Baján múlt nyáron szétesett a közgyűlés ellenzéki képviselőkből álló többségi frakciója. Arra kerestük a választ, miképp befolyásolja a városban, illetve a hozzá tartozó parlamenti körzetben az ott élők voksolási szándékát és az ellenzéki összefogás választási esélyeit ez a konfliktushelyzet. A jelek szerint semennyire. Az viszont nagy kérdés, hogy a bajai székhelyű Bács kiszakítása Bács-Kiskun megyéből – ez lenne ugyanis az ellenzéki jelölt programjának karakteres eleme – mennyire rendezi át a Fidesznek egyelőre még kedvező választási erőviszonyokat.
A 2019-es helyhatósági választáson a tizenöt tagú bajai képviselőtestületben kilenc helyet szerzett az ellenzék. A Sikeres Bajáért Egyesület zászlaja alatt induló ellenzékiek győzelmében nagy szerepe volt annak, hogy a korábbi kormánypárti polgármester, Fercsák Róbert megmagyarázhatatlan módon gazdagodott meg. Fercsáknak ugyanis az alkalmazott nélküli ingatlankezelő cége három év alatt 184 milliós árbevétel mellett 141 milliós nyereséget produkált, ám hogy milyen ingatlanok vétele-eladása révén keletkezett ez az extraprofit, azt a polgármester nem árulta el, a hatóságok pedig érdemi módon nem vizsgálták. A választás előtt leleplezett történet sok bajait a polgármester és csapata ellen fordított.
A 33 ezer lelkes városban magabiztosan nyerő ellenzék 28 hónapja még kényelmes többségben volt, ám az új vezetés 2020 tavaszától megosztottá vált. László Károly DK-s alpolgármester a pandémia okán elrendelt vészhelyzetben arra kérte Nyirati Klárát, a város momentumos polgármesterét, hogy a testület tudtán kívül emelje meg a fizetését. Erre Nyirati nem volt hajlandó, és a két vezető viszonya megromlott. Olyannyira, hogy a polgármester júniusban lemondatta róla kritikusan vélekedő helyettesét. Később az ellenzéki csapat DK-s és jobbikos képviselői – összesen négyen – azért fordultak Nyirati ellen, mert úgy látták, a polgármester nem vonja be őket döntéseibe. A momentumos városvezető ezt cáfolta, ám a konfliktus elmélyült. Ennek az lett az eredménye, hogy 2021 júniusában az egyik testületi ülésen több esetben – így az önkormányzati ingatlanok értékesítésének dolgában – a négyek a kormánypárti városatyákkal egyformán voksolva leszavazták a polgármester előterjesztését. Vagyis odalett az ellenzék stabil irányítóképessége a közgyűlésben.
Azóta a napirendeket általában megszavazzák az ellenzéki képviselők, ám ez a többség bármikor újra széteshet. A pedagógusvégzettségű polgármester csak négy városatyával tud maradéktalanul együtt dolgozni. A momentumos politikus szerint egyéni érdekek fordították ellene a négyeket, amelynek feltárása regénnyi terjedelmet igényelne. A „kiszavazók” nem kívántak nyilatkozni az ellentét okáról, amiben azt van okunk sejteni, hogy érzik: ha beszélnek, azzal rontják a parlamenti választáson sorompóba álló ellenzéki aspiráns sanszait.
Az ellenzéki előválasztást a momentumos Kiss László nyerte meg. A 35 esztendős agrármérnöknek nincs könnyű dolga: Zsigó Róbertet kell legyőznie, aki 1998 óta mindig fölényesen diadalmaskodott a körzetben. Az 54 esztendős, cukrászvégzettségű fideszes politikus négy éve a voksok 54 százalékát szerezte meg.
Azóta Baján a kormánypártok népszerűsége – az önkormányzati választás mindenképp ezt bizonyítja – sokat esett, s úgy tűnik, ezen nem változtatott az sem, hogy az ellenzéki városvezetésnek oda az egysége. A bajaiak közül ugyan sokan – kérdéseinkre válaszolva – azt mondták, hogy az ellenzék bebizonyította, hogy nem lehet rájuk bízni se a várost, se a körzetet, se az országot, ám az így fogalmazókról utóbb mindig kiderült, hogy feltétel nélküli hívei a kormánynak. Az általunk megszólított öt tucat bajai többsége úgy látta, hogy a város lakói immár inkább az ellenzékkel szimpatizálnak. Az előbbi véleményt talán az 51 éves informatikus, Vöő Sándor foglalta össze legpontosabban, amikor ekképp beszélt: akik itt az ellenzékre szavaznak majd, azok szinte valamennyien Orbánt akarják meneszteni, belőle van elegük, és nem is tudnak arról, hogy milyen ellentétek vannak a városházán, mint ahogy azt se nagyon tudják, hogy ki lesz a körzetben az ellenzék és a Fidesz helyi jelöltje.
Tudni kell, hogy a körzetben élők 55 százaléka a Baja-környéki 24 faluban lakik, s ott a Fidesz az elmúlt három választáson általában begyűjtötte a voksok kétharmadát. Jártunk néhány községben, beszélgettünk a helybéliekkel, akik továbbra is inkább a kormányhoz húznak. Úgy vélik, a kormány munkahelyteremtő programja jól működött, aki ma dolgozni akar, az kap is munkát, hálásak azért, hogy Orbán nem engedi be a migránsokat (a kormánymédiából úgy tudják, hogy az ellenzék beengedné őket), és különösen hálásak a 13. havi nyugdíjért. Amikor felvetettük, hogy a kormány csak a választás előtt adta vissza ezt a 2009-es válság idején beszüntetett juttatást, szinte mindig megbocsájtó mosoly volt a válasz, és az, hogy a pénz mindig jól jön, választás előtt is.
Amúgy Zsigó Róbert az internetes oldalán folyamatosan örömhírekkel erősíti választói belé vetett bizalmát. Íme öt nap mérlege: Bajára egy új busz érkezett, Érsekcsanádon az ötvenmillióért felújított községházán vágott szalagot a fideszes politikus, Csátalján harmincmillióból épp most fejezték be egy szolgálati lakás felújítását, nyolc település nemzetiségi egyesületei összesen hatvanmilliós állami támogatást kapnak, erről is a napokban született döntés.
Mindamellett abból, hogy az egyik kormányközeli lap belefogott Kiss László lejáratásába, arra következtethetünk, hogy a Fidesz mintha tartana a választástól ebben az eddig biztosnak gondolt körzetben is. A cikket név nélkül jegyző újságíró nagyon csodálkozott azon, hogy miből vett az elmúlt években Kiss László 26 hektár földet meg egy 71 négyzetméteres bajai lakást. Nem állítja a cikk, hogy törvénytelenség történt volna, csak csodálkozik. Amúgy Kiss László Baján és Rém községben élő családja 1994 óta agrárvállalkozó, a família nyolcvan hektár saját és kétszáz hektár bérelt földön gazdálkodik, s a jelölt az elmúlt évek vásárlásait – mint portálunknak elmondta - részben jelzáloghitelből fedezte, emiatt vagyonát csaknem harmincmilliós tartozás terheli.
Kiss László nem rettent vissza a támadástól, sem Zsigó eddigi választási sikereitől, és azt ígéri, hogy ő és csapata igyekszik eljutni a lehető legtöbb falusi családhoz. Arra kéri majd a választókat, hogy számolják ki, az adó-visszatérítéssel és a plusznyugdíjjal kiegészített jövedelmük többet ér-e, mint amennyi a tizenkét évvel ezelőtti bevételük volt. Mert Kiss szerint a számok arról vallanak, hogy nem. Az agrárvállalkozó – megválasztása esetén – lobbizni akar a térség gyalázatos állapotú útjainak felújításáért és a külföldi munkahelyre ingázókat itthon tartó, perspektivikus munkahelyekért.
De a legnagyobb aduja Kiss Lászlónak az, hogy Bácsot – bajai székhellyel – kiszakítaná Bács-Kiskun megyéből. Elfogadhatatlannak tartja, hogy Bajára és környékére lényegesen kevesebb központi forrás érkezik, mint a megye erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező északi területeire. Ha Bács önálló lenne, új fejlődési pályára állhatna, állítja Kiss László. Volt már önálló, Baja-központú Bács-Bodrog megye, a két világháború, majd 1945 és 1950 között, s ennek emléke Baján és környékén még ma is édes, így elképzelhető, hogy ez az álom megszólítja a vidék tősgyökeres lakóit. Hogy ennek a tervnek mi a realitása, azt nehéz prognosztizálni, az viszont biztos, hogy ettől Kiss László választói programja karakteresen más lesz, mint Zsigó Róberté. Aki egyébként korábban azt ígérte, hogy kiharcolja Bajának a megyei jogú város rangot. Ez azonban nem sikerült, amiképp az sem, hogy Baja lépést tartson Kecskeméttel a külső források megszerzésében. A háromszor népesebb megyeszékhely általában tíz-tizenkétszer annyi támogatási forráshoz jut, mint Baja.
Kiss László Facebook-posztjában nem mulasztotta el emlékeztetni követőit és Zsigó Róbertet arra, hogy bár 2010-ben Zsigó Róbert még Baja megyei jogú várossá emelésével kampányolt, 2011-ben ő is megszavazta a Fidesz törvényét, ami megfosztotta Baját az esélytől, hogy megyei jogú városi rangot kapjon.
Mint az ellenzéki jelölt megjegyzi most, 46 nappal a választások előtt a Fidesz hirtelen előáll egy salátatörvényben azzal, hogy Baja mégis lehessen megyei jogú város.
