Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Heti kampány

Az országos listák szavazólapi sorrendjének sorsolása a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén, a Nemzeti Választási Irodában 2022. február 26-án
Az országos listák szavazólapi sorrendjének sorsolása a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén, a Nemzeti Választási Irodában 2022. február 26-án

Lejárt az egyéni jelöltállítás és az országos listák bejelentésének határideje, kisorsolták a szavazólapok pártsorrendjét. Ukrajna orosz inváziója nagyban átírta a pártok kampánytevékenységét is, a háború témája átvette a vezető szerepet az üzenetek között.

A hétvégén lejárt a határidő az egyéni képviselőjelöltek aláírásgyűjtésére és a pártok országoslista-állítására. Várhatóan hat párt nevével találkozhatunk a listás szavazólapon: a sorsolás alapján kialakított sorrend szerint az Egységben Magyarországért pártszövetség lesz az első, a Fidesz a hatodik. A köztes helyeken a Normális Élet Pártja, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Megoldás Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom szerepel majd.

A határidő kikényszerítette az ellenzéki összefogás befutó helyeinek végleges elosztását is. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltet a hat pártvezető követi Dobrev–Karácsony–Jakab–Fekete-Győr–Tóth–Ungár sorrendben. Gyurcsány Ferenc a pártvezetők utáni első, azaz nyolcadik helyre került, utána a legmagasabb helyre kerülő jobbikos jelölt, Kárpáti Z. Dániel a kilencedik. Az MSZP-s Molnár Zsolt a tizedik, bár az ő neve most a zuglói korrupciós ügy miatt szerepel inkább a hírekben. A nem pártvezető első jelöltek: a Momentumé a 12., a Párbeszédé a 15., az LMP-é a 21. helyre került.

A Fidesz országos listáját is megismerhettük: Orbán Viktort Semjén Zsolt és Kövér László követi. A szavazólapokon még látható helyekre Mátrai Márta háznagy és Gál Katalin EP-képviselő, a párt egyik alelnöke került. Az egyetlen meglepetés, hogy kimaradt a névsorból Farkas Flórián, helyette Sztojka Attila képviseli a cigányságot a lista 17. helyén. A korábbi bejelentések értelmében nem szerepel a sorrendben Lázár János és Navracsics Tibor sem.

Kampányháború

Nehezen lehet nem kampányfogásként értékelni, hogy az állami tévében a háború csütörtöki kirobbanása óta tett első nyilatkozatában Orbán Viktor kormányfő vasárnap is megismételte azt a feltételezést, hogy a baloldal „magyar katonák háborús övezetbe küldését” kérné. Ezt a gondolatot már az ukrajnai konfliktus első napjától ismételgeti különböző fórumokon a kormányoldal, Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője is kivette a részét ebből. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter ugyanakkor többször cáfolta a kijelentést, arra emlékeztetve az embereket, hogy a kormány oroszbarát politikája és Orbán Viktor szövetsége Putyin orosz elnökkel árulás.

A kormányfő is cáfolatokra kényszerült: a hétvégén számos alkalommal ő és a külügyminiszter is megerősítette, hogy az ország képviseletében nem vétózzák meg a nemzetközi közösség szankcióit.

A Kígyó-szigetet védő ukrán katonák szavait vetítette a budapesti orosz külképviselet épületére a Kutyapárt egy vasárnapi akció keretében, míg az Index.hu arról írt, hogy ellenzéki politikusok verekedtek össze a DK-s Dobrev Klára gyáli fóruma előtt. A kormánypárti médiának a hétvégén a Márki-Zay Péter állítólagos óvónőjével készült interjú adott témát, bár a politikus állítása szerint nem abba az óvodába járt, amelyet az asszony említett.

Ellenzéki politikusok (középen Márki-Zay Péter) a február 24-i, az orosz invázió ellen tiltakozó tüntetésen
Ellenzéki politikusok (középen Márki-Zay Péter) a február 24-i, az orosz invázió ellen tiltakozó tüntetésen

Csütörtök – de lehet, hogy a rendszerváltás utáni európai történelem – legfontosabb híre, az Ukrajna elleni orosz invázió rögtön a kampány legfontosabb témájává vált.

A szövetségeseit ostorozó, viszont autoriter/diktatórikus vezetőkkel látványosan jó viszonyt ápoló unortodox orbáni külpolitika – a Fidesznek az Európai Néppártból való eltávolítása után – leglátványosabb kudarcát szenvedte el Putyin csütörtök hajnali inváziós parancsával.

Az ellenzék Orbán kemény támadásával igyekszik ebből minél nagyobb politikai hasznot húzni, míg a kormánypárt az események átkeretezésével a két választási győzelmet eredményező saját sztorija, a magyar emberek biztonsága mögé igyekszik rejteni szuverenista külpolitikája zsákutcáját.

Ellenzéki össztűz a hintapolitikára

Több ezer fős tüntetést szervezett estére az egyesült ellenzék. A pártok szónokai után színpadra lépő Márki-Zay Péter beszédében (és utána adott interjúiban) délelőtti megnyilvánulásaihoz képest (miszerint Orbán háborút előkészíteni ment három hete Moszkvába) nem ellenzéki vezérként, hanem nemzetegyesítő államférfiként igyekezett mutatkozni: „a háborús helyzet fontosabb a kampánynál”, mondta.

Erkölcsről beszélt, keresztény liturgikus könyörgést szőtt beszédébe, de azért kiemelt olyan témákat is, melyek még sok kényelmetlenséget okozhatnak a Fidesznek a háborúra reagáló nyugati szankciók miatt. A kormány függessze fel Paks 2. engedélyezését (a finn miniszterelnök máris új kockázatelemzést végeztetne a szintén az orosz Roszatom által épített atomerőművüknél), küldje el az országból az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot (amely máris reagált a szankciós hírekre), Szijjártó Péter pedig adja vissza a nemrég az orosz külügyminisztertől kapott kitüntetését.

Míg az ellenzék miniszterelnök-jelöltje csak azt mondta, Orbán fejezze be a hintapolitikáját, a tüntetés másik szónoka, Karácsony Gergely szerint Orbán olajozta az Ukrajnát letaroló hatalmi gépezetet.

Megvédenek

A Fidesz érezhetően lefagyott az orosz invázió hírére, fél napba telt, mire megtalálták a kommunikációs paneleket, amelyek azért csatlakoznak az elmúlt napok hivatalos kommunikációjába is: Magyarország a békében érdekelt.

A téves helyzetérzékelés miatt (Török Gábor szerint Orbán az egy héttel ezelőtti Fidesz-frakcióülésen még arról beszélt, hogy nem lesz háború), amely a lavírozó orbáni külpolitika igazolásául is szolgált, a Fidesz sokáig ki sem ejtette Oroszország nevét, végül a miniszterelnök csak déli videóüzenetében ítélte el név szerint is az agresszort.

Az egyetlen ügy a kampányban, amelyet nem a Fidesz irányít – elemzés
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:24:00 0:00

A „magyar ember az első”, rezsicsökkentéses narratívát összekötve elutasította a Paks 2.-re vonatkozó ellenzéki követelést. A közpénzmilliárdokkal fizetett fideszes megmondóemberek is óvatosan indították el az elszakadást korábbi, „Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja” (Bayer Zsolt) álláspontjuktól. Ifjabb Lomnici Zoltán az ukrajnai harcokról: „Ha igaz, amit Putyin a népirtásról mondott, az árnyalja a képet.”

A fideszes átkeretezés szerint Orbán béke-, míg Márki-Zay háborúpárti. Ennek jegyében hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy Magyarország nem telepít katonákat és katonai eszközöket Ukrajnába.

Történt azért más is a kampányban

Például csöndben megszületett a hónapok óta várt közös ellenzéki választási lista is. Az atv.hu szerint az első 45 mandátumszerzésre esélyes hely a következőképpen oszlik meg:

  • 14 – DK
  • 12 – Jobbik
  • 8 – Momentum
  • 8 – MSZP–Párbeszéd
  • 3 – LMP

Az MSZP és a Párbeszéd tehát elfogadta, hogy összesen nyolc helyük lesz az első 45-ből, cserébe megkapták a lista 46. és 47. helyét.

Az atv.hu úgy tudja, hogy a Jobbik, a Momentum és a Párbeszéd saját, befutó helyei közül egy-egy helyen Márki-Zay Péter kérésének megfelelően roma politikust indít. A DK pedig azt vállalta, hogy ha az LMP a két várható helyett csak egy egyéni győzelmet arat, akkor kompenzálja az LMP-t saját befutó helyeinek egyikével, hogy a zöldpárt frakciót alakíthasson.

Lázár János a Rádió 7 műsorában azt mondta, hogy ha Márki-Zay Péter legyőzi őt Csongrád-Csanád megye 4-es egyéni körzetében, felhagy a politizálással, mert nem lesz rajta a Fidesz országos listáján sem.

Továbbiak betöltése

XS
SM
MD
LG