Üzbég gazdálkodók azt állítják: a kormány államilag támogatott fejlesztések leple alatt arra kényszeríti őket, hogy adják át a földjüket kínai vállalkozásoknak. Ezzel több ezer hektárnyi termékeny gyapot- és búzaföld kerül ki a helyiek kezéből.
A Fergana-völgy dús legelőinek és termőföldjeinek sorsa miatt aggódó gazdák a Szabad Európának elmondták, hogy nagy földterületek kerültek állami kezelésbe, és onnét kínai üzletemberekhez.
Ha a hivatalos dokumentumokat nézzük, a föld átruházása önkéntes alapon történik. De több tucat érintett arról számolt be, hogy a valóság másként fest: a helyi tisztviselők utasítására kényszert, fenyegetést és megfélemlítést alkalmaznak velük szemben az üzbég rendfenntartók.
"A kormányzó azt közölte velem, hogy ez egy elnöki rendelet. Vagy eladom a földet, vagy mehetek a börtönbe" - mondta egy gazdálkodó, aki névtelenségét kért, mert fél a megtorlástól, amiért nyilvánosan beszélt az ügyről.
Lopakodó befolyásszerzés?
Az Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén fekvő Fergana-völgyben folyó földátírások jelentik a legújabb lobbanáspontot a Közép-Ázsia-szerte egyre nyíltabb és robbanásveszélyesebb Kína-ellenes hangulatban, amelyet a földviták, az adósságfüggőség, a munkaerőpiaci feszültségek és a lopakodó befolyástól való félelem váltottak ki.
Az üzbég agrártörvények értelmében a gazdák 49 évre bérlik az állami földet. Ezt sem az önkormányzat, sem az ügyész nem veheti el tőlük. A jogszabályok szerint a földet csak bírósági határozattal sajátíthatja ki az állam.
A gazdálkodók azonban azt mondják, hogy most ez a régió vezetőjének, Suhrat Abdurahmonovnak a szóbeli utasítására történik.
"Nem akartam átengedni a földemet és ellenállást tanúsítottam, mire válaszul a kormányzó több mint 20 rendőrt hívott a Nemzeti Gárdával együtt a hivatalába, és arra utasította őket, hogy tartóztassanak le a feleségemmel együtt" - mondta egy Kurgonteppa környéki gazdálkodó a Szabad Európának.
"Így aztán most egyik gazda sem ellenkezik, különben börtönbe kerülhet. Valószínűtlen, hogy bármelyikünk is élve és egészségesen ki tudna jutni onnan."
A területi hatóságok nem válaszoltak a Szabad Európa megkeresésére.
A nagy földterületek használatának kínai átvételét érintő aggodalmak nem csak a gazdákat gyötrik.
Peking közép-ázsiai gazdasági jelenléte gyorsan nőtt az elmúlt években Kína ambiciózus Egy Övezet Egy Út kezdeményezésének következtében.
2025 elejére Kína lett Üzbegisztán legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelem értéke elérte a 12,5 milliárd dollárt. Több mint 3400 kínai cég működik az országban, ez a szám még az orosz vállalatokét is meghaladja.
Hasonló mintázat rajzolódott ki más közép-ázsiai országokban is, például Kazahsztánban.
Gazdasági csapda
A kínai beruházások infrastruktúrával, munkahelyekkel és technológiával kecsegtetnek. A szakértők azonban a dolog sötétebb oldalára figyelmeztetnek.
Nargiza Muratalieva üzbég politikai elemző arra mutat rá, hogy a közép-ázsiai országok egyre inkább Kína „gazdasági csapdájába” esnek: a könnyen hozzáférhető hitel – gyakran átláthatatlan feltételekkel – végső soron kiszolgáltatottá teheti a gyengébb államokat, megnyitva az utat a politikai nyomás vagy a vagyonvesztés előtt.
Muratalieva arra hívja fel a figyelmet, hogy Peking 2011-ben több mint 1100 négyzetkilométernyi területet szerzett meg Tádzsikisztánban adósságelengedésért cserébe, ami egyértelmű példája annak, milyen lehetséges következményekkel járhat, ha valaki beleesik ebbe a csapdába.
Kína már ma is a legnagyobb hitelező Üzbegisztánban, összesen 3,8 milliárd dolláros hitelállománnyal.
Muratalieva szerint "a kínai hitelnyújtást a térség összes országában a könnyű hozzáférhetőség és a nehéz visszafizetés jellemzi, valamint az eljárások és a konkrét feltételek átláthatatlansága".
Az adósságtörlesztések, a földátruházások és a növekvő kínai gazdasági ellenőrzés ugyancsak hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyiek neokolonializmustól, újgyarmatosítástól tartanak, különösen akkor, amikor a helyi közösségeket kizárják a döntéshozatali folyamatokból.
Az ujgurokkal és más őslakos csoportokkal szembeni kemény fellépés Kína Hszincsiang tartományában mélyen érinti a közép-ázsiaiakat, akiknek közös nyelvi, kulturális és vallási gyökereik vannak velük.
Akár propaganda, akár nem, a félelem attól, hogy Kína egy nap ugyanígy bánhat majd a kazahokkal vagy az üzbégekkel, ugyancsak növeli az ellenállást Peking növekvő jelenlétével szemben.
"Kiderült, hogy a kínaiak nagyon szeretik a földemet; el akarják venni, akárcsak más gazdákét. Természetesen, mi ellene vagyunk ennek, de a kerületi kormányzó, az ügyész és a rendőrfőnök továbbra is nyomást gyakorol ránk" - mondta egy gazda a nyugat-üzbegisztáni Andizsán környékéről a Szabad Európának.
"Leginkább az aggaszt bennünket, hogy a végén megszerezhetik az országunkat, és ugyanazt tehetik velünk, mint az ujgurokkal Hszincsiangban."
Ehhez kapcsolódóan: Kína 2025-ben: főbb folyamatok, amelyekre érdemes figyelni
