Heti kampány

Az utolsó mérések hetében vagyunk, sokakat választásra buzdítanak vagy éppen elkedvetlenítenek az eredményeik. A legnagyobb hatásúnak most a Mediáné tűnik. Napi kampány-összefoglaló.

Kálomista Gábor Elk*rtuk című kampányfilmje sem tudta megingatni azt a vélekedést, hogy a Medián mérései szoktak a legpontosabbak lenni (bár például a 2019-es önkormányzati választásnál nem így volt). Mivel a mostani adatfelvétel bő egy héttel a választás előtt történt, így szerdán megjelent eredménye nagy csalódást okozott az ellenzéki választók körében. E szerint a biztos szavazók körében ötven százalékon áll a Fidesz, negyvenen az ellenzék listája.

Mérési körkép záráskor

De a Medián egy hónappal korábbi, közvetlenül a háború kitörésekor (részben előtte, részben utána) felvett mérése szintén hibahatáron túli Fidesz-előnyt mutatott. Akkor a biztos szavazók körében hatszázalékos Fidesz-előnyt mért: 49-et a Fidesz, 43 százalékot az ellenzék listájának.

A teljes népesség tekintetében most 40–32 a két lista állása a Mediánnál, akkor 39–32 volt. A minta ezerfős, a felvétel telefonon készült.

A Medián a decemberi méréséhez képest két százalékpontos csökkenést mér februárban. Vagyis a Medián tartósan egyre jelentősebb Fidesz-előnyt mér, a friss adatok ennyiben nem jelentenek meglepetést.

A cég mandátumbecslése kétharmadot ugyan nem, de jelentős különbséget mutat: 128 fideszes és 71 ellenzéki mandátumot vár.

A becslés szerint a Fidesz mintegy háromszázezer határon túli levélszavazatra számíthat.

Ahogy pár napja a Závecz Research, a Medián is rekord, akár nyolcvanszázalékos részvételre számít.

A Medián 12 százalékra teszik azok arányát, akik biztos szavazónak mondják magukat, de nem tudják vagy nem akarják megmondani, kire fognak voksolni (rejtőzködők). Az ő egyharmaduk kormányváltást, másik harmaduk a kormány maradását óhajtja, a többiek pedig ebben a kérdésben sem tudnak dönteni. Így a rejtőzködők esetleges utolsó pillanatban bekövetkező döntése sem billentené el a választás kimenetelét az ellenzék javára – írja Hann Endre cikke a hvg.hu-n.

A Vox populi blog (Tóka Gábor) így értelmezi a Medián friss választási kutatását: „folytatja az e heti trendet, miszerint a kormányfüggetlen intézeteknél (mint a tegnap posztoló Publicus és Závecz) nemigen van változás, míg a kormánypártiaknál nagyot csökkent a Fidesz kimutatott előnye. Február végéhez képest a Mediánnál csak 0-1 százalékos változások láthatók, Fidesz–ellenzék-viszonylatban náluk maradt a tőlük megszokott, átlagosnál nagyobb kormánypárti előny.”

Tóka Gábor posztjában arra utal, hogy egy, a választási esélyek alakulásáról szóló március 28-i konferencián a Nézőpont, a Századvég és „társaiknál” pár százalékponttal csökkent a Fidesz előnye.

A hét elején megjelent Závecz- és Republikon-kutatások hibahatáron belüli, két-három százalékos Fidesz-előnyt mértek. A szerdán megjelent Publicus-mérés is hasonló számokat mutatott.

E sorok írásakor jött ki az Idea Intézet mérése. E szerint „a választáson legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot választók rétegében továbbra is jelentősebb, öt százalékpontos a kormánypárt előnye. Igaz ugyanakkor, hogy március elejéhez képest ebben a rétegben is kissé emelkedett az ellenzék támogatottsága (+2 százalék), miközben a Fideszé nem változott. Így az öt százalékpontos különbség egy záruló olló eredménye.”

Az Ideánál egyébként a teljes népességben az ellenzék támogatottsága 39, a kormánypárté 41 százalék. Az „ellenzék listás támogatottsága utoljára az előválasztási időszakában volt ilyen magas” – írják közleményükben.

A Medián mérése tehát az önmaga által mért trendhez képest nem meglepő, de a többi intézethez képest jelentős különbséget tapasztal a Fidesz javára.

Ki ellenzi jobban a háborút?

A Medián mérésében e sorok írójának a legmeglepőbb adat az orosz agresszió megítélésével kapcsolatos. A Fidesz szavazótáborának többsége, 43 százaléka ugyanis jogosnak tekinti Oroszország Ukrajna elleni támadását, és csak 37 százalékuk gondolja úgy, hogy „Oroszország súlyos és indokolatlan agressziót követett el”.

Ez, összeadódva a „maradjunk ki az egészből” általános vélekedéssel nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy Magyarország és a magyarok általános európai (már a lengyeleknél is megjelent) elítélése a háború kapcsán megint csak belpolitikai előnyt jelentett a Fidesznek, ami tizenkét év alatt sikeresen hangolta Putyin-pártivá és Nyugat-ellenessé körülbelül kétmilliós táborát.

Az ellenzék foggal-körömmel harcol a Fidesz által rásütött háborúpártiság bélyege ellen. Már óriásplakátokon is hirdetik békepártiságukat, Márki-Zay Péter feljelentette a külügyminisztert, ahogy Szél Bernadett is az őt háborúpártisággal vádoló kampányanyagok előállítóit.

Az ellenzék egy M.-Z. P. felesége hangján megszólaló robocall-lal is terjeszti, hogy ők sem akarnak háborút (hasonlóan Orbánhoz, mondja a felvételen).

A magyar külügyminiszter szerint „a magyar baloldal ígéretet tett arra, hogy ha kormányoznának, akkor azonnal döntenének fegyverek szállításáról Ukrajnába, és azonnal megszavaznák az Európába, ezen belül Magyarországra irányuló kőolaj- és földgázszállítások szankcióját”.

Jogszerűtlen kampánytevékenységet folytat a kormány e-mail-címeink felhasználásával, írja a Magyar Helsinki Bizottság sajtóközleménye. A szervezet ezért a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, szeretnék, ha eltiltanák a kormányt a további jogsértésektől, és bírságot szabnának ki rá.

Évközi nyugdíjemelést ígér a kormány arra az esetre, ha a tervezettnél nagyobb lesz az infláció Magyarországon. Ezt Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára jelentette be. Ugyanerről posztolt Facebookon Varga Judit igazságügyi miniszter is.

Támadnak a Kutyák

A Kutyapártot bejutásközelbe, négy százalékra mérte a Medián. Rögtön posztoltak is, erősítve harmadik utas imázsukat: „Ha velünk táncolsz a bejutás szélén, akkor komolyan bejuthatunk! Nem csak a két rossz közül lehet választani.”

65.716 külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgár regisztrált a törvényes határidő lejártáig.

Ez a szám 2018-ban 58.356 volt. Ugyanakkor több mint 456 ezren regisztráltak a levélszavazásra, és több tízezren azóta már le is adták a csomagjukat valamely külképviseleten a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok közül.

A Republikon, amely a Fidesz–KDNP és az Egységben Magyarországért között hibahatáron belüli, két százalékpontos különbséget mért, az elvándorlásra is rákérdezett. E szerint a választók 27 százaléka úgy gondolja, hogy ha a választások után Orbán Viktor marad hatalmon, akkor nem érdemes ebben az országban maradni.

Egyre súlyosabbak Orbán Viktor unortodox külpolitikájának következményei: a Direkt36 cikke szerint Putyin hekkerei tíz éve mindent látnak a magyar külügy számítógépein. Javuló ellenzéki számok a közvélemény-kutatásokban – napi kampány-összefoglaló.

Putyin hekkerei ismerik a magyar külügy titkait, az Orbán-kormány évek óta nem bírja elhárítani őket. A magyar külügy számítógépes hálózatát, belső levelezését, sőt még az államtitkokat továbbító védett hálózatot is orosz támadók törték fel – írja a Telexen megjelent cikkében a Direkt36 újságírója, Panyi Szabolcs.

A Závecz Research választások előtti utolsó közvélemény-kutatása hibahatáron belüli Fidesz-vezetést mért a két nagy lista között. A választókorú népesség körében a Fidesz–KDNP háromszázalékos előnyben van az Egységben Magyarországért listájával szemben, 39–36 az állás. A Mi Hazánk három, a Kétfarkú Kutya Párt két százalékon áll.

A Fidesz 1,9 milliós táborral rendelkezik, az ellenzék 1,7 millió biztos szavazóval. A kormánypártnak 100-150 ezer passzív támogatóját kellene még megmozdítania, az ellenzéknek 200-250 ezret. A választókorú népesség nyolc százaléka – több mint hatszázezer választópolgár – jelezte, hogy biztosan vagy valószínűleg elmegy szavazni, de még nincs preferált pártszövetsége.

Ráég a kormányra a Barátság érdemérem

A Direkt36 cikke után az Egységben Magyarországért ellenzéki pártszövetség Szijjártó Péter külügyminiszter lemondását követeli.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a hvg.hu hekkertámadásokkal kapcsolatos kérdéseire annyit válaszolt, hogy „kampányhazugságokkal nem foglalkozunk”.

A cikk megjelenése után a Fidesz megfúrta a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának előre tervezett ülését, ahol várhatóan a hekkertámadásról is kérdezték volna a kormányt az ellenzékiek. Halász János fideszes bizottsági alelnök délután azzal hívta fel a jobbikos elnököt, hogy mind a négy fideszes tagnak halaszthatatlan közfeladatai vannak, ezért nem lesz megtartva az ülés.

Szijjártó egy Twitter-posztra hivatkozva azt közölte Facebookon, hogy Márki-Zay Péter fegyvereket küldene Ukrajnába. A külügyminiszter M.-Z. P. Ukrajna elnökének küldött üzenetére hivatkozik, de nem világos, hogy melyik sorából jut erre a következtetésre. M.-Z. P. azt írta Zelenszkij Orbánhoz intézett felszólítására („Nincs idő tétovázni, egyszer és mindenkorra el kell döntenetek, kivel vagytok!”), hogy „Várom a napot, amikor személyesen találkozhatok Önnel itt, a Duna partján, hogy gondolatokat cseréljünk nemzetünk és Európa jövőjéről, valamint a békés egymás mellett élésről.”

Nem tudunk úgy segíteni az ukránoknak, hogy szétlövetjük Magyarországot – ez már Orbán Viktor véleménye. A miniszterelnök azt írta a szokásos felelősségszétterítő kommunikációja jegyében, hogy Magyarországnak nincs felelőssége ezért a háborúért, „mert akik a háborúról döntöttek egyik vagy másik oldalon (…) velünk erről nem konzultáltak, nem vontak be, ez nem egy közös döntés részeként alakult ki”.

M.-Z. P.: Orbán minden háborúját elvesztette

Orbán szerelmes a háborúba, de eddig mindegyiket elvesztette: az államadósság elleni harcot, az infláció elleni küzdelmet és a Covid elleni háborúját is – mondta M.-Z. P. egy budapesti kampánygyűlésen. „Ausztriában a tesztelés volt ingyenes, Magyarországon a parkolás” – mondta.

Ugyanolyanok, mint Rákosi, csak többet lopnak, orosz kémek, nincsenek erkölcseik – minden korábbinál keményebb kijelentésekkel ostorozta Orbán Viktort és kormányát Márki-Zay Péter.

Szerinte Orbán elárulta Magyarországot, az Európai Uniót, a NATO-t, és egyáltalán nincsenek erkölcsei, csak érdekei.

Az utolsó napig hajlandó lenne kiállni vitázni Orbánnal, a bizonytalanokat pedig azzal győzné meg, hogy nekik legalább van programjuk – ezt már a Partizánban mondta M.-Z. P.

Sokan kérdezik, hogy mi lesz az első, a második, a sokadik lépésük, de ő egy dologhoz ragaszkodik, hogy a legelső prioritás az elszámoltatás jegyében az európai ügyészséghez való csatlakozás legyen. „Az összes többi nincs sorba rakva.”

Kémkamerát és lehallgatóberendezést találtak az érdi alpolgármester irodájában. A rendőrség nyomoz.

Kampányol az állam

Az AFP hírügynökségnek adott interjút Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke. Szerinte ha a korrupció annak ellenére sem jelenik meg a bírósági ítéletekben, hogy az elérhető adatok szerint a magyar állam az egyik legkorruptabb az egész unióban, annak valószínűleg politikai okai lehetnek, a jogállamiság helyzetét pedig a kommunista rendszerhez hasonlította.

A Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét egyébként az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2016-os ítélete szerint 2011-ben jogellenesen menesztette a kormány idő előtt, személyre szabott jogalkotással.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) az Európai Bizottsághoz fordult, mert miközben az unió kitiltotta területéről az orosz propagandát, az annak megfelelő tartalmakat a magyar közmédia akadálytalanul terjeszti – áll a két szervezet lapunknak elküldött közleményében.

A Szputnyik és az RT semmilyen tevékenységet nem végezhet az unió területén, és a tagországok médiaszolgáltatóinak is tilos ezek tartalmainak sugárzása vagy bármilyen terjesztése.

A magyar közmédia csatornái ugyanakkor továbbra is forrásként használják az orosz propagandát, máskor pedig kritika nélkül közlik az orosz dezinformációs üzeneteket, teszik hozzá. Miután a PC hiába tett ezzel kapcsolatban bejelentést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál, a TASZ-szal közösen az Európai Bizottsághoz fordultak, hiszen a közmédia kijátssza az uniós jogot. A két szervezet arra kéri a bizottságot, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel tegyen azért, hogy egy tagállam közmédiája se szolgálhasson hátsó ajtóként a kitiltott háborús propaganda terjesztőinek.

E-mailben oltja a kormány az emberekbe a gyűlöletet a koronavírus-listán – áll az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság közös közleményében.

Azok, akik még 2021 elején iratkoztak fel a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) koronavírus-védőoltásról szóló levelezőlistájára, egy olyan levelet találtak a postafiókjukban, amelyben a kormány azt kéri tőlük, szavazzanak nemmel az április 3-i országos népszavazáson.

A két civil szervezet levélben kérte a KTK-t arra, hogy lássák el tájékoztatási közfeladatukat, és küldjék ki az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság a kormány e-mailjével pontosan megegyező karakterszámú levelét is ugyanannak a címzetti körnek. Szerintük ugyanis indokolt, hogy az állampolgárok megismerhessék az érvénytelen szavazat mellett szóló érveket is.

A kormányzati regisztrációs és levelezőoldal 2020 decemberi létrehozásakor a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Telexnek azt válaszolta, hogy csak az oltásokkal kapcsolatos információk terjesztésére használja majd a felhatalmazást.

A kormányközeli Századvég Alapítvány szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az április 3-i országgyűlési választásról szóló jelentésében „a magyarországi baloldal érvkészletére támaszkodva, megalapozatlan vádakkal” illette a magyar választási rendszert, ez pedig nem a megfigyelést szolgálja, hanem a „demokratikus választásokba történő beavatkozást”.

A Századvég az EBESZ múlt heti jelentésére reagálva nyílt levelet írt Jillian Stirk nagykövetnek, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala Magyarországra delegált választási megfigyelőmissziója vezetőjének, akit arra kértek, hogy diverzifikálja, kivel folytat diskurzust a magyar jogállamiság helyzetéről, hiszen csak úgy kaphat valós képet a magyarországi állapotokról, ha mindkét oldal álláspontját megismeri. A Századvég szerint a megkérdezettek többsége ellenzéki volt, és kapcsolatban áll Soros György „hálózatával”.