Heti kampány

Márki-Zay Péter szerdai interjúiban nem érződött, hogy az ellenzék nagyon ütné a miniszterelnök Putyin-barátságát. Orbán Viktor viszont újra felhúzta a gumicsizmát, és az árvízi hajósra cserélte eddigi huszárkapitányi szerepét. Három napig a határszélről, Debrecenből fog kormányozni. Kampányösszefoglaló.

Tegnapi kampányösszefoglaló cikkünket cáfolva szerdai kampányüzeneteikből már úgy tűnik, mintha az ellenzéki kampánystratégák két héttel a választás előtt nem éreznék kellően mozgósító erejűnek Orbán keleti nyitás-politikájának ostorozását. Lehet, hogy érzékelik, hogy a miniszterelnök belakta ezt a pályát (is), miközben sikeresen tolja őket a magyarok biztonságát veszélyeztető hebehurgyák szerepébe, vagy megint csak gyorsan elengednek egy politikai üzenetet – ahogy ezt rendszeres választási podcastunk elemzője, Ruff Bálint már többször szóvá tette.

Ellenzék

Mindenesetre Márki-Zay Péter szerdai interjúiban kevéssé forszírozta ezt a témát. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a Telexnek adott interjújában inkább esélyeket latolgatott – a korábbiakhoz képest eléggé visszafogott várokozásokkal. „Biztos, hogy nem lesz Fidesz-kétharmad” és „matematikailag az ellenzéknek kell nyernie” – értékelt.

„Most sokkal jobb esélyünk van, mint négy évvel ezelőtt” – ezt már az ATV-ben mondta M.-Z.P. Itt azért beszélt a Kelet és Nyugat közti választásról is. Szóba került a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és M.-Z.P. által szerdán aláírt megállapodás is, melyben az esetleges új kormány vezetője vállalta, hogy kompenzálja az önkormányzatokat a Fidesz-kormány megszorító intézkedéseinek következményeiért.

„Ne szavazzatok párttitkárra!” – írta viszont posztjában az egykori országos KISZ-vezető, Gyurcsány Ferenc a szintén egykori (igaz, csak iskolai) KISZ-titkár Orbán Viktorról. A várhatóan legnagyobb ellenzéki frakciót adó párt vezetője annak kapcsán posztolt, hogy a miniszterelnök békemenetes beszédében nem ejtette ki Putyin nevét, és arról sem beszélt, hogy ki a felelős a háborúért.

„Önök előtt elhallgatják az igazságot” – szólította meg Márki-Zay Péter a „köztévé” nézőit abban az öt percben, amit az elmúlt négy évben kapott a 130 milliárd adóforintból fenntartott pártmédiában szerda reggel. A jelölt műsorvezetői kérdés nélkül tudta sorolni az ellenzék legfontosabb céljait.

Fidesz

A következő három napban a debreceni laktanyából szervezi az Ukrajnából menekülők ellátását a miniszterelnök – adta hírül a Facebookon. Orbán tegnap négy posztot is szentelt az irányítási pont áthelyezésének.

Orbán Trump egyik kedvenc amerikai tanácsadójával készül a választásra – tudta meg a 444.hu. A Fidesz 2008 óta legfőbb kampányguruja, a negatív kampányok és a választókra személyesen célzott üzenetek szakembere a 2017-ben elhunyt Arthur Finkelstein volt (ő adaptálta Magyarországra a Soros Györgyöt démonizáló kampányt is). Az ő stábjában dolgozott szerte a világban John McLaughlin, aki most is a Fideszt segíti.

Ahogy mindig, most is a teljes körű mozgósításban bízik a Fidesz. Az Átlátszó birtokába került táblázat tanúsága szerint a párt minden településre kiterjedő statisztikát készít a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerületben Hörcsik Richárd, fideszes parlamenti képviselő szavazóiról és támogatóiról. A táblázatból az derül ki, hogy a pártközpont 2022-es elvárása magasabb, mint a 2018-as eredmény. Vélhetően a többi 105 körzetben is hasonló alapos statisztikák segítik az aktivistákat abban, hogy minden potenciális támogatójukat elrángassák valahogy a szavazóurnákhoz.

Az állam

Az állam, ami ciklusokon át segítette a törvényalkotással a kamupártok burjánzását (és vezetőik gazdagodását), nem iparkodik beszedni az ezen pártokra korábban kirótt bírságokat. 2021 decemberében a magyar államnak még közel 717 millió forint választási bírsággal tartozott a 2018-ban nyilvántartásba vett 100 pártból 51 – tudta meg az RTL.hu. A pénzbüntetések 78 százalékát három párt kapta, amelyek egyetlen forintot sem fizettek be belőle.

Megoldotta a kormánymédia, hogy csak a Fidesz (a kormány) hirdetéseit kelljen közölnie – írja a hvg.hu. Ahogy erről már többször írtunk mi is, a társadalmi célú hirdetés fedőnév alatt valójában politikai reklámok mennek, de most kihasználják azt is, hogy április 3-án népszavazás is lesz a választással együtt.

A KESMA nem fogad be választási kampányhirdetéseket, így nem kell az ellenzéki jelöltek reklámját leközölniük például a felvásárolt megyei napilapokban, miközben szerkesztőségi tartalmaik a kormányt segítően pártosak. Viszont leadnak a népszavazási kérdésekre a Fidesznek megfelelő válasz leadására buzdító hirdetéseket. Persze az ellenzék (vagy a népszavazáson érvénytelen voksolásra buzdító civil szervezetek) hirdetései is mehetnének, de az ellenzék kerüli ezt a témát.

Március 15-én a kormánypárt és az ellenzék is nagygyűléseken igyekezett erőt mutatni. A Békemeneten Orbán Viktor folytatta pávatáncát: a stabilitás ígéretével fedte el 12 év külpolitikájának kudarcát. Márki-Zay Péter pedig most nem hibázott a beszédében. A hosszú hétvége és az ünnep kampányhírei.

Kampánystratégák a kampány időszakát különböző szakaszokra bontják: az ismertség megteremtése, a fő üzenetek megismertetése után a választás tétjének egyértelmű kijelölése következik, majd végül a mozgósítással viszik el szavazóikat az urnákhoz.

„Folytatjuk!” helyett „Békét!”

A Fidesz választási kampányára váratlansága és súlya miatt komoly veszélyt jelentő, Putyin orosz elnök által kirobbantott, Ukrajnai elleni háború a párt kampányát változtatásra kényszerítette. Az eddigi – a korábbi választásokon is bevált - „Folytatjuk!” üzenetet lecserélték a „magyarok békéje a legfontosabb-ra”.

Ennek megfelelően tempóvesztés nélkül állították át a korábbi harcos, „merjünk nagyok lenni” Orbán Viktor képet a „kis ország bölcsen lavírozó miniszterelnöke” változatra. A miniszterelnök kampánybeszédének fő üzenete a „békepárti jobboldal, vagy háborús baloldal?” lett – ahogy ezt kijelentette a március 15-i, kilencedik Békemeneten.

Ehhez kapcsolódóan:

„A veszélyek korába léptünk, most nincs helye a hibázásnak”

Orbán az ellenzékről azt állította, hogy az háborúba akarja sodorni Magyarországot, mert katonákat és fegyvert küldene az ukrajnai frontvonalra. (Eközben a magyar kormány az EU-ban 500 millió euró értékben szavazott meg egy fegyvervásárlási programot Ukrajna hadseregének támogatására.)

Orbán lényegében az ország semlegességét hirdette meg belföldi használatra, miközben mindkét szövetségi rendszer (az EU és a NATO) melynek tagja az ország egyértelműen Ukrajna mellé állt – és ott eddig meg is szavazott mindent Magyarország is.

„Soha nem volt még ennyire egyszerű a választás”

Ezt már Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mondta március 15-i beszédében a budapesti Műegyetem rakparton. (Egyébként mindkét oldal elégedett a tüntetésein megjelent tömeg nagyságával – még ha a fideszes nagygyűlésen sokkal többen voltak is.)

MZP még önkritikus megjegyzést is tett, amikor azt mondta, hogy a magyarok le akarnak-e cserélni „egy bevallottan illiberális, szabadságunkat és függetlenségünket naponta korlátozó, hazánk anyagi és fizikai biztonságát látványosan szavatolni képtelen, minden háborújába belebukott zsarnokot valaki olyanra, aki óvatlanul tesz félremagyarázható és adott esetben joggal kritizálható megjegyzéseket.”

Ehhez kapcsolódóan:

Márki-Zay: Győzzenek meg fejenként három embert a következő három hétben!

Fricska a Fidesznek, hogy míg a Békemenetre idén nem jöttek a szintén az illiberális eszményben hívő lengyelek (mert Oroszország-ellenességük ezt felülírta), addig az ellenzéki nagygyűlés díszvendége Donald Tusk lengyel ellenzéki politikus az ET korábbi elnöke volt.

Pártok és a pártsemleges állam

Azok, akik korábban oltásra regisztráltak a Koronavírus kormányzati weboldalon, és bejelölték, hogy a továbbiakban is kérnek e-mailes tájékoztatást a Miniszterelnöki Kabinetirodától olyan leveleket kaptak, miszerint az ellenzék fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába, illetve veszélyeztetné az ország gázellátását és a rezsicsökkentést. Az ezt kifogásoló beadványt a Kúria részben elfogadta. Ítéletében kimondta, hogy „kampányidőszakban elvárható, hogy a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól”.

Az ítéletet az Alkotmánybíróság felülbírálta. Szerinte a kormány hírlevele „nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget … sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében”.

A pártok demokratikus versenyében elvileg pártatlanként működő állammal kapcsolatos egy másik hír is: Márki-Zay Pétert négy év után először hívták meg – csak öt percre - a „köztévébe”.

Kelemen Hunor, a románi magyarok fő szervezete, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében egyértelműen a Fideszre szavazásra buzdította a külhoni magyarokat a magyarországi választáson.

A négy évvel ezelőtti választáson történt csalással gyanúsított Gődény György új pártja támogatja az Ukrajna elleni inváziót, „mellyel Oroszország érvényt szerez biztonságpolitikai törekvéseinek, mert e törekvés a világbékét szolgálja” – áll közleményükben.

Előkerült karlendítős korábbi videója dacára Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke állítja, hogy „sosem voltam sem náci, sem antiszemita”.

„Tegnap este 8 és éjfél között a Fidesz szervezetten rongálta meg több mint 1000 plakátunkat” – adta hírül Jámbor András nyolcadik-kilencedik kerületi képviselőjelölt a hétvégén. Az ellenzéki összefogás politikusa videót is közzétett a rongálókról.