Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Heti kampány

Márki-Zay Péter a háborúban álló ukrán nép előtt tisztelgő, az ukrán zászló színeit idéző virágokat dob a Dunába a március 15-i nagygyűlés előtt
Márki-Zay Péter a háborúban álló ukrán nép előtt tisztelgő, az ukrán zászló színeit idéző virágokat dob a Dunába a március 15-i nagygyűlés előtt

Március 15-én a kormánypárt és az ellenzék is nagygyűléseken igyekezett erőt mutatni. A Békemeneten Orbán Viktor folytatta pávatáncát: a stabilitás ígéretével fedte el 12 év külpolitikájának kudarcát. Márki-Zay Péter pedig most nem hibázott a beszédében. A hosszú hétvége és az ünnep kampányhírei.

Kampánystratégák a kampány időszakát különböző szakaszokra bontják: az ismertség megteremtése, a fő üzenetek megismertetése után a választás tétjének egyértelmű kijelölése következik, majd végül a mozgósítással viszik el szavazóikat az urnákhoz.

„Folytatjuk!” helyett „Békét!”

A Fidesz választási kampányára váratlansága és súlya miatt komoly veszélyt jelentő, Putyin orosz elnök által kirobbantott, Ukrajnai elleni háború a párt kampányát változtatásra kényszerítette. Az eddigi – a korábbi választásokon is bevált - „Folytatjuk!” üzenetet lecserélték a „magyarok békéje a legfontosabb-ra”.

Ennek megfelelően tempóvesztés nélkül állították át a korábbi harcos, „merjünk nagyok lenni” Orbán Viktor képet a „kis ország bölcsen lavírozó miniszterelnöke” változatra. A miniszterelnök kampánybeszédének fő üzenete a „békepárti jobboldal, vagy háborús baloldal?” lett – ahogy ezt kijelentette a március 15-i, kilencedik Békemeneten.

Orbán az ellenzékről azt állította, hogy az háborúba akarja sodorni Magyarországot, mert katonákat és fegyvert küldene az ukrajnai frontvonalra. (Eközben a magyar kormány az EU-ban 500 millió euró értékben szavazott meg egy fegyvervásárlási programot Ukrajna hadseregének támogatására.)

Orbán lényegében az ország semlegességét hirdette meg belföldi használatra, miközben mindkét szövetségi rendszer (az EU és a NATO) melynek tagja az ország egyértelműen Ukrajna mellé állt – és ott eddig meg is szavazott mindent Magyarország is.

„Soha nem volt még ennyire egyszerű a választás”

Ezt már Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mondta március 15-i beszédében a budapesti Műegyetem rakparton. (Egyébként mindkét oldal elégedett a tüntetésein megjelent tömeg nagyságával – még ha a fideszes nagygyűlésen sokkal többen voltak is.)

MZP még önkritikus megjegyzést is tett, amikor azt mondta, hogy a magyarok le akarnak-e cserélni „egy bevallottan illiberális, szabadságunkat és függetlenségünket naponta korlátozó, hazánk anyagi és fizikai biztonságát látványosan szavatolni képtelen, minden háborújába belebukott zsarnokot valaki olyanra, aki óvatlanul tesz félremagyarázható és adott esetben joggal kritizálható megjegyzéseket.”

Fricska a Fidesznek, hogy míg a Békemenetre idén nem jöttek a szintén az illiberális eszményben hívő lengyelek (mert Oroszország-ellenességük ezt felülírta), addig az ellenzéki nagygyűlés díszvendége Donald Tusk lengyel ellenzéki politikus az ET korábbi elnöke volt.

Pártok és a pártsemleges állam

Azok, akik korábban oltásra regisztráltak a Koronavírus kormányzati weboldalon, és bejelölték, hogy a továbbiakban is kérnek e-mailes tájékoztatást a Miniszterelnöki Kabinetirodától olyan leveleket kaptak, miszerint az ellenzék fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába, illetve veszélyeztetné az ország gázellátását és a rezsicsökkentést. Az ezt kifogásoló beadványt a Kúria részben elfogadta. Ítéletében kimondta, hogy „kampányidőszakban elvárható, hogy a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól”.

Az ítéletet az Alkotmánybíróság felülbírálta. Szerinte a kormány hírlevele „nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget … sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében”.

A pártok demokratikus versenyében elvileg pártatlanként működő állammal kapcsolatos egy másik hír is: Márki-Zay Pétert négy év után először hívták meg – csak öt percre - a „köztévébe”.

Kelemen Hunor, a románi magyarok fő szervezete, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében egyértelműen a Fideszre szavazásra buzdította a külhoni magyarokat a magyarországi választáson.

A négy évvel ezelőtti választáson történt csalással gyanúsított Gődény György új pártja támogatja az Ukrajna elleni inváziót, „mellyel Oroszország érvényt szerez biztonságpolitikai törekvéseinek, mert e törekvés a világbékét szolgálja” – áll közleményükben.

Előkerült karlendítős korábbi videója dacára Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke állítja, hogy „sosem voltam sem náci, sem antiszemita”.

Tegnap este 8 és éjfél között a Fidesz szervezetten rongálta meg több mint 1000 plakátunkat” – adta hírül Jámbor András nyolcadik-kilencedik kerületi képviselőjelölt a hétvégén. Az ellenzéki összefogás politikusa videót is közzétett a rongálókról.

Orbán Viktor és a fideszes képviselők gratulálnak Novák Katalinnak 2022. március 10-én, miután megszavazták köztársasági elnöknek
Orbán Viktor és a fideszes képviselők gratulálnak Novák Katalinnak 2022. március 10-én, miután megszavazták köztársasági elnöknek

Új köztársasági elnöke van az országnak: Novák Katalin, a Fidesz közelmúltbeli alelnöke. A Mol vezetője elment szerepelni a Kormányinfóra, a kormány járványügyinek induló tájékoztatólevelében pedig már egyetlen szó sem volt a járványról.

Március 10-én Novák Katalint, a Fidesz közelmúltbeli alelnökét választotta a parlamenti képviselők többsége köztársasági elnöknek. Novák megválasztásakor hangsúlyozta, hogy ő nő, emellett keresztény, és minden magyart képviselni akar.

„A nekem adott talentumokat arra fogom használni, hogy eljussak azokhoz, akiknek a békesség és a megértés üzenetére van szüksége” – kampányolt az új köztársasági elnök.

Az ellenzéki összefogás jelöltje, Róna Péter az emberi méltóságot védte volna jobban. Szerinte emellett nem elfogadható, hogy a magyarok 74 százaléka jóval az Európa Unió szegénységi küszöbe alatt él, miközben mások „több milliárd forintos jachtokon napoznak örömlányokkal”.

„Anyagi jólétünket biztosítani tudjuk európai uniós tagságunkkal, és biztonságukat szavatolja a NATO. Miért kellene ezt félredobni egy orosz diktátor kedvéért?” – tért ki a külpolitikára Róna Péter a szavazás előtti beszédében.

Eredetileg a Covid–19-járvány miatt indított a kormány még tavaly információs hírlevelet a járványhelyzet iránt érdeklődőknek. A legutolsó tájékoztató levelükben viszont

már egyetlen szóval sem említették a járványt, helyette az orosz energiaszektor-beli szankciók ellen kampányoltak.

Emellett arra is utaltak, mintha a forint árfolyamának mélyrepülése is az EU-s szankciók lehetőségének lenne betudható.

A Kúria szerint Rogán Antal minisztériuma február végén egyszer már megsértette a választási törvényt, amikor az állam a járványügyi tájékoztatás mellé csomagolva kezdte el szapulni az ellenzék vélt álláspontját. Az államnak ezért büntetésből ki kellett fizetnie saját magának az eljárás díját.

Szokatlan módon a Mol vezetője, Hernádi Zsolt is megjelent a Kormányinfón a kormány benzinárstop nevű kampányintézkedésének fenntartásáról és technikai részleteiről beszélni. A választások előtt befagyasztotta ugyanis a kormány a benzinárakat, de ennek az lett az előre látható következménye, hogy beindult egyfajta régiós benzinturizmus Magyarországra. Az elhangzottak alapján nem volt világos, hogy miért akart Hernádi Zsolt személyesen megjelenni Gulyás Gergely mellett ezen a Kormányinfón.

Gulyás Gergely ugyanezen a rendezvényen arra kérte a tanárokat, hogy ne sztrájkoljanak március 15. után, legyenek tekintettel a gyerekek igényeire és a koronavírus-járványra.

Debrecenben Kósa Lajos plakátjait akarták magasabbra tenni a jelölt emberei, ezért elkezdték leszerelni és lejjebb tenni Varga Zoltán, az ellenzéki közös jelölt hirdetőtábláit. Az esetet fel is vette a képviselő.

Az Egységben Magyarországért Vác-környéki jelöltje, Inotay Gergely ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen plakátjainak szerinte „egyértelműen szervezett akcióra utaló” megrongálása miatt – írta meg Telex. A fideszes Rétvári Bence ellenfelének egy éjszaka alatt több száz plakátját rongálták meg a bejelentés szerint. Kovácsné Varga Ildikó, az Egységben Magyarországért képviselőjelöltje a csornai választókerületben ugyanezért tesz feljelentést.

Országosan 9300 ajánlóívet nem vittek vissza a jelöltek, jelölőszervezetek az ajánlásgyűjtés után, írta meg a Nemzeti Választási Irodára (NVI) hivatkozva a HVG. Az illetékes választási bizottságok ezért ívenként ezer forint bírságot szabtak ki rájuk. 2018-ban még tízezer forint volt ívenként a bírság, amiből 730 millió jött össze. Pontosabban csak papíron, mert a döntő részét végül soha nem tudták behajtani.

Ezúttal leginkább Gattyán György új pártja, a Megoldás Mozgalom nem tudott elszámolni a felvett ajánlóívekkel, ami 1561 ívet jelent, a független jelöltek pedig összesen 1729 ívet nem vittek vissza.

Márki-Zay Péter is új, konzervatív pártot alapítana a későbbiekben, mondta az InfoRádiónak. Nem a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alakulna párttá, hanem két meglévő pártra alapoznának: az egyik a Gémesi György vezette Új Kezdet, a másik a Pálinkás József vezette Új Világ Néppárt.

Továbbiak betöltése

XS
SM
MD
LG