Rikard Jozwiak a Szabad Európa központi szerkesztőségének európai ügyekkel foglalkozó munkatársa.
Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa pénteken a Szabad Európának adott interjúban megerősítette, hogy Magyarország a helyes irányba mozdult el, de a tárgyalások még nem értek véget, és az eljárás pozitív lezárásához „konkrét, írásos eredményekre és döntésekre van szükség”.
Magyarország végül támogatni fogja az Oroszországgal szembeni EU-s szankciók meghosszabbítását, miután ejtette fenyegetését, hogy megvétózza, amennyiben nem törlik három orosz oligarcha nevét a feketelistáról – közölték diplomáciai források.
A magyar kormány kilátásba helyezte, hogy nem járul hozzá az Európai Unió egyes, Oroszországgal szembeni szankcióinak meghosszabbításához, amennyiben nem törlik erről a feketelistáról három orosz oligarcha nevét – közölték diplomáciai források.
Múlt héten Prágában az orosz állampolgárok Európai Unióba való beengedéséről folytatott tárgyalások rugalmas megoldással zárultak: csökkentik a kiadott vízumok számát, és megnehezíti a megfelelő úti okmányokkal rendelkezők beutazását. Ezzel csak későbbre halasztották a kényelmetlen döntéseket.
Az Európai Unió legújabb, július 21-én hivatalosan elfogadott, Moszkva-ellenes szankciói valószínűleg az eddigi leggyengébb brüsszeli csomag. Hogy megértsük, miért, nem kell messzebbre tekinteni, mint a blokk egyéb, az elmúlt hetekben tett lépéseire, amelyekkel felkészült egy hosszú, hideg télre.
Közel 17 évvel azután, hogy Észak-Macedónia megkapta az uniós tagjelölti státuszt, végre megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. A parlamenti képviselők támogatták azt a francia javaslatot, amelynek célja a balkáni ország uniós tagsági tárgyalásait akadályozó bolgár vétó elhárítása volt.
Joggal mondhatjuk, hogy a most véget ért madridi csúcstalálkozó sikeres volt, mivel két nagyra becsült és alkalmas európai partner sietett csatlakozni a klubhoz, több másik pedig türelmesen kopogtat az ajtón. Nem túl rossz egy olyan szervezettől, amelyet nemrég még azzal vádoltak, hogy „agyhalott”.
Finnország, Svédország és Törökország vezetői június 28-án háromoldalú memorandumot írtak alá a NATO madridi csúcstalálkozójának margóján, amely lehetővé teszi a két északi ország csatlakozását a katonai szövetséghez. De miben állapodtak meg, és mi következik most?
Kétféleképp lehet értékelni a héten megjelent híreket, miszerint Ukrajna és Moldova megkapja az Európai Unió tagjelölti státuszát, Georgia pedig – legalábbis egyelőre – csak perspektívát kap, hogy egy nap csatlakozzon a klubhoz.
Az Európai Bizottság a múlt héten azt javasolta, hogy Ukrajna és Moldova kapjon EU-tagjelölti státuszt, miközben Georgiának számos feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy ez egyáltalán szóba jöhessen.
A huszonhét tagállami vezető találkozóján elfogadásra váró zárónyilatkozat vázlatának kiszivárgott tervezete értelmében Ukrajna és Moldova is megkapja a tagjelöltséget.
Franciaország elképzelése egy új európai politikai közösségről, amelyben az Európai Unió magországai politikai uniót kötnének a nem tagországokkal, Párizs szerint megerősítené egész Európa biztonságát, stabilitását és jólétét, különösen Oroszország indokolatlan ukrajnai háborúja tükrében.
Úgy tűnik, fogy az idő arra, hogy az észak-atlanti szövetség június 29–30-i madridi csúcstalálkozójáig megoldják a Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmével szembeni török vétó problémáját. Ebben túlsúlyos szerephez jutott egyetlen ember – de most nem Erdoğan török elnökről van szó.
Számos európai parlamenti képviselő, köztük tucatnyi néppárti politikus kérte levélben a magyar miniszterelnököt, hogy ne ukránok élete árán valósítsa meg saját politikai érdekeit, álljon a történelem jó oldalára, a világ demokratikus országai és a magyar nép mellé.
A liberum veto (szabad vétó) a XVII–XVIII. századi Lengyel–Litván Nemzetközösség egyik legkülönösebb sajátossága volt – és ez történelmi leckével szolgálhat az európai intézményeknek arról, hogyan lehet térdre kényszeríteni egy demokratikus testületet.
Macron francia elnök nemrég az EU-csatlakozásra váró országok párhuzamos közösségéről beszélt. Mindez klasszikus újragondolása a kétsebességű Európa nevű elképzelésnek, amely szerint a kontinens különböző szintű uniós integrációt élvező országok gyűrűiből állna, epicentrumban az eurózónával.
Ha van valami, amit az ukrajnai háború világosan megmutatott, az az, hogy a nemzetközi szervezetek hogy működnek valójában – vagy inkább hogy gyakran hogy nem működnek.
Svédország számára gyökeres történelmi fordulat, hogy semlegességét feladva csatlakozik a NATO-hoz. A semlegesség ugyanis szinte a nemzeti DNS-be volt kódolva, de Oroszország ukrajnai háborúja gyorsan meggyőzte a svédeket, hogy jobb lesz feladni.
Finnország és Svédország NATO-tagsága most már nem a „hanem”, inkább a „mikor” kérdésének tűnik. A következő hetek azonban döntő fontosságúak lesznek mind a helsinki, mind a stockholmi döntéshozók számára. Mit kell tudni a két ország felvételéről?
A cseh uniós ügyekért felelős miniszter szerint a V4 ma inkább 3+1, Magyarország az egész EU-ban elszigetelődött. Mikuláš Bek szerint az EU jövője szempontjából is sok múlik azon, mire jut egymással Magyarország és az EU a jogállamiságról folytatott vitában.
Továbbiak betöltése
