Rikard Jozwiak a Szabad Európa központi szerkesztőségének európai ügyekkel foglalkozó munkatársa.
Egy ponton úgy tűnt, hogy meglepetésre a liberális, EU-párti Progresszív Szlovákia nyerhet, azonban végül nagy valószínűséggel Robert Fico baloldali populista volt kormányfő kerülhet ismét hatalomra öt évvel azután, hogy lemondani kényszerült egy újságíró meggyilkolását követő botrány nyomán.
Három embert nem engedne uniós szankciós listára venni Magyarország, köztük a orosz védelmiminiszter-helyettesét és az ukrán gyerekek kényszerdeportálását segítő tatár elnököt – értesült a Szabad Európa.
Az ukrán agráráruk behozatalának és tranzitjának magyar és lengyel tilalma sokként érte Brüsszelt, pedig nem kellett volna. Keleti tagállamok többször figyelmeztettek a vámmentes ukrán import negatív hatásaira, de az ügy jól mutatja az Ukrajna melletti európai szolidaritás korlátait is.
Szijjártó Péter nem is választhatott volna jobb időpontot moszkvai látogatására a húsvéti hosszú hétvége és Emmanuel Macron ellentmondásos pekingi útja után. Számos EU-tisztségviselő még a tojásvadászatot heveri ki, akik pedig már visszatértek dolgozni, alig vonták fel a szemöldöküket a hírre.
Jelenleg talán a lőszerhiány a legsürgetőbb ügy mind az Európai Unió, mind pedig a NATO számára az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Az Európai Bizottság elnöke január elején bejelentette, hogy újabb szankciós csomag elfogadására készül Belarusz ellen az ukrajnai orosz háború támogatása miatt. Az erről szóló javaslatot még nem terjesztették elő, de az első egyeztetések a napokban már megkezdődtek a tagállamok között.
Magyarország ismét azzal fenyegetőzik, hogy fellazítja az Európai Unió Oroszország elleni szankciórendszerét, és ragaszkodik ahhoz, hogy kilenc embert töröljenek a korlátozó intézkedések több mint 1300 személyt és 170 szervezetet tartalmazó listájáról.
2022-ben példátlan lépések történtek Ukrajna, Georgia és Moldova európai uniós integrációs törekvéseivel összefüggésben. Az ukrajnai orosz inváziót követően februárban mindhárman benyújtották a csatlakozási kérelmüket, és hónapokon belül mindannyian úgynevezett európai perspektívát kaptak.
Koszovó – a többségében albánok lakta volt szerbiai tartomány – egészen eddig potenciális EU-tagjelöltnek számított, de az EU e heti csúcstalálkozója után már a tagjelöltek sorában tudhatja magát. Melyek a folyamat nehézségei, és hogyan találhat az EU kreatív megoldásokat, ha akar?
Vasárnap kezdődik a világ legnézettebb és legjövedelmezőbb sporttornája. A 2022-es FIFA-világbajnokság egy hónapon át fogja lekötni a közönséget és világszerte uralni a képernyőket és a beszélgetéseket. A Szabad Európa öt olyan mérkőzést választott ki, amelyeket mindenképpen meg kell nézni.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) ez év végéig egyhangúlag el kell fogadnia a 2023-as büdzsét. A kilátások nem rózsásak – az idei költségvetést sem fogadták el, és úgy tűnik, Moszkva vétózhat, ami miatt lehet, hogy az EBESZ-nek fel kell adnia elegáns bécsi központját.
Miután Oroszország átmenetileg kilépett az ENSZ által közvetített fekete-tengeri gabonamegállapodásból, az EU számára ismét sürgetővé vált a nem tengeri kereskedelmi útvonalak megnyitása Kijev számára.
Finnország és Svédország egyre közelebb kerül a NATO-tagsághoz: a katonai szövetség 30 tagjából 28 már letétbe helyezte csatlakozásuk ratifikációját a nemzeti parlamentek különböző szavazásai és az elnöki vagy akár uralkodói hozzájárulások után.
Az Európai Unió hónap eleji, legújabb Moszkva-ellenes szankciócsomagjában a blokk megnyitotta annak lehetőségét, hogy harmadik országok magánszemélyei és vállalatai ellen is fellépjen, ha segítenek az unióból származó szervezeteknek kijátszani a Kreml ellen hozott korlátozó intézkedéseket.
Meglehetősen meglepődve fogadták Brüsszelben Ukrajna múlt pénteki lépését, azaz a NATO-tagság iránti kérelem benyújtását. Nagyon kevesen számítottak erre, és bár sokan szimpatizálnak Kijevvel, azzal ne kalkuláljon senki, hogy az ország gyorsított ütemben csatlakozhat majd a katonai szövetséghez.
Október 6-án az összes európai ország vezetője (Fehéroroszország és Oroszország, valamint az európai mikroállamok kivételével) a prágai várban találkozik, hogy megvitasson egy sor, a kontinens biztonsági helyzetével kapcsolatos kérdést, amelyek hátterében világosan az ukrajnai háború áll.
Miközben Európa a második világháború óta a leginkább jobboldali kormányra ébredt Olaszországban, Brüsszelben aggódnak, hogy az EU harmadik legnagyobb gazdasága és a hat alapító tag egyike mindenben szakítani fog korábbi álláspontjával, Oroszországtól az adóügyekig bezárólag.
A héten láthattuk az első igazi kihívást az EU egyre erősödő, Oroszország elleni szankciórendszerével szemben. Kiszámítható módon Magyarország fenyegetőzött azzal, hogy kisiklatja a több mint 1200 embert és száz céget érintő vízumtilalom és vagyonbefagyasztás esedékes megújítását.
Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa arra kérte az uniós tagállamokat, hogy jövőre fokozzák a Kijevnek nyújtott pénzügyi támogatást, mert „nagyon valószínű”, hogy folytatódik Oroszország ukrajnai háborúja.
Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa pénteken a Szabad Európának adott interjúban megerősítette, hogy Magyarország a helyes irányba mozdult el, de a tárgyalások még nem értek véget, és az eljárás pozitív lezárásához „konkrét, írásos eredményekre és döntésekre van szükség”.
Továbbiak betöltése
