Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) ez év végéig egyhangúlag meg kell állapodnia a szervezet 2023-as költségvetéséről. A kilátások azonban nem rózsásak – az idei költségvetést sem fogadták el, és úgy tűnik, Oroszországnak sincs kedve zöld utat adni a jövő évi büdzsé elfogadásához, felemlegetve több sérelemét is a folyamat során.
Az eredmény a bécsi székhelyű szervezet teljes megbénulása lehet, és akár az kiköltözés az osztrák fővárosban található palotaszerű központból.
Amikor Helga Schmid, az EBESZ főtitkára ismertette a szervezet 57 tagországának a 2023-as költségvetést, nem köntörfalazott. Az EBESZ „szörnyű állapotban van” – mondta beszédében, és hozzátette: „Egy évtizednyi zéró nominális növekedés a mélypontra juttatott minket. Egyszerűen nincs már zsír, amit leadhatnánk – most a csontokat vágjuk.”
A jövő évre vonatkozó javaslata 144 millió eurós költségvetés volt, ami 4,6 százalékos, azaz 6,4 millió eurós növekedést jelent az EBESZ legutóbbi, 2021-re elfogadott költségvetéséhez képest, vagy ahogy fogalmazott: „Egy legújabb generációs vadászrepülőgép költsége – a pilóta és kiképzése nélkül.”
Az infláció biztosan komoly problémát jelent, amely idén Ausztriában két számjegyű értéket ért el, és a szervezet számfejtői úgy kalkuláltak, hogy ez csak 2022-ben több mint tízmillió eurós veszteséget jelent vásárlóértékben az EBESZ számára.
Ez legsúlyosabban a Habsburgok egykori császári téli rezidenciája, a Hofburg-palota egyes részeinek használatát érinti, amely évek óta ad otthont az EBESZ-nek.
A bérleti költségek az elmúlt néhány évben megduplázódtak, jóval meghaladták az egymillió eurót, ami azt jelenti, hogy a konferencia- és fordítási szolgáltatások jelentősen korlátozódhatnak vagy akár teljesen meg is szűnhetnek, amennyiben nem sikerül elfogadni új költségvetést.
Az osztrák kormány már a nyár folyamán előleget nyújtott a palota csődjének elkerülésére, de 2022-ben még mindig 425 ezer eurós fizetési elmaradás várható.
Sajátos formula segíthet fenntartani a működést
Kevés EBESZ-állam polgára – akik közül sokan hasonló gazdasági nehézségekkel néznek szembe e télen – fog siránkozni azon, hogy a szervezetnek esetleg ki kell költöznie a palotából, hogy pénzt takarítson meg, a kár azonban hosszú távon jelentősebb lehet.
Az egyik természetesen az, hogy az EBESZ többé nem tudná vonzani, vagy ami még rosszabb, megtartani a képzett helyi személyzetet. A szervezet mintegy 550 embert foglalkoztat különböző intézményeiben, és körülbelül 2330-at a helyszíni missziókban, főként a Nyugat-Balkánon és Kelet-Európa egy részén, ahol a helyi bűnüldözés támogatásától kezdve a korai konfliktus-előrejelzésen át azok megelőzéséig sok mindennel foglalkoznak.
A kiküldött munkatársakat nem az EBESZ költségvetése, hanem a nemzeti közigazgatások finanszírozzák. A bécsi tisztviselők abban bíznak, hogy a szervezetet végül a saját büdzsétől független, az egyes tagállamok költségvetései által finanszírozott ad hoc projektek és még több kirendelt munkatárs révén tarthatják életben.
Egyetlen név az akadály a költségvetés elfogadásában
A nagy kérdés az, hogy az összes tagország hozzájárulásából álló EBESZ-költségvetést miért nem hagyják jóvá várhatóan most már sorban a második évben. A válasz a kérdésre: Oroszország.
A 2022-es költségvetéssel kapcsolatban a Szabad Európa forrásai, akik nem voltak felhatalmazva erről nyilvánosan beszélni, mindannyian megerősítették, hogy Moszkva a költségvetési tárgyalásokat arra használta fel, hogy összekösse a szervezet tevékenységének más szempontjaival. Végül az EBESZ idén is úgy folytatta működését, hogy a számlákkal zsonglőrködött a rendkívüli havi kifizetések keretében.
Az idei évre vonatkozóan Oroszország kifogásai még világosabbak. A 2023-as költségvetési javaslat véleményezésekor négy egyértelmű kifogást hozott fel, ezek mindegyike a Kreml Ukrajna elleni támadásához kapcsolódik. Először is Oroszország tiltakozik az ellen, hogy a közel ötszáz oldalas dokumentumban bármilyen utalás történjen az „ukrajnai háborúra" vagy más hasonló megfogalmazásra, amely a szomszédjával szembeni fellépésére vonatkozik.
Tiltakozik továbbá a szervezet költségvetésének bármilyen emelése ellen az EBESZ harmadik dimenziójának hívott területen. Ez például magába foglalja az ODIHR (Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) tevékenységeit, nevezetesen a választások megfigyelését, de az úgynevezett moszkvai mechanizmust is, amely lehetővé teszi, hogy az EBESZ-államok többsége szakértői misszió küldéséről döntsön egy másik EBESZ-országba, hogy jelentést tegyen az ottani problémákról.
A háború alatt a Kreml legnagyobb bánatára kétszer is beindították a mechanizmust Oroszországgal szemben, egyszer az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűnök vizsgálata, másodszor pedig az Oroszországon belüli esetleges emberi jogi jogsértésekről szóló jelentés készítése céljából.
A harmadik érv az, hogy valójában pénz szabadult fel a jövő évi költségvetésben, mivel az EBESZ két, Ukrajnának szentelt misszióját – a különleges megfigyelő missziót (SMM) és az ukrajnai projektkoordinátort – leállították. Leállításuk oka természetesen az volt, hogy Moszkva megkérdőjelezte hasznosságukat és ellenezte meghosszabbításukat.
De a negyedik kifogás talán a legnyilvánvalóbb. Ez Oroszország válasza a növekvő inflációra és az EBESZ-re gyakorolt hatására. A javaslat megvitatásakor az orosz küldöttség megjegyezte, hogy az áremelkedést „az EU- és NATO-országok agresszív külpolitikája” váltotta ki, és hogy a politikai és pénzügyi felelősséget is nekik kell viselniük – és nem másoknak a nem nyugati blokkból.
Automatikus mechanizmussal a moszkvai nyet kivédésére?
A Szabad Európának lehetősége volt megismerkedni a zárt ajtók mögött zajló költségvetési vitáról szóló jelentéssel, amely szerint az orosz delegáció azt is hozzátette, hogy „a költségvetési viták túszul ejtésére vonatkozó utalásokat a delegációknak inkább saját maguknak kellene címezniük”, és megjegyezte, hogy „ha ezek a delegációk nem küldtek volna több fegyvert a térségbe, a helyzet már hónapokkal ezelőtt javult volna”. Ez kétségtelenül egyértelmű utalásnak tekinthető az Egyesült Államokra és más európai országokra, amelyek fegyvereket szállítanak Ukrajnának.
Bécsben jelenleg javában folynak a megbeszélések arról, hogy miként lehetne az EBESZ költségvetését elfogadtatni, beleértve egy kétéves költségvetésről való megállapodás lehetőségét vagy egy olyan automatikus megújítási mechanizmus létrehozását, amely kizárólag az új kötelezettségvállalások esetében követeli meg a konszenzust. De vajon meg lehet-e kerülni ezekkel az opciókkal az orosz ellenvetéseket?
Ha nem, akkor nagyon valószínű, hogy a szervezet, amelyet a hidegháború idején a keleti és nyugati blokkok közötti biztonsági és politikai kérdések konkrét megvitatásának fórumaként hoztak létre, az elkövetkező években még nagyobb működési zavarokkal fog szembenézni.
