Az idei év rekord választási év lesz világszinten, becslések szerint több mint ötven országban lesznek választások, amelyeken négymilliárd ember szavaz majd.
Választás lesz az Egyesült Államokban, több G20-országban, például Indiában, Indonéziában, Mexikóban és Dél-Afrikában, valamint az Európai Parlament tagjait is idén választják meg az Európai Unióban.
Annak ellenére, hogy világszerte rekordszámú ember él majd demokratikus jogával, vég nélküli viták lesznek a demokrácia állapotáról, a populisták, az újonnan érkező politikusok és a rendszerellenes pártok várhatóan tovább erősödnek az egyre jelentősebb dezinformációs környezetben.
Ilyen körülmények között a finn elnökválasztás – az idei választások egyike – különleges lehet.
A január 28-i finn választás messze nem a legfontosabb az idei szavazások közül, és lehet azon vitatkozni, hogy az induló jelöltek a leginkább karizmatikusak, legnépszerűbbek vagy a legalkalmasabbak-e, de a képzettségüket – legalábbis az önéletrajzukat nézve – nem lehet megkérdőjelezni.
Az öt legnépszerűbb jelölt között van korábbi miniszterelnök, külügyminiszter és pénzügyminiszter, jelenlegi és korábbi európai biztosok, a jegybank vezetője és a parlament elnöke. Aki az elmúlt évtizedben követte a finn vagy az európai politikát, annak nagy az esélye, hogy találkozott Alexander Stubb, Pekka Haavisto, Olli Rehn, Jutta Urpilainen vagy Jussi Halla-aho nevével.
Erős a mezőny a posztra a még csak nem is legnagyobb skandináv országban, ahol a valódi politikai döntéseket a kormány és a miniszterelnök hozza. Az elnök ugyanakkor a hadsereg főparancsnoka, aki a NATO-csúcstalálkozókon képviseli az országot, széles körű kinevezési jogkörrel rendelkezik, és a kormánnyal közösen alakíthatja a külpolitikát.
Korábbi cikkünk a témában: Finn tűzerő: ilyen fegyverekkel rendelkezik Oroszország új NATO-szomszédja
Összességében olyan embernek kell lennie, aki a „nemzet atyja/anyja” lehet, és elég nagy a kabát, amit átvesz. A jelenlegi elnök, Sauli Niinistö – akinek második hatéves mandátuma most jár le – tavaly bevitte az országot a NATO-ba, és diplomaták szerint olyan külföldi vezetők is elismerik, mint Vlagyimir Putyin, Joe Biden és Recep Tayyip Erdoğan.
Ki esélyes a győzelemre? Valószínűleg egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok ötven százalékát, így a két legnagyobb támogatottságú jelölt két héttel később újra megmérkőzik. A felmérések szerint a páros valószínűleg a jobbközép Nemzeti Koalíció Pártjának jelöltje, Alexander Stubb és Pekka Haavisto lesz, aki függetlenként indul, de régóta együttműködik a Zöldekkel. Várhatóan mindketten a szavazatok 20-25 százalékát kapják az első fordulóban. A másodikat valószínűleg Stubb nyeri szoros versenyben.
A brüsszeli kedvenc
Ha létezik olyan, hogy Brüsszel kedvence, az Stubb lenne. Amikor az Európai Unió fővárosában intézményi vezetői posztokról találgatnak, automatikusan felbukkan a neve. Ha nem lesz finn elnök most télen, ősszel könnyen lehet, hogy ő lesz a következő finn európai biztosjelölt, és csúcsportfólióra számíthat. Karrierje valójában Brüsszelben indult, négy évig volt képviselő az Európai Parlamentben. Ezt követően többféle posztot töltött be a finn kormányban, volt Európa- és kereskedelmi miniszter, külügyminiszter, miniszterelnök, pénzügyminiszter, majd az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke, legutóbb pedig az Európai Egyetemi Intézet igazgatója és professzora. Folyékonyan beszél finnül és svédül, Finnország két hivatalos nyelvén; jól beszél angolul, franciául és németül; az egykedvű és szűkszavú finnekhez képest mindig derűsnek és európainak tűnik.
Az egzotikus
A másik népszerű induló, Pekka Haavisto egzotikus választás lenne elnöknek. Először is ő lenne az első nyíltan meleg államfő. 2002-ben kötött bejegyzett élettársi kapcsolatot ecuadori partnerével. Stubbhoz hasonlóan ő is volt már külügyminiszter egy fényes diplomáciai karriert követően. Ő volt az unió különleges képviselője a 2005-ös dárfúri béketárgyalásokon Szudánban, és a legutóbbi tigriai háború idején az EU etiópiai megbízottja. Az elmúlt három évtizedben az ENSZ-ben is sokféle posztot töltött be Afganisztánban, Irakban és a Nyugat-Balkánon, 1995-ben pedig történelmet írt azzal, hogy ő lett az első, zöldpártot képviselő európai miniszter, amikor megkapta a környezetvédelmi tárcát. Miután az előző két elnökválasztáson, 2012-ben és 2018-ban a második helyen végzett, abban bízik, hogy ezúttal győzni fog.
Ehhez kapcsolódóan: Egyre több migráns érkezik Finnországba az orosz határról
Mi a helyzet a többi jelölttel?
Jutta Urpilainen, a jelenlegi finn európai biztos, korábbi miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, úgy tűnik, nem kap öt százaléknál többet – ami elég gyenge eredmény egy olyan politikustól, akit a következő nagy dobásnak tartottak, amikor 2008-ban a Szociáldemokrata Párt első női elnöke lett.
A függetlenként induló, de az agrárügyekben elkötelezett Centrum Párthoz kötődő Olli Rehn szintén csalódást okozhat, előrejelzések szerint a szavazatok tíz százalékára számíthat. Ebben az évszázadban kevesen vettek részt olyan nagy európai döntésekben, mint Rehn. 2004 és 2010 között ő volt az európai bővítési biztos, ő fogadta el Bulgária és Románia jelentkezését, és ő készítette elő Horvátország 2013-as csatlakozását, és talán a legvitatottabb döntésben – Törökország csatlakozási tárgyalásainak megkezdésében – is nagy szerepe volt. Az Európai Bizottságban 2010 és 2014 között még inkább az események sűrűjében volt, amikor az euróövezeti válság legsúlyosabb éveiben a gazdasági és monetáris ügyekért volt felelős. Ezt követően lett Finnország gazdasági minisztere, 2018 óta pedig a Finn Nemzeti Bank elnöke.
Az intellektuálisan borotvaéles
Talán a legellentmondásosabb jelölt Jussi Halla-aho a populista Finnek Pártjából, akit a harmadik helyre várnak, de az utóbbi időben a közvélemény-kutatások szerint nőtt a támogatottsága, ezért akár jobban is szerepelhet. Jelenleg a finn parlament elnöke, tagja volt az Európai Parlamentnek is. Vallásgyakorlás megzavarása és etnikai izgatás miatt bűnösnek találták, miután népszerű blogján az iszlám és a bevándorlás ellen emelt szót. Radikálisabb irányba vitte a Finnek Pártját, amióta 2017-ben átvette az irányítását. Sok más nyugati populistával ellentétben Halla-aho több mint politikai uszító. Finn diplomaták szerint „intellektuálisan borotvaéles” és „veszélyesen intelligens”. Más szélsőjobboldali képviselőkkel ellentétben ő a NATO mellett áll, kritikus Oroszországgal szemben, és nemrég állva tapsolták meg az ukrán parlament ülésén, miután teljes beszédét ukránul mondta el, szinte tökéletesen, miután szláv nyelvészetből doktorált.
Az idei év más választásairól biztosan több cikk jelenik majd meg, de valószínűleg egyiken sem lesz jobb a felhozatal a valódi politikai hitelesség tekintetében.
