közleménye szerint Somogy megye 1. választókörzetének fideszes jelöltje, Gelencsér Attila és kampánycsapata azt az utasítást kapta a Fidesz-központból, hogy indítsanak aláírásgyűjtést a DK és az ellenzék közös jelöltjének, Varga István és Horváth Ákos névrokonának. Korábbi választásokon is volt rá példa (és Putyin orosz elnök Egységes Oroszország pártjának is szokása), hogy névrokonokkal trükközve próbálják meg megosztani az egyesült ellenzék szavazótáborát.

Az utcán, aláírásgyűjtés közben „lepte meg” a ceglédi fideszes képviselőjelöltet a miniszterelnök. A közösségi médiára felöltött videón látható, ahogy a kormányfő megérkezik Ceglédre, majd az ajánlásgyűjtő standokhoz megy és üdvözli Földi Lászlót.

Ehhez kapcsolódóan:

Az ellenzéki jelölt kiszakítaná Bácsot Bács-Kiskun megyéből

Állam

Akár 14 választókerület sorsát is eldönthetnék április 3-án egy szoros versenynél a kivándorolt magyarok, ha könnyebben voksolhatnának. Várhatóan 80 ezren szavaznak majd, de ha online is megtehetnék, háromszor ennyien lennének. Ez, a jobbára fiatal réteg erősen kormánykritikus, így sok körzetben az ellenzék javára fordíthatnák az állást – derül ki a 21 Kutatóközpont elemzéséből.

Nem biztos, hogy jó ötlet lesz egy külföldi diplomatától, ha április 3-án esetleg felkeresne néhány szavazóhelyiséget – pedig maga a Nemzeti Választási Iroda tartott róla nemrég felkészítőt az Azonnali információi szerint.

Ellenzék

„Győzelem esetén az első dolgom lesz, hogy a kormányom megállapodást köt az unióval, és visszaszerezzük nemcsak Magyarország megbecsülését, hanem azt a hatezermilliárd forintot is, ami létszükséglet a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek.

A mai bírósági döntés után kijelenthető, hogy Orbán Viktornak már nincs helye az unióban. Magyarországnak van” – reagált az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a kormány elbukott luxembourgi perére.

Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán azt írta Orbán Viktornak üzenve: benneteket ütnek, de nekünk fáj.

A Fidesz érthetően visszafogottan kommunikálja az ítéletet, az ellenzéki jelöltek közösségi platformjaikon és a médiában egységesen arról beszélnek, hogy „visszaszerzik” a jogállamisági mechanizmus várható uniós élesítésével veszélybe került 6000 milliárd forintnyi uniós támogatást az országnak.

Ehhez kapcsolódóan:

„Függetlenként nem tud fennmaradni egyetlen orgánum sem Erdélyben” – A Transindex-ügyről

Sorsolással dönthetnek az ellenzéki pártok a közös listájuk utolsó befutó helyei (43-47.) fölött hetek óta folyó vitájukban – írta a Telex. Ezt aztán az ATV azzal árnyalta, hogy csak az MSZP és a Párbeszéd állt be Márki-Zay Péter ezen javaslata mögé.

Szabó Rebeka zuglói párbeszédes alpolgármestert indítja az egyesült ellenzék Pest megye 10. körzetében a lemondott Gér Mihály helyett.

Ungár Péter, az LMP elnökségének titkára listán szerzett önkormányzati mandátuma visszaadására szólította föl volt párttagjukat, Hajdu Máriát. Hajdu nemrég bejelentette, hogy kilép pártjából és függetlenként elindul budai körzetében a közös jelölt, Hajnal Miklós momentumos politikus ellen.

Egy most benyújtott salátatörvény szerint visszakapja egykori közjogi státuszát és megyei jogú várossá válik Baja és Esztergom. A bajai körzet ellenzéki jelöltje, a momentumos Kiss László szerint ellenfele, Zsigó Róbert fideszes képviselő felébredt 24 éves „Csipkerózsika-álmából”: "Bár 2010-ben Zsigó Róbert még Baja megyei jogú várossá emelésével kampányolt, 2011-ben ő is megszavazta a Fidesz törvényét, ami megfosztotta Baját az esélytől, hogy megyei jogú városi rangot kapjon. Most pedig, 46 nappal a választások előtt egyszer csak a Fidesz előáll egy salátatörvényben azzal, hogy Baja mégis lehessen megyei jogú város".

A parlamenti képviselő Dúró Dórának harmadikként sikerült összegyűjtenie a budapesti Mi Hazánk jelöltjei közül az ajánlásokat.

És végül: lapunk párhuzamos interjúban szólaltatta meg az ellenzék egyházpolitikai elképzeléseiról az illetékes kabinetvezetőt, Lukácsi Katalint és az evangélikus egyház világi vezetőjét Prőhle Gergelyt.

Ehhez kapcsolódóan:

Nem sikerült időre megcsinálni a választási csalás elleni NVI-fejlesztést