Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Árbevétel és honlap nélküli cégek juthattak százmilliókhoz állami pályázaton


Feldolgozásra váró hulladék egy budapesti cég telepén 2016. június 8-án.
Feldolgozásra váró hulladék egy budapesti cég telepén 2016. június 8-án.

Honlap nélküli, nulla árbevételű és veszteséges cégek is nyertek az Energiaügyi Minisztérium pályázatán 2023-ban. Egy Tiborcz István érdekeltségéhez köthető vállalatnak is sikerült a hulladékkezeléssel foglalkozó cégeknek kiírt pályázaton célba érnie. A tendert minden évben meghirdetik, korábban a nyertesek listáját is közölték, de amióta elindult a hulladékkoncessziós rendszer, a nyertes cégek névsorát már nem hozzák nyilvánosságra.

Az Energiaügyi Minisztérium és a jogelőd szaktárcák minden évben meghirdetnek egy állami pályázatot, ahol hulladékkezeléssel foglalkozó cégek kaphatnak vissza nem térítendő támogatást. Az állam pályázat célja, hogy meghonosodjon a „korszerű hulladékgazdálkodás és a fenntarthatóság jegyében a körforgásos gazdaság alapelvei a hazai hulladékgyűjtési gyakorlatban”. Ezen felül további cél, a körforgásos gazdaság megvalósulását elősegítő hazai komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításának, fejlesztésének, hatékonyságnövelésének, továbbá a másodnyersanyagok felhasználásának ösztönzése.

Mivel uniós támogatások nem állnak rendelkezésre, a hazai hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek gépbeszerzésre szinte csak ezen az iparfejlesztési pályázaton tudnak hozzáférni, ahol 3,3 milliárd forintot osztottak szét összesen 17 cég között. (Hivatalos nevén: 2023. évi termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási iparfejlesztési támogatás).

Ehhez kapcsolódóan: A milliárdos profit ellenére a Mol hulladékos cége kompenzációt kért az államtól

Anonim gépbeszerzés

Volt év, amikor a Covid, máskor az orosz-ukrán háború miatt kialakult likviditási nehézségek enyhítésére hivatkozva írták ki a pályázatot. A 2020-as, a 2021-es és a 2022-es pályázatok nyerteseinek névsorát a minisztérium nyilvánosságra hozta. Ez két évvel ezelőtt, amikor elindult a Mol vezetésével az új hulladékkoncessziós rendszer, megváltozott. A 2023-as évben nyertes cégek, illetve vállalatok névsorán nem hozták nyilvánosságra, csupán egy kódszámmal látták el. Így nem lehetett tudni, kik nyertek a pályázaton.

Ezért megkerestük a NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (NHKV) és közérdekű adatigénylést nyújtottuk be. Az NHKV hosszas levelezés után kiadta az adatokat, igaz, a dokumentumok egy részét kitakarták, felismerhetetlenné tették bennük például a nyertes cégek végső tulajdonosainak nevét is.

Miközben a legtöbb nyertes cég esetében néhány kattintással ki lehet deríteni a nyilvános cégadatbázisból, hogy kik a tulajdonosok, egy vállalat esetében csak közvetetten sejthető, hogy kié. Utóbbi az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz István érdekeltségéhez köthető vállalkozás, az Éltex Kereskedelmi és Fuvarozó Kft. Az Opten céginformációs rendszer adatai szerint az Éltex hetven százalékát 2022-ben vásárolta meg a Global Refuse Holding Zrt., majd 2024-ben a vállalat százszázalékos tulajdonosa lett.

A Global Refuse tulajdonosa a Central European Opportunity Magántőkealap (CEOM), ami a Valaszonline.hu cikke szerint Tiborcz István érdekeltségeihez kötődik. Ez azonban nem sokáig maradt így. Tavaly decemberében jelentette be az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt., hogy megveszi az Éltex száz százalékát. Az Alteo legnagyobb tulajdonosa a Mol, vagyis az a cégcsoport, amely 2023-tól a hazai hulladékgazdálkodás nagy részéért felel, miután az állam egy harmincöt éves koncessziós szerződés keretében kiszervezte ezt a tevékenységet egy magáncégnek. Az Éltex Kft. egyébként 225 millió forintot nyert a 2023-as pályázaton, de nemcsak ezen, hiszen egy évvel korábban 163 milliós támogatás kapott ugyanezen a pályázaton.

Nem mindenki volt ilyen szerencsés. A hulladékgazdálkodásban tevékenykedő olyan nagy cégek, mint az Alcufer, a Hamburger Hungaria, vagy a MÉH Zrt., hoppon maradtak. Nem nyertek az olyan, műanyag hulladékot újrahasznosító cégek sem, mint a Everplast, vagy a Fehérvár Plastic, pedig Magyarországnak az uniós célértékeket tekintve a műanyagcsomagolási-hulladékok estében van a legnagyobb elmaradása.

Ehhez kapcsolódóan: Az állam minden évben százmilliárdos ajándékot adhat a Molnak

Honlap nélküli cégek

Feltűntek viszont furcsa új szereplők is. Ilyen az Egészséges Környezetért Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (EK). A cégnek a pályázatot megelőző évben, 2022-ben 144 millió forint volt az árbevétele, a tenderen 280 millió forintot nyertek. A 2023-as árbevétele 29,5 millió volt. Az interneten nem találtuk meg a honlapjukat, ami azért lenne fontos, mert a pályázat egyik feltétele volt, hogy „elektronikus formában megjelenő (például a saját honlapján elhelyezett) kommunikációs anyagokon feltünteti az EM és a Támogató logóját, valamint az alábbi mondatot: A projekt az Energiaügyi Minisztérium és az Energiastratégia Intézet Nonprofit Kft. támogatásával valósult meg.”

Az Egészséges Környezetért Kft.-ről a Népszava írt, éppen a folyamatban lévő pályázat évében. Az EK vette át 2019-ben az Egyházasharasztinál található telep üzemeltetését. A cikk szerint tizenkét éven át gyűjtötték ide a terület mindenkori bérlői a hulladékot. A főképp műanyagot tartalmazó, de összességében bizonytalan összetételű bálákat a földön, szabad ég alatt tárolják, a depóniák alatt nincs szigetelés. Az öthektáros terület egykor a téeszből kivált Határszél Kft. tulajdona volt, tőlük bérelte 2010-től a Berényi Hulladékhasznosító Kft. Ezt a céget Berényi László alapította.

Berényi 1994 és 2002 között az akkori nevén Országos Cigány Önkormányzat képviselője, 2002-től pedig a Lungo Drom alelnöke volt. 2010-ben a Fidesz-KDNP Somogy megyei listájáról bejutott a parlamentbe. Berényi a lap szerint azt ígérte, újrahasznosítja a Egyházasharasztiba szállított hulladékot, ám ez nem történt meg, s 2012-ben eladta a cégét a Renowaste Kft.-nek. A szemétbálák ezt követően is érkeztek. A Renowaste 2021-ben kényszertörléssel megszűnt, de előtte, 2019-ben továbbpasszolta a terület hulladékhasznosítási lehetőségét az Egészséges Környezetért Kft.-nek. Ez a cég is azt ígérte, hogy újrahasznosítja a hulladékot. A következő években újabb szállítmányok érkeztek a tárolóba, ám a hasznosítás továbbra sem indult el.

Addigra viszont a hatóságoknak elege lett a hulladék szabálytalan felhalmozásából, és megbírságolták az Egészséges Környezetért Kft.-t. A cég 2022 decemberében tulajdonost váltott, majd a következő évben elindultak és nyertek az állami pályázaton.

De nem csak az Egészséges Környezetért Kft-t lehetetlen megtalálni az interneten. A pályázaton szintén nyertes Caemento Holding Kft.-nek sem találtuk meg a honlapját. A cégnek 2022-ben nem volt árbevétele, és 2023-ban is csak 11,9 millió forint. A cég veszteséges volt mindkét évben. A pályázaton 294 millió forintot nyertek.

A Balog Celullóz-gyártó Kft.-nek sem találtuk meg a honlapját, de megkeresésünkre a cég elküldte e-mailben a honlapjuk linkjét. A cégnek 2022-ben 79,9 millió, míg 2023-ban 37,4 millió forint volt az árbevétele, miközben a pályázaton 174 milliót nyertek.

Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével

Taroltak a gumis cégek

A használt gumiabroncsok feldolgozására szakosodott vállalkozások közül négy is nyert a pályázaton. A Green Tyre Zrt. 172 milliót, a Geoconstans Kft. 146, a New Energy Kft. 281, míg a korábban említett Egészséges Környezetért Kft. 280 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Nem tudni, hogy ennek köze van-e ahhoz, hogy az elmúlt években több helyen is illegális gumitemetőre bukkant a Momentum országgyűlési képviselője, Tompos Márton.

Érintett volt Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egyik államtitkárának testvére is. A több ezer tonna illegálisan tárolt abroncsok ügyében a rendőrség eljárást indított, és elindult a gumiabroncsok újrahasznosítása.

Kerestük az NHKV-t és azokat a cégeket, amelyek nyertek, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG