A legnehezebb döntésnek ígérkezett az európai uniós vezetők évzáró brüsszeli csúcstalálkozóján, de végül a bővítés ügyéről volt a legegyszerűbb megállapodni, a megegyezés már csütörtökön kora este meglett.
A legfőbb nehézséget az jelenthette volna, hogy ebben a kérdésben nem kerülhető meg a magyar vétó, ellentétben például az Ukrajnának szánt újabb támogatások elfogadásával. A problémát az EU-csúcsok történetében teljesen példátlan oldották meg. Orbán Viktor egyszerűen felállt, és kivonult a teremből, mondván, hogy nem ért egyet a többi huszonhat tagállam vezetőjével, de lehető teszi számukra, hogy szavazzanak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aktívan nem vétózott. A határozat jogilag megalapozott, az Európai Tanács döntése csakis abban az esetben nem lenne jogszerű, ha nem lett volna jelen a tagok kétharmada, éspedig itt nem ez volt a helyzet. Egyféle „konstruktív tartózkodás” történt a legmagasabb szinten, ami ezentúl akár gyakrabban is alkalmazásra kerülhet.
Orbán végig fenntartotta, hogy sem Magyarország, sem az EU nem áll készen a csatlakozási tárgyalások megindítására Ukrajnával. Ha azonban az ember jobban odafigyel a magyar kormányfő nyilatkozataira, amelyeket tett szerdán országa parlamentjében, majd másnap a brüsszeli értekezlet előtt, akkor lehet látni, hogy már előzőleg célozhatott a kompromisszum lehetőségére. Mindkét esetben Ukrajna „gyors” felvétele, a gyorsított eljárás ellen szólalt fel, s ezzel esélyt nyitott a megállapodásra, amelyet végezetül a találkozó reggelén dolgoztak ki Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia államfővel, illetve Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Abszurd, nevetséges és komolytalan az ukrán EU-tagság gondolata
A kompromisszum jobb megértéséhez érdemes elolvasni az EU-csúcson elfogadott zárónyilatkozatban szereplő két mondatot az egymással párhuzamos ukrán és moldovai integrációs folyamat kapcsán. „Az Európai Tanács úgy határoz, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal. Az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy fogadja el a vonatkozó tárgyalási kereteket, amint a vonatkozó, 2023. november 8-i bizottsági ajánlásokban meghatározott releváns lépések megtételére sor került.”
Az első mondat világ Ukrajna (és Moldova) szempontjából. Kijevi tisztségviselők „világos és határozott” megfogalmazást szerettek volna a tárgyalások megindítását illetően. Meg is kapták ezt, Magyarország engedett. A második mondattal azonban az EU-s vezetők a döntés elhalasztása mellett döntöttek. A de facto tárgyaláskezdéshez először el kell fogadni a kereteket. A kérdés az, hogy erre mikor kerülhet sor ténylegesen. Ezen a téren pedig úgy tűnik, hogy Magyarország nagyon is meghatározó helyzetben van.
Szavazott is, meg nem is: Orbán Viktor nélkül döntöttek a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról Ukrajnával
Tény, hogy az Európai Bizottság ehhez a „megoldáshoz” folyamodott novemberi bővítési jelentésében. Akkor azt írta a brüsszeli testület, hogy készen áll rá, hogy 2024 márciusáig jelentést tegyen az Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina számára előírt feltételek teljesítése terén elért eredményekről. Kijev esetén a fennmaradó ügyek közé tartozott a lobbitevékenységre vonatkozó szabályozás módosítása, a korrupcióellenes hivatal hatékonyságának javítása, illetve a Velencei Bizottság ajánlásainak átültetése az államnyelvre, a médiára és az oktatásra vonatkozóan – ezt Budapest évek óta követeli, leszögezvén, hogy hátrányos megkülönböztetés érti a kárpátaljai magyar közösséget.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrán külügyminiszter: Ukrajna mindent megtett, amit Magyarország kért
Ukrajna szerint ezen utóbbi két területen elfogadták a szükséges törvényeket, és rövidesen a lobbizásra vonatkozó előírásokat is meg fogja szavazni a parlament. Az EU-csúcsra videokapcsolattal bejelentkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abbéli reményének adott hangot, hogy a tárgyalási keretek elfogadása jövő márciusban megtörténhet. Ez tűnik a leglogikusabb forgatókönyvnek, miután a tagállami vezetők abban a hónapban ülnek össze legközelebb, és akkor jóvá is hagyhatják az erről szóló döntést. De erre senki ne vegyen mérget! Orbán azon az állásponton volt, hogy Ukrajna egyik fennmaradó feltételt sem teljesítette még, és ő továbbra is vétójoggal rendelkezik a folyamatban.
A Michellel és mások folytatott egyeztetései során arról volt szó, hogy egy év múlva visszatérnek majd az ügyre, azaz 2024 decemberében. Emögött is lehet bizonyos logika. Először is, az európai parlamenti választás júniusban lesz, és ennek nyomán teljesen új Európai Bizottság áll fel, valamint új elnök kerül az Európai Tanács élére is. Egyesek attól tartanak, hogy a populista erők malmára hajthatja a vizet a de facto zöld lámpa megadása pár hónappal a szavazás előtt, különös tekintettel az úgynevezett „Ukrajna-fáradtság” erősödéséről szóló jelentésekre. Másodsorban pedig vannak, akik előnyösnek tartanák, ha egy új összetétetű Európai Bizottság friss szemmel tekinthetne a helyzetre.
Ugyanakkor a legtöbben egyetértenek abban, hogy Orbán valójában a folyamat lassításán dolgozik, és mindeközben kész minden lehetséges vétózási lehetőséget kihasználni, hogy elérje, amit kíván, legyen szó a közösségi források feloldásáról vagy éppen a nyugati politikai erőviszonyok átrendeződéséről. Az előbbi jó úton halad, utóbbi téren pedig látni kell, hogy Szlovákiában és Hollandiában is Ukrajna-ellenes álláspontot hirdető párt nyert a választáson, és jövőre az Egyesült Államokban is elnökválasztás lesz.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán szerint „az ukrán helyzet rosszul áll”, nem szabad őket tovább támogatni
Mivel a helyzet Ukrajna ügyében talán Orbánnak kedvezően alakulhat, azzal is kalkulálhat, hogy az EU-nak hamarosan rendkívül nehéz döntéseket kellhet meghoznia ennek kapcsán – például a támogatások visszafogásával vagy a bővítési folyamat jelentős lelassításával. Itt már most is lehet pár szövetségese. Miközben ő ellenezte egyedül a csatlakozási tárgyalás megindítását Ukrajnával, a jelek szerint számos olyan tagállam van keleten és nyugaton is, amelyik nem bánná, ha nem vennék fel gyorsított eljárással az országot. Ahogy egy keleti tagország kormányzati tisztségviselője nemrégiben mondta: „Hivatalosan támogatjuk Ukrajna felvételét 2030-ra, de valójában nem bánnánk, ha ez közelebb lenne 2040-hez”. A névtelenséget kérve nyilatkozó illetékes szavai szerint attól tartanak, hogy Kijev csatlakozása túl sokba kerülne, illetve hogy nem sikerülne addig végrehajtani a szükséges intézményi reformokat.
És akkor itt van még a pénzügyi források és a vétók ügye. A találkozó előtti napon az Európai Bizottság megnyitotta az utat tízmilliárd eurónyi, jogállamisági aggályok miatt befagyasztott pénz feloldása előtt Magyarország számára. Bár Orbán azt állítja, hogy nem a támogatások folyósítása érdekében lengette be a vétóját, mindenképp rendkívül kellemes egybeesésnek látszik, hogy épp akkor kezdték megnyitni a pénzcsapokat, amikor a magyar kormánynak jóvá kellene hagynia bizonyos lényeges döntéseket. És Magyarország jelezte, hogy az összes zárolt forrást meg akarják kapni, ennek összege közel húszmilliárd euró. Ennek érdekében újabb vétókat helyezhetnek kilátásba Ukrajna ügyében. A bővítési folyamatban erre több mint hetven alkalom kínálkozik, ugyanis minden egyes tárgyalási fejezet megnyitását, illetve lezárását is meg kell szavazni.
Ehhez kapcsolódóan: Megkapta a zöld jelzést a bizottságtól Orbán tízmilliárdja
Az ukrán csatlakozási tárgyalás jóváhagyásával az integráció útján járó többi állam is jól járt. Moldovára ugyanaz a várakozás vár, mint Ukrajnára. Georgia megkapta a tagjelölti státuszt, amit előbbi két ország már tavaly megszerzett, ez azt jelzi, hogy Tbiliszi továbbra is egy lépéssel van Kijev és Chisinau mögött. A vártnál pozitívabb nyelvezetet fogadtak el Bosznia-Hercegovinát illetően is. Azt írták, hogy az Európai Tanács „meg fogja indítani a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, amint az ország kellő mértékben eleget tett a tagsági kritériumoknak”. Majd a határozott osztrák, magyar, horvát és szlovén lobbizás nyomán egy másik mondattal időkeretet is megszabtak erre nézvést: e szerint arra kérték fel a bizottságot, hogy döntéshozatal céljából 2024 márciusáig tegyen jelentést az elért eredményekről.
Ehhez kapcsolódóan: Bulgáriát is vétóval fenyegette meg Orbán
Tehát jelentős döntések születtek a közösség bővítésének megkezdésére vonatkozóan, de vannak még hasonlóan komoly akadályok is a folyamatban.
