Ukrán tisztviselők kampányt indítottak ChildrenAreNonNegotiable (A gyerekek nem képezik alku tárgyát) címmel. A cél annak a több ezer gyermeknek a megmentése, akiket az oroszok által megszállt területeken tartanak fogva.
A 16 éves Vladiszlav Rudenko az orosz erők fogságába került, kilenc hónapig tartották fogva az Oroszország által megszállt Krím-félsziget és Herszon gyermektáboraiban.
Mintegy húszezer más ukrán fiataltól eltérően Rudenkót sikerült kimentenie a Save Ukraine nevű civil szervezetnek, és a kilenc hónapig tartó fogság után visszatérhetett az ukrán ellenőrzés alatt álló területekre.
Az orosz megszállás alatt álló területeken – az orosz vezetés „rehabilitációs központoknak” nevezi ezeket a helyeket - maradt ezrek sorsára összpontosít most Volodimir Zelenszkij elnök más ukrán tisztviselőkkel együtt.
"Ezt a bűncselekményt alaposan ki kell vizsgálni, és az elkövetőit felelősségre kell vonni" - mondta Andrij Szibiha külügyminiszter a múlt hét végén, amikor útjára indították a ChildrenAreNonNegotiable kampányt.
"Az igazságos és tartós békéhez szükség van ezeknek az ukrán gyerekeknek a hazatérésére."
Donald Trump amerikai elnök három hónappal ezelőtti hivatalba lépése óta kiemelt külpolitikai prioritásként beszél a második világháború óta leghosszabb európai fegyveres konfliktus lezárásáról.
Miközben a tárgyalásokon újabb és újabb vitatott kérdések kerülnek előtérbe, az ukrán tisztviselők folyamatosan hangsúlyozzák az Ukrajnából elhurcoltak hazatelepítését.
Ukrán tisztviselők vádjai szerint Moszkva tervszerűen hajtotta végre azt, amit egyes csoportok az ukrán gyermekek „szisztematikus deportálásának” neveznek, vagyis átszállításukat az ország oroszok által ellenőrzött részeire, vagy még messzebbre, Oroszországba és a vele szövetséges Belaruszba.
A Szabad Európa belarusz szolgálata és az ukrán szerkesztőség tényfeltáró csoportja által tavaly összegyűjtött bizonyítékok szerint táborokban tanítják az ukrán fiatalokat arra, hogyan tegyék magukévá Moszkva és Minszk szemléletét.
Korábban a Yale School of Public Health kutatói 2023. novemberi tanulmányukban írnak az ukrán iskolások kísérőkkel tett utazásairól Belaruszban. A jelents szerint ezeknek a programoknak része az "átnevelés" is, vagyis "olyan kulturális, történelmi, társadalmi és hazafias üzenetek vagy eszmék népszerűsítése, amelyek a két rezsim politikai érdekeit szolgálják".
"Legalább hat gyermekcsoport" katonai kiképzést is kapott, részben belügyminisztériumi egységeknél.
A 16 éves Vladiszlav Rudenko egyebek között arról beszélt a Szabad Európa ukrán szolgálatának, hogy mialatt az orosz hatóságok fogságában a napirendje úgy nézett ki, hogy"az orosz himnuszra ébredtünk, felvontuk a zászlót, tornásztunk. Reggeli után elmondták nekünk, hogy mi történt Oroszországban az éjjel. Aztán orosz filmeket néztünk".
A Yale szerint több mint nyolcezer négyszáz ukrán gyermeket kerül 56 intézménybe. Ezek közül 13 Belaruszban, 43 pedig Oroszországban, illetve az orosz megszállás alatt lévő területeken található.
A childrenofwar.gov.ua hivatalos ukrán kormányzati portál szerint ennél jóval nagyobb számban hurcoltak el gyerekeket: mintegy húszezret, és közülük mindössze ezerháromszázan tértek vissza.
„Emlékeztetjük a világot, hogy az elrabolt gyermekek visszaadása nélkül a háborút nem lehet befejezettnek tekinteni” – áll Zelenszkij ukrán elnök irodájának húsvéti közleményében.
Washington támogatta Kijevet a gyermekek hazaszállításának kérdésében, és a múlt hónapban közölte, hogy továbbra is támogatja a hadifogolycserét, a polgári foglyok szabadon bocsátását valamint az erőszakkal elhurcolt ukrán gyerekek hazaszállítását.
Ukrán tisztviselők ugyanakkor attól tartanak, hogy a Trump-kormányzat költségvetési megszorításai jelentősen hátráltathatják annak kiderítését, hogy hova vitték a gyerekeket, illetve a hazahozatalukra irányuló erőfeszítéseket.
Ehhez kapcsolódóan: „Katasztrofális csapás”– az Egyesült Államok bezárja az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló egységét
Közben Karolina Hird, egy amerikai nonprofit kutatócsoport, az Institute for the Study of War elemzője arra figyelmeztetett, hogy az orosz állampolgárság felvételére kényszerített ukrán tinédzsereket besorozhatják az orosz hadseregbe, és arra kényszeríthetik őket, hogy a saját népük ellen harcoljanak, ez pedig sérti a nemzetközi jogot.
„A tárgyalások és a harcok befejezése a deportált gyermekek sorsának figyelmen kívül hagyásával azt jelentené, hogy Oroszország továbbra is következmények nélkül követheti el ezeket a bűncselekményeket” – hangsúlyozta Karolina Hird.
