Heti kampány

Karácsony Gergely pedig lelket önt az esetleg csüggedő ellenzéki szavazókba. Hoppál Péter sajátosan értelmezi a politikai vitát: kihúzta a tápkábelt egy óriás kivetítőből. Napi kampányhírek.

Magas, akár 80 százalék körüli részvétel várható a választáson a Závecz Research szerint. A felmérést csak 800 ember telefonos megkérdezésével végezték, és két százalékos különbséget mértek a két oldal biztos támogatói között. A pártválasztásukban bizonytalanok között kiegyenlített, 26-26 százalék a kormány maradását, illetve távozását kívánók aránya.

Az ellenzék kampánystratégái szerint 70 % fölötti részvétel már nekik kedvez. Ugyanez volt 2018-ban is a várakozás a szavazás délelőttjén tapasztalt kiugróan magas részvétel kapcsán, de estére kiderült, hogy az a Fidesz-mozgósítás sikerét jelentette.

Az ellenzéki szavazó motiválása

A korábbi pártpreferencia-mérések miatt elkedvetlenedő ellenzéki választókba igyekezett lelket önteni az Azonnalinak adott interjújában Karácsony Gergely. A régebben kutatóként/elemzőként dolgozó budapesti főpolgármester szerint „az ellenzéki véleményformálókra jellemző köldöknézést, öntökönszúrást, lenézést semmi nem indokolja”. Szerinte Magyarországon a közvélemény-kutatások nem alkalmasak a választási eredmény előrejelzésére, mert:

• felszínesek az elemzések
• úgy tűnik, a kampány inkább a Fidesznek kedvez, de a választást eldöntő fundamentumok (néhány makrogazdasági és társadalmi indikátor) az ellenzéknek kedveznek és ezek sokkal fontosabbak, mint maga a kampány
• semmi okunk azt gondolni, hogy most a Fidesz jobban áll, mint 2018-ban
• szisztematikus torzítások, komoly statisztikai hibahatár jellemzi a kutatásokat
• ma az ellenzék „a szavazói nagyjából felét név szerint ismeri”
• az ellenzéki egység „elképesztő energiákat szabadított fel”
• választókerületi közvélemény-kutatásokat csinálni „ma szakmai nonszensz”

Ha az ellenzék egy-két olyan körzetet megnyer, ahol 2018-ban nem volt többsége, akkor kormányváltás van – állítja az interjúban.

„Kizártnak tartom, hogy 40 egyéni körzetnél kevesebbet szerezzen az ellenzék. Mert ennyiben már 2018-ban is stabil többségünk volt. És szintén van 40, ami abszolút Fidesz-esélyes. Közte pedig ez a nagyon széles sáv 26 körzettel, ahol nagyon sok olyan település van, amelyik a már nem Fideszhez tartozó polgári Magyarországot jelenti. Ezek nagy része pedig az ellenzék felé dől majd szerintem…Van egy listám arról, milyen körzeteket nyerünk meg szerintem, ezen jelenleg 57 körzet szerepel, de simán lehet, hogy eljutunk 65-ig” – állítja Karácsony Gergely.

Márki-Zay Péter nyílt levélben követeli Orbán Viktortól, hogy árulja el, milyen megszorításokra készül a választás után. A kormányfőjelölt Varga Mihályra hivatkozik, aki szerint költségvetési kiigazításra lehet szükség. M.-Z.P. követelését megismételte minden ellenzéki képviselőjelölt is körzete fideszes indulójához.

Tüntetést szervez az Egymillióan a szabad Ukrajnáért civil szervezet április 2-ra a „szabad és független Ukrajnáért” Budapest V. kerületébe, a Szabad Sajtó útjára. Az akció Facebook-eseményénél azt írták, hogy a megmozdulás egy „tiltakozás Orbán Viktor árulása, sunnyogása ellen.”

A Greenpeace a Klímaválasztás 2022 nevű kampányában mind a 106 egyéni választókerületben induló két legesélyesebb jelöltet felkereste az elmúlt hónapokban, hogy egy 7 pontos Zöld Nyilatkozat aláírására kérje őket.

A kezdeményezéshez már 77 egyéni képviselőjelölt csatlakozott, a Fidesz-KDNP pártszövetség jelöltjei közül azonban még senki nem írta alá. Most Orbán Viktorhoz fordultak.

Az egyesült ellenzék 102 megfigyelőjét 95 választókerületre vette nyilvántartásba az Nemzeti Választási Bizottság. A Fidesz–KDNP részéről már korábban nyilvántartásba vettek 104 megfigyelőt 97 OEVK-ra.

Az NVB hétfőn nyilvántartásba vette a külképviseleti megfigyelőket is: a Fidesz–KDNP 33 megfigyelőjét 29 külképviseletre, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 31 külképviseletre bejelentett 43 megfigyelőjét, valamint a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd 49 külképviseletre bejelentett 80 megfigyelőjét. Már korábban nyilvántartásba vették a Mi Hazánk Mozgalom Magyarország megfigyelőjét a szófiai külképviseletre.

A szavazási iratok ellenőrzése és a szavazatok megszámlálása törvényességének ellenőrzésére az NVB korábban már nyilvántartásba vette a Fidesz–KDNP öt és a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd három megfigyelőjét az NVI mellé.

„Ha nincs gabona, akkor éhség van"

Módosítanunk kell tegnapi kampányösszefoglalónkban tett állításunkat: Orbán Viktor mégis kampányol személyesen is, csak a nagyközönség számára titokban. (A Telex olvasói segítségét kérte ahhoz, hogy megtudja, hol lép föl a miniszterelnök.)

A Hír TV-ben is beszélt. Szerinte magyar érdek a béke, és ez az érdeke az ukránoknak és az oroszoknak is. Erről már csak Putyint kéne meggyőznie, aki egyébként rendeletet dolgozik ki megtorló vízumintézkedésekről, melyekkel „az Oroszországgal szemben ellenséges” államok polgárait, köztük a magyarokat, sújtanák.

A Hír TV-ben Orbán a kampányszöveget mondta: ha nem jön energia, megáll a magyar gazdaság, és „ha nincs gabona, akkor éhség van".

Miután nemrég a magyar becsült energiaigény 40 %-át fedező hosszú távú gázszállítási megállapodást kötött a Gazprommal (amiről 2009 előtt még úgy beszélt, hogy „nem leszünk a barakkja”), a miniszterelnök azt a tervét is megosztotta Hír TV nézőivel, hogy a következő évtizedben úgy alakítják át a magyar energiatermelés szerkezetét, hogy az javarészben nukleáris forrásból származik majd, a másik része pedig napenergiából, és a kettő együtt kiteszi az energiaszükséglet több mint 90 százalékát.

A kormányközeli lapok weboldalát ért hétfői reggeli hekkertámadás felelőseként Varga Judit a baloldalt jelölte meg. Az igazságügyi miniszter levonta a következtetést: ha az ellenzék győz április 3-án, akkor az „újságírók vegzálása” következhet.

Érdekes módját választotta egy fideszes képviselő az ellenzék leoltásának. Hoppál Péter odament az egy pécsi téren álló kivetítőhöz, amelyen ellenzéki politikai reklám futott és kihúzta a tápkábelt. Polgári engedetlenségből cselekedett, mondta. Az eset ugyanott történt, ahol nemrég egy fideszes kamion parkolt napokig, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének évfordulójára hivatkozva, s amely előtt Hoppál is szónokolt.

Igaz, a városokban elhelyezett ellenzéki kivetítőkön reggeltől estig futó ellenzéki kampányfilmek valószínűleg valóban komoly megpróbáltatást jelenthetnek a hosszabb ideig a helyszínes tartózkodóknak – ahogy ezt nemrég egy háttérbeszélgetésen az ellenzéki kampány irányítói sem tagadták.

Nem kormányzása eredményeivel, hanem a békével kampányol a Fidesz. Ja nem, mert a harccal – Brüsszellel. A hétvégén Márki-Zay Péter sem a kormány gazdasági kudarcával, hanem a békével kampányolt. „Orbán harcot hirdet, mi a békét szolgáljuk” – szólt az üzenete. A hétvége kampányhírei.

A frissen felépített békepártiság és a szokásos harcias retorika keveredik Orbán Viktor kommunikációjában. Az orosz agresszióra a béke és a semlegesség, Brüsszelre pedig továbbra is a harc a válasza. Nem éppen tankönyvi példája a meggyőző politikai kommunikációnak.

De az ellenzéki szavazó sem lehet magabiztos, ha a vezetője már nem a konkrét, mostani, hanem a morális győzelemmel lelkesíti, ahogy M.-Z. P. tette hétvégi posztjában: „Mi már győztünk, ugyanis mi vagyunk a történelem jó oldalán.”

Békegalamb és háborús héja egyszerre

2002-ben már megbosszulta magát a Fidesz magabiztossága és az, hogy Orbán csak a második forduló előtt (akkor még volt ilyen) kapcsolt turbófokozatú országjárásba. A miniszterelnök most is kihagyja a személyes kampányolást: nyilvánosan csak imázsfilmforgatásokra jár, illetve néha felbukkan egy-egy zárt, a Fidesz-szavazókat célzó rendezvényen.

Továbbra is szőrmentén kezeli eddigi szövetségesét, Putyin elnököt, helyette háborús uszítóként mutatja föl az ellenzéket: „Gyurcsány és a baloldal beszállna a háborúba. Mi békét akarunk!”

A magyar kormányfő eddig hol a magyar haderőt nevezte olyannak, mint ami képes megvédeni az országot, hol a NATO-t, most a kettő dialektikus egységével (ami egyben a hídon dübörgő kisegér történetét is felidézi) igyekszik biztonságot sugallani. Közrádiós szózatában úgy fogalmazott, hogy a magyar haderő felsorakozik a határon, és a szövetségeseink pedig segítenek. „Így, együtt mindenki másnál erősebbek vagyunk ma a világon.”

Az ukrán elnök az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján élő videohívásban bírálta Magyarország semleges álláspontját. „Önöknek el kell dönteniük, hogy ki mellé állnak” – fogalmazott Zelenszkij, felidézve, hogy többször járt Budapesten, ahol látta a Duna-parti cipőket, amelyek a holokausztra emlékeztetnek.

Orbán személyes megtámadtatása Szijjártó Péternél és a párt volt – sikertelen – elszámoltatási biztosánál is kiverte a biztosítékot. Budai Gyula egyenesen azzal vádolta Zelenszkijt, hogy nyíltan beavatkozik a választási kampányba a baloldali ellenzék mellett.

Orbán sem hagyta szó nélkül a nagy figyelmet kiváltó Zelenszkij-megjegyzést, de ő higgadtan verte vissza. „Mindent megteszünk, amit megtehetünk, de azt nem kérhetik tőlünk, hogy tegyük tönkre magunkat az ő kedvükért” – utalt arra, hogy a kormány szerint energiahordozó-bojkottról szó sem lehet. (A magyar nemesség egykor így reagált uralkodója, Mária Terézia hadba hívására: „Életünket és vérünket – de búzát nem!”)

Mindenesetre spontán népi reakcióként a holokausztra emlékező Duna-parti cipők mellé hétvégén sok valódi cipőt is kitettek az emberek.

Míg Orbán nem ítéli el az orosz felelősséget a háború kapcsán, a párt kommunikációs szereposztásában megteszik ezt mások. Előbb Németh Zsolt, majd Novák Katalin, hétvégén az M.-Z. P. csongrádi legyőzésére készülő Lázár János bátorította a párt antikommunizmusára és Putyin-ellenességére még emlékezőket azzal, hogy agresszornak nevezte az agresszort.

Meglepő módon azért Ukrajna szabadságharcát a magyar és lengyel illiberalizmus unión belüli megítélésével rokonította: „Örülök, hogy az Európai Unió most minden olyan ország mellett kiáll, amely független akar lenni, mert ha Ukrajnának jár a függetlenség és a szabad döntési jog, hogy hogyan akarnak élni, akkor Magyarországnak is jár, és Lengyelországnak is.”

A fideszes Putyin-pártiak számára egyértelműbb igazodást kínál a Mi Hazánk, amely a NATO-harccsoportok és a kötelező oltás ellen is tüntetett vasárnap.

Volt ott az orosz inváziót támogató Z betűs tábla, a nemrég a Fidesz-kultúrharc ökle, Szakács Árpád publicista pedig orosz nemzeti színű szalaggal beszélt az eseményen.

Kampányhajrá a Fidesznél: tízezer aktivistát és képviselőjelölteket vetnek be az utolsó héten – írta közleményében a párt kommunikációs igazgatója.

Ellenzék

Az egyik billegő körzetben nagyágyúk kampányoltak együtt. Márki-Zay Péter mellett Dobrev Klára, Jakab Péter és Karácsony Gergely is részt vett Potocskáné Kőrösi Anita siófoki képviselőjelölt rendezvényén. Márki-Zay szerint Rákosiék amatőrebbek voltak Orbánéknál, a Fidesz szervezett választási csalásra készül.

Osváth Zsolt youtube-os műsorában M.-Z. P. programpontokat ismertetett. „A minimálnyugdíj összegét – ami jelenleg 28.500 forint – mi négy év alatt meg fogjuk duplázni.” Ugyanezt mondta többek között a családi pótlékról és az otthon ápolási díjról is. Négy év alatt ötvenszázalékos pedagógusbér-emelést ígért, az egyetemi modellváltás (magánosítás) „visszacsinálását, progresszív adózást és adómentes minimálbért”.

Azért meg is hagyna dolgokat az ellenzék: „Az árstopot kivezetni az egyik napról a másikra nem lehet”, megmarad a 15 százalékos adókulcs, és arra a kérdésre, hogy marad-e a 25 éven aluliak szja-mentessége, azt válaszolta, hogy „azt a kormányzati programot, amit most Orbán Viktor bevezetett, mi is támogatjuk”.