Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Prágai levél

Egyelőre üresek a prágai sörkertek... de már nem sokáig.
Egyelőre üresek a prágai sörkertek... de már nem sokáig.

Az ember lassan már nem is emlékszik arra, milyen volt, amikor Prágában csak úgy bement egy üzletbe és vett mondjuk magának egy cipőt. Vagy egy nadrágot. Vagy bármit, ami nem élelmiszer. Nem csoda, ha egy ország várja, hogy május 10-én, hétfőn kinyissanak az üzletek, rá egy hétre pedig megnyíljanak a teraszok.

Legutóbb Magyarországon járva egészen furcsa érzés volt bemenni egy könyvesboltba, hiszen Prágában ilyesmire idén még nem volt lehetőségem. (Mielőtt: vannak angol nyelvű könyvesboltok, az egyik legjobb nem messze a Károly hídtól.)

Nem könnyű ezt az érzést körülírni, hiszen az ember a felnőtt életét úgy élte (legalábbis tavaly márciusig), hogy ha nadrág, cipő, könyv, lábas, fakanál, kerti bútor, futócipő kell, akkor elmegy a boltba és (a pénztárcájához mérten) megveszi.

Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer meghat majd, ha beléphetek egy üzletbe. Ám legutóbb Magyarországon ez történt. (Fodrász! Fodrász!) Méghozzá azért, mert itt, Prágában hónapok óta gyakorlatilag minden zárva, ami nem élelmiszerbolt vagy gyógyszertár. Nem csoda, hogy mindenki tűkön ülve várja, hogy május 10-én újranyissanak az üzletek és végre lehessen menni.

Ez nem minden, mert egy héttel később (azaz május 17-én) nyitnak a teraszok is. Más kérdés, hogy már egy hete is az volt az ember érzése, a nyitás megtörtént, sok söröző előtt lehetett embereket látni korsóval a kezükben.

A helyzet különösen a belvárosban volt érdekes, ahol akadt hely, ami egy átlagos londoni pub környékét idézte a lezárások előtti időszakból: tucatnyi vagy még több ember állt a falnak támaszkodva vagy ült a járda szélén sörözgetve, beszélgetve.

Jól láthatóan sem őket, sem a tulajdonost nem zavarta, hogy hivatalosan (még) minimum határeset ilyet tenni – igaz, azért akad olyan cukrászda, amely úgy élt túl, hogy „kintfelejtett” egy-két asztalt és széket a placcon, ahova mintegy véletlenül még a télen is le-leültek emberek.

Elnézve a múlt hétvégi belvárosi – az eddigiekhez képest –, tömeget és a rendkívül nagyvonalúan (...) kezelt maszkviselési kötelezettséget, nagyon meglepő lenne, ha bő egy hét múlva az emberek nem árasztanák el a teraszokat itt is.

Már ha nem 9 fok lesz, mint az mostanában általános.

U.i.: További jó hír, hogy május 15-től az oltási igazolvánnyal rendelkezők minden korlátozás nélkül utazhatnak Magyarország és Csehország között. Ha esetleg akad, aki a saját szemével nézné meg a terasznyitást.

Prágai levél - mi ez? A Szabad Európa újraindulásával felélesztettünk egy talán feledésbe ment műfajt is, amelynek lényege, hogy a külföldről tartalmat szolgáltató médiumok (amilyen a Szabad Európa Rádió vagy a BBC Magyar Adása volt) megpróbálták kicsit szubjektívabb módon bemutatni a magyar közönségnek a helyi hétköznapokat is. A heti rendszerességgel jelentkező rovatban a prágai és cseh életet, kultúrát, történelmet próbáljuk meg közelebb hozni, illetve megmutatni, milyennek látszik Magyarország 500 km távolságból.
Kenguru a teheráni állatkertben 2014. márciusában
Kenguru a teheráni állatkertben 2014. márciusában

Természetesen nem arról van szó, hogy Csehország valami fekete lyuk lenne a kengurutérképen, azaz a helyiek ismerik az erszényes állatot, csak éppen a cseh azon két nyelv egyike, mely nem kengurunak nevezi azt. A Prágai levél végén az is kiderül, melyik a másik.

Ahoj!

Az ahoj köszönést talán még azok is ismerik, akik összesen ennyit tudnak csehül (no és a zmrzlinát még...), ám a szó eredetével kapcsolatban azért akadnak bőven kérdőjelek.

A nyelvészek hajlamosak az angol „hoy” szóból származtatni, ami azért furcsa, mert ezt alapvetően a tengerészek használtak, Csehországnak pedig pont annyi tengere van, mint Magyarországnak.

Persze akadnak viccesebb megfejtések is. Akadnak, akik meg vannak győződve arról, hogy tényleg hajósok hozták magukkal, méghozzá folyamiak Hamburgból.

Mások úgy tartják, az ahoj a latin „Ad honorem Jesu” (Jézus tiszteletére) rövidüléséből alakult ki, míg mások meg vannak győződve arról, hogy „Adolfa Hitlera oběsíme jistě”' („úgyis felakasztjuk Hitlert”) adja ki, de hát utóbbi nyilván erős fantáziát igényel.

A cseh nyelv kis híján eltűnt a 17. században

Az 1600-as években a Habsburgok uralta Bohémiában nyilvános helyen kötelező volt németül beszélni. Ezt ugyanúgy kőkeményen megkövetelték az értelmiségtől, mint a parasztságtól.

Nem kell hozzá nyelvésznek lenni, hogy belássuk, ilyen körülmények között egy nyelvnek annyi esélye van a túlélésre, mint zmrzlinának egy forró júliusi napon. Csakhogy a cseheknél már akkor is szép hagyománya volt a fafaragásnak, a mesterek előszeretettel gyártottak marionettbábukat, akik viszont már „beszélhettek” csehül.

Nyilván a helyzet azért ennél bonyolultabb volt, de ez egy nagyon szép legenda, amit érdemes megőrizni.

A robot és a ptydepe

Egy akkora nyelvnek, mint a cseh (vagy mint a magyar) elég kis esélye van arra, hogy általánosan, mindenhol elterjedt szót adjon a világnak. Ami nekünk, magyaroknak például a kocsi, az a cseheknek a robot.

A robotot Karel Čapek használta először 1920-as, R.U.R. című darabjában – és az általánosan elterjedt vélekedés szerint az ő szüleménye volt. Az író maga ugyanakkor az Oxford English Dictionary etimológiai szótárnak azt írta, a szót testvére, a festő-író Josef Čapek találta ki.

Hogy mi az a ptydepe? Nos, a csehben ez egy olyan bürokratikus zsargont jelent „újbeszélül”, amelynek célja a valódi jelentés elrejtése. (Magyarul: blabla.) A szót egy másik legendás cseh szerző, a későbbi államfó Václav Havel találta ki. Nem szeretném elkeseríteni cseh barátainkat, de ilyen nyelvtörő szó soha az életben nem terjed el világszerte...

(Majdnem) az egyetlen nyelv, mely használja a ř-t

A ř betű a cseh nyelv különlegessége (erre most hadd ne írjak semmit), igaz, az talán túlzás, hogy az egyetlen nyelv, mert akad például pár eldugott norvég dialektus, melyben szintén jelen van.

Ezzel együtt külföldiként Csehországban élve okoz némi kihívást, bár az is igaz, hogy akadnak ennél jóval nagyobb nyelvtörők is (zmrzlina, ugyebár).

Mi van már ezzel a kenguruval?

Nem húzom tovább: két nyelv van mindössze a világon, melyben a kenguru nem kenguru, hanem valami egészen más. Ugyebár a kenguru (illetve hát kangaroo) szó Ausztráliából terjedt el az egész világon.

Mi, magyarok kengurunak hívjuk, a franciáknál kangourou, a németeknél känguru, Koreában 캥거루 (kaeng-geolu) és még sorolhatnánk a végtelenségig. A cseheknél viszont a kenguru az klokan.

Ennek így persze semmi értelme, de hát a nyaktekerészeti mellfekvenc sem sokkal jobb. A párhuzam a kettő között az, hogy a klokan a cseh nyelvújítás idején keletkezett (valamiért nem volt elég jó nekik a kenguru), és meg is ragadt.

Olyannyira, hogy valamilyen furcsa oknál fogva a horvátoknak is megtetszett, így aztán a cseh mellett ma a horvátban is így hívják erszényes kedvencünket.

Prágai levél - mi ez? A Szabad Európa újraindulásával felélesztettünk egy talán feledésbe ment műfajt is, amelynek lényege, hogy a külföldről tartalmat szolgáltató médiumok (amilyen a Szabad Európa Rádió vagy a BBC Magyar Adása volt) megpróbálták kicsit szubjektívabb módon bemutatni a magyar közönségnek a helyi hétköznapokat is. A heti rendszerességgel jelentkező rovatban a prágai és cseh életet, kultúrát, történelmet próbáljuk meg közelebb hozni, illetve megmutatni, milyennek látszik Magyarország 500 km távolságból.
Készült az expats.cz és a praguemorning.cz írásainak felhasználásával.

Továbbiak betöltése

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG