Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

EU-riporter

Még ott lehetett: Orbán Viktor az Európai Néppárt frakcióülésén 2018-ban
Még ott lehetett: Orbán Viktor az Európai Néppárt frakcióülésén 2018-ban

Amikor a Fidesz néhány hete úgy döntött, hogy kilép a jobbközép Európai Néppártból (EPP), európai parlamenti képviselői számára az volt a legnagyobb változás, hogy a legbefolyásosabb brüsszeli politikai családból át kellett ülniük a „vadonba”, a függetlenek közé.

A Fidesz által delegált európai parlamenti képviselők most új otthont keresnek és elkezdtek flörtölni az ötlettel, hogy Matteo Salvini Északi Ligája és a lengyel Jog és Igazságosság Pártjával (PiS) összefogva új jobboldali csoportot hozzanak létre. (Éppen cikkünk megjelenésének napján tárgyal Budapesten Orbán Viktor meghívására az európai körúton lévő Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.)

Egy magyar európai parlamenti képviselő – Hölvényi György – azonban érdekes módon marad, ahol volt.

Amikor feltették a kérdést, hogy ő miért nem távozik a többiekkel, akkor az volt a válasz, hogy Hölvényi nem a Fidesz, hanem a Kereszténydemokrata Néppárt tagja.

A KDNP-frakció vezetője pedig világossá tette, hogy nem követi Orbán Viktor pártját a kijárat felé. A Néppárt pedig – amely olyan sokáig harcolt azért, hogy a Fideszt valamilyen módon maradásra bírja – nem siet azzal, hogy hirtelen kitessékeljen egy magyart.

Sőt, úgy tűnik örülnek, hogy Hölvényi képviselő marad.

Beszélgetőpartnereim hangsúlyozták: a Fidesszel és nem a magyar néppel és különösen nem az országot képviselő más konzervatívokkal és kereszténydemokratákkal vágták el a szálakat.

Főleg, ha ők még mindig együtt akarnak működni az EPP-vel és Európa-pártibb irányvonalat képviselnek, mint a Fidesz.

Nem trójai faló

Hölvényi képviselő tökéletesen illeszkedik ebben az elképzelésbe – még akkor is, ha a Fidesz listáján jutott be az Európai Parlamentbe. Az EPP-frakcióban ülő források – lehet, hogy kicsit naivan – visszautasítják, hogy a politikus Orbán Viktor embere és egyfajta „trójai faló” lenne.

Szerintem Hölvényin kívül is sok barátja van a Fidesznek a frakcióban” – mondta egy, a helyzetet jól ismerő forrás. Egy másik pedig hozzátette: „Inkább legyenek közel a hasznos idióták”.

Azt, hogy pontosan kik „a Fidesz barátai” és a „hasznos idióták” nem nehéz kikövetkeztetni.

A szlovén és a francia képviselők hosszú ideje kiállnak Orbán Viktor mellett, de az osztrák, a román és a spanyol küldöttek között is vannak olyanok, akik csendben fájlalják a Fidesz márciusi távozását.

Sokat számítanak a számok

Az EPP mindig is több irányzatot egyesítő, „nagy sátorpártnak” számított és együtt ülnek benne a konzervatív politika jobbközéptől a szélsőjobbig terjedő spektrumának képviselői.

És bár most, a Fidesz kizárásával a súlypont az EPP északi és liberálisabb ága felé billen el, még mindig van egy jelentős kisebbség, amely szerint jobb lett volna a berkeken belül tudni a Fideszt. Ez egyrészt azért van, mert az orbáni konzervativizmus még mindig sok európai választó számára hívószó, másrészt, mert Brüsszelben végső soron minden a számokról szól.

Ez pedig azt jelenti, bár szimpatizálnak magyar partnereikkel, de nem követik az ajtón át a Fideszt. Miért hagynák ott az első számú politikai családot a maga minden előnyével?

És mi az utolsó ok, amikért Hölvényi az EPP-frakció tagja maradhat? Lehet, hogy egyetlen emberről van szó, de az Európai Parlamentben és a Tanácsban is, számít a méret. Ha a Néppárt akar a legnagyobb hatalommal bíró frakció maradni az Unióban, akkor minden egyes szavazat és minden egyes ember számít.

Armin Laschet, a Német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke, a regionális választások másnapján, sajtótájékoztatón vesz részt a németországi Berlinben, 2021. március 15-én.
Armin Laschet, a Német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke, a regionális választások másnapján, sajtótájékoztatón vesz részt a németországi Berlinben, 2021. március 15-én.

Hirtelen sebezhetőnek tűnik a német kormánypárt. A CDU csúnyán leszerepelt két szövetségi államban a hétvégén tartott helyi törvényhozási választásokon. Ezután ismét többesélyessé vált a verseny, hogy ki lépjen a hamarosan távozó Angela Merkel kancellár helyére.

A hétvégi eredmény nyomán egy csapásra nehéz lett megjósolni, milyen eredményt is hozhatnak a szeptemberi, országos választások Németországban.

Ami világos, hogy ebben a „szuper választási évben” mostantól annak lesz a legnagyobb hatása a szavazókra, hogy hogyan kezeli a kormány a koronavírus-járványt.

Nem lehet nem észrevenni, hogy a CDU története legrosszabb eredményét érte el a hétvégén a Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalz tartományokban, az ottani Landtag-választásokon. Előbbi gazdag szövetségi állam a német autóipar nagy részének az otthona, a második pedig a CDU egykori ikonikus vezetője, Helmut Kohl szűkebb hazája.

A CDU mindkét helyen jócskán lemaradva végzett másodikként. Baden-Württembergben a zöldek nyertek, a konzervatívok pedig körülbelül 4 százalékot, Rajna-vidék-Pfalzban pedig közben körülbelül 6 százalékot veszítettek korábbi eredményükhöz képest és ezzel jóval a győztes szociáldemokraták mögé szorultak.

Nem tettek jót a korrupciós ügyek

Az utóbbi időben sokat lehetett hallani négy különböző és egymáshoz nem kötődő CDU politikus elleni korrupciós vádakról. Kettejük esetében az merült fel, hogy több százezer eurós jutalékot fogadtak el azért, hogy Covid-19 maszkgyártók állami szerződései előtt egyengessék az utat. Bizonyosnak tűnik, hogy a botrányok is befolyásolhatták a választókat és elősegítették, hogy az egykor még konzervatív szimpátiájú két tartományban ismét alulmaradtak a kereszténydemokraták.

Most, hogy a CDU nagy pofont kapott a 2021-es szavazási dömping első fordulójában, a nagy kérdés az, hogy hogyan reagál erre a párt. Még fél év van hátra az igazi főnyereményig: a szövetségi parlamenti választásokig. Egyelőre a CDU biztonságosnak tűnő, két számjegyű előnnyel vezet a legtöbb országos felmérésben. Az előrejelzések szerint szeptemberben így könnyedén 30% feletti eredményt érhet el.

Pártilletékesek sietnek megjegyezni, hogy a tartományi választások előtt senki sem jósolta azt, hogy a CDU visszahódítja Baden-Württemberget vagy Rajna-vidék-Pralzot.

Mindkét államban az előző választásokon is a második helyen végeztek – igaz, most jobban lemaradtak a győztesek mögött, mint korábban és ezúttal népszerű helyi miniszterelnökök ellen kellett ringbe szállniuk. A CDU-illetékesek ezenkívül azzal védekezhetnek, hogy a tartományi választások helyi témák által befolyásolt regionális voksok voltak és nem szabad összemosni őket a szövetségi választásokkal.

Valójában azonban a regionális és országos kérdések gyakran igenis összemosódnak. Sok párt pedig úgy látja: a mostani eredmény előre jelezheti, hogyan változik majd a helyzet az ősszel Berlinben. Emiatt pedig más korántsem olyan kész tény a CDU domináns szerepe.

Jelzőlámpa és Jamaica: hogyan maradhatna ki a CDU a szövetségi kormányból?

A különböző tartományi kormánykoalíciók gyakran az országos koalíciók tesztjei és ebből a szempontból Baden-Württemberg különösen érdekes. Ebben az államban 2016. óta a zöldek kormányoztak koalícióban a CDU-val (de úgy, hogy a kereszténydemokraták voltak a kisebbik partner). Szövetségüket zöld-fekete koalícióként emlegették. Sok megfigyelő szerint az országos választások után is ez a duó állhat a berlini kormány élére, bár úgy, hogy a szövetségi kabinetben a CDU lesz az erősebb és a zöldek a kisebbségi társ.

A környezetvédők 33%-os aránnyal tarolták le Baden-Württemberget és az ősszel választhatják maguknak partnerként a CDU-t, de összeállhatnak egy úgynevezett „jelzőlámpa koalícióban” a vörös színnel jelölt szociáldemokratákkal és a sárga, liberális FDP-vel is. Egy ilyen koalíció kormányozta eddig Rajna-vidék-Pfalzot és előfordulhat, hogy ez a szövetség folytatja a hétvégi voksolás után is.

Ennek nyomán pedig beindult a spekuláció, hogy a jelzőlámpa-koalíció országos szinten is tudna-e irányítani. A jelenlegi felmérések szerint a zöldek 20%-on, a szocdemek valamivel mögöttük, az FDP pedig 8-9%-on áll. Ez azt jelenti, hogy legalább egyiküknek ennél jobb eredményt kellene elérnie. Kérdés továbbá, hogy az országos szinten általában a CDU-tól is jobbra álló FDP valóban csatlakozna-e a jelzőlámpa-koalícióhoz.

Egy másik lehetőség a Karib-tengeri szigetország zászlajának színeit idéző „Jamaica-koalíció”. Ebben az FDP, a CDU és a Zöldek foglalnának helyett. Opció még a „progresszív fantázia” – egy Vörös-Vörös-Zöld kombináció, amelyben a szocdemek és a zöldek a gyakran a peremre tolt szélsőbal Linke párttal találnának egymásra.

A legesélyesebb azonban még mindig a konzervatív-vezetésű szövetségi kormány, amelyben valószínűleg helyet kapnak a zöldek is.

Most újra kérdés lehet: ki vigye csatába a CDU-t?

Amiben más lesz az új kabinet: már nem Angela Merkel áll majd az élén. A német és az európai politika kulcsfigurájának számító politikus ugyanis távozik. A nagy kérdés az, hogy a CDU-élén az őt épphogy felváltó Armin Laschet valóban a nyomába tud-e lépni?

A hétvégi fájdalmas szereplés nyomán felerősödhetnek azok a hangok, hogy inkább a népszerű bajor miniszterelnök, Markus Söder legyen a CDU kancellár-jelöltje.

A döntést valamikor tavasszal hozzák meg és egyre valószínűbb, hogy a közeljövőben számíthatunk rá. Ami biztos: a választást az dönti majd el, hogy hogyan kezeli a koronavírus-járványt a szövetségi kormány.

Merkel és a CDU sok dicséretet kapott a pandémiára adott kezdeti válaszért, de az utóbbi idők korrupciós botrányai és a csigalassúsággal haladó oltási program miatt borúsra fordult az ország hangulata.

Továbbiak betöltése

XS
SM
MD
LG