Brüsszeli buborék

A belga kormány egyik tagja egy transzgender politikus, civilben tanszékvezető egyetemi tanár, nőgyógyász. Akár orvosként, akár politikusként tekintünk rá, nagyon komoly szakmai munka áll a háta mögött, most pedig a magánéletébe is betekintést kaphattunk egy riportfilm keretében. Belgiumban az állam egyértelműen kiáll az azonos neműek kapcsolata védelmében.

Szerdán este úgy döntöttem, hogy megnézem a labdarúgó Európa-liga döntőt, ami este kilenckor kezdődött. Aztán mégis úgy alakult, hogy az első félidő feléről lemaradtam, mert a holland nyelvű belga közszolgálati televízió, a VRT egy riportfilmet adott Petra de Sutterről.

A sorozat címe körülbelül az, hogy „Szomszéd, mit csinálsz?”, a formátuma pedig, hogy a műsorvezető – Cath – eltölt a vendégével egy-két napot, reggel bekopog hozzá, autóval elviszi dolgozni, közben beszélgetnek, bemutatják a családot, a lakóhelyet, a hobbit, szóval kötetlen negyven perc műsoridő. A vendég valamilyen fontos/érdekes ember.

Most például Petra de Sutter, aki a belga kormány miniszterelnök-helyettese, egy zöldpárti politikus. A belga közigazgatást és az állami vállalatokat felügyeli, eredeti szakmája nőgyógyász. A filmben találkozott a miniszterelnökkel, ellátogatott egy kórházba, részt vett a kormányülésen, aztán hazament a feleségéhez, vacsorát főztek, beszélgettek. Cath másnap reggel is visszament, amikor Petrának éppen cselló-órája volt, úgyhogy meghallgathattuk, hogyan játszik Bachot.

Tanszékvezetőből zöldpárti képviselő

A történet hétköznapi, a főszereplő már nem az. Petra de Sutter ugyanis az egyetlen transzgender kormánytag Európában. Férfinak született, majd 2003-ban nemátalakító műtéten esett át. Azóta nőként él. Az 57 éves Petra de Sutter csak 2014-ben kezdett el foglalkozni a politikával, akkor került be a belga törvényhozásba, a Zöldek képviselőjeként. 2019-ben pedig az Európai Parlamentbe is bejutott, ahol újoncként egyből igen komoly beosztást kapott: ő lett a belső piaccal és fogyasztóvédelemmel foglalkozó parlamenti bizottság elnöke. Innen pedig a tavaly megalakult belga kormányba hívták.

Hosszú orvosi pályafutása alatt nőgyógyászként és termékenységi szakértőként dolgozott, tanszékvezető egyetemi tanárként nyergelt át a politikára, ahol a nők szexuális és reproduktív egészségét és jogait is védte. Foglalkozott bioetikai kérdésekkel, ideértve a kereskedelmi célú petesejt-adományozást. Most Brüsszeltől autóval körülbelül egy órányira lakik, egy kis faluban, ahol több mint tíz éve az első leszbikus párként házasodtak össze Claire-rel. Claire palliatív gondozóként dolgozik, szabadidejében fest és kitűnően zongorázik. A De Sutter-házaspár a falu szélén lakik, de a kert végében nem stadion található, hanem a szántóföld. Vannak kutyáik, macskájuk, tyúkok és kecske is.

Alexander de Croo miniszterelnök azt mondta helyetteséről, hogy nagy segítségére van a kormányban, amikor például a nők jogairól, vagy termékenységi kérdésekről van szó, amellett, hogy ellátja feladatát.

Petra de Sutterrel sokat foglalkozik a sajtó, de ő is tudja, el is szokta mondani, hogy ez annak köszönhető, hogy férfiből nő lett.

Ehhez kapcsolódóan:

EU terv az LMBT-kisebbséget érő diszkrimináció elleni harcról

A szülői munkaközösség elnöke és a szögletzászló

Természetesen Belgiumban is vannak, akik gyűlölik és nem értik a nemet váltó embereket, szokták is emiatt támadások érni De Suttert. Az általános közeg azonban befogadó, nyitott, hozzájárul ehhez az is, hogy a mindenkori kormányok elismerik a melegjogokat, elleneznek mindenféle hátrányos megkülönböztetést és ennek hangot is adnak.

A Pride-felvonuláson mindig ott menetel az aktuális miniszterelnök, és valamennyi párt feldíszített autója megtalálható a sorban. Ez a sor eléggé hosszú, egy belga Pride-on akár százezren is összejönnek, sokan családi eseménynek tekintik. Amikor utoljára volt meleg büszkeség menete, 2019-ben, a nacionalista flamand párt, az Új Flamand Szövetség autója is ott volt. Igaz, őket nem a rajongók vették körbe, hanem a rendőrök, nehogy attrocitás érje az LMBTQI-közösség által kirekesztőnek tartott pártot. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy voltak ezen a bizonyos Pride-on ellentüntetők is. Körülbelül húszan, őket kétméteres rendőrök egyszerűen körbevették, onnan kiabálhatták rigmusaikat.

Egy másik, hétköznapibb példával is szeretném szemléltetni a melegek megítélését Belgiumban. A lányom előző iskolájában a szülői munkaközösség elnöke egy meleg férfi volt. Aki a párjával együtt nevelt két afrikai kislányt – egy ikerpárt –, akiket örökbe fogadtak. A lányok jól tanultak, úgy öltözködtek, mintha egy divatlapból léptek volna elő, és
tízéves korukra a holland és a francia mellett beszéltek angolul is, mert a házaspár másik tagja egy amerikai. Egy percig sem gondolom, hogy ezeknek a kislányoknak szörnyű sors jutott volna, és teljesebb életet élhettek volna egy afrikai árvaház lakóiként. A szülői munkaközösség elnöke pedig éppen olyan jól szót értett a belvárosi hipszterrel, mint a fejkendős nagymamával.

Vagy még egy adalék: a rettegett Molenbeek negyed labdarúgó-csapatának meccsein a szögletzászló szivárványszínű. Senki sem akarja kitépni, vagy leköpni, se fehér, se fekete, se muszlim, se keresztény. Mondván: ugyan, kit zavar?

Szóval lekéstem a kupadöntő elejét, de egyáltalán nem bántam meg. A Petra de Sutterről szóló filmet itt lehet megtekinteni.

Ehhez kapcsolódóan:

Ha kampánytémává teszik a kisebbségek jogait, egy ideig tényleg ártani tudnak nekik

Egyre több rókával lehet találkozni Brüsszel utcáin. A vadállatok a várost környező erdőkben élnek, élelemért azonban előszeretettel járnak be a városba, elsősorban azért, hogy szemeteszsákokat fosztogassanak. A brüsszeli rókák már a képzőművészetet is megihlették.

Szerintem többen vannak Brüsszelben azok, akik láttak már a közvetlen lakókörnyezetükben rókát. Amikor az ember először megpillantja egyiküket – természetesen éjszaka – baktatni a házak tövében, akkor alaposan elcsodálkozik. Hogyan kerül egy európai főváros belső részébe, a villamossínekre egy róka?

Sőt, egy olyan fotó is keringett brüsszeli fórumokon, amelyen a róka konkrétat a villamosBAN volt. Állt az egyik ülésen, a mellső lábait az szék háttámlájának támasztva bámult kifelé. A villamos egyértelműen brüsszeli volt, be lehetett azonosítani, a rókát már kevésbé. A közlekedési társaság szóvivője megerősítette, hogy a kép valódi, az egyik alkalmazottjuk készítette, a róka vélhetően akkor lopózott a járműbe, amikor az a villamosszínben állt, nyitott ajtókkal.

Állatelrettentő tanácsok

A rókák élelemért jönnek a városba, ez tulajdonképpen nem újdonság. A belga főváros környéki ravaszdik (ígérem, utoljára használom ezt a szót, szerintem is rettenetes) védettnek számítanak, ezért nem is szokták őket bántani, vagyis nincs bennük az egészségesnél nagyobb félelemérzet. Sokaknak azonban elegük van a rókákból, mert a kerteket hajlandóak ideiglenes állomáshelyként tekinteni, és ennek megfelelően felásni, kitúrni, letaposni.

A szakemberek azt javasolják ilyenkor, hogy a tulaj temesse be a rókalyukak bejáratát, már ez is elég lehet, de ha másképp nem megy, akkor hívja a rókakezelő szolgálatot. Azt mindenképpen javasolják, hogy ne etessék őket, ne hagyjanak kint nekik élelmet, mert akkor tuti, hogy egy vagy több vadállattal gyarapodik a család. Az óvintézkedések egyik formája, hogy a kerti komposztba se tegyünk halat, vadat s mi jó falat, mert az a rókaszem és -szájnak ingere.

Ugyancsak fontos elővigyázatossági intézkedés, hogy a szelektív hulladékot nagyon gondosan kell elhelyezni. Ez a háztartási vegyes hulladékra vonatkozik elsősorban, abban vannak az ételmaradékok. Belgiumban a szelektívet különböző színű zsákokba gyűjtjük, amelyeket hetente több alkalommal elszállítanak. A műanyag zsákokat meg lehet vásárolni az üzletekben és ezzel már ki is fizettük az elszállításhoz kapcsolódó szolgáltatási díjakat, adókat. Tehát a zsákokat célszerű felkötni egy arra alkalmas fára.

Az erdőkhöz közeli településrészeken emiatt hetente két alkalommal úgy néznek ki az utcai fák, mint valami amorf karácsonyfák, amelyeken nagy zsáknyi szemetet lenget a szél. Elég bizarr. De a másik eshetőség, hogy fél grillcsirkéket a használt pelenka és tojáshéj társaságában görgeti a szél az utcákon, amelyet búsan figyel a rókacincálta szemeteszsák maradéka. Akkor inkább akasszunk.

“Nem vagyok láthatatlan”

Ha megnézzük Brüsszel térképét, akkor láthatjuk, hogy a város környékén nagyon sok erdő van. Eleve a városban is nagyon sok a zöldfelület, de a lakóövezeten túl összefüggő erdőséget találunk, sok-sok kilométeren keresztül, egymásba érnek a különböző erdők. Ezek tökéletes élőhelyei a rókáknak, aztán innen portyáznak a városba. De a beton sem zavarja őket, ahogy már említettük, olyan helyeken is felbukkannak, amelyek a legközelebbi erdős résztől is viszonylag messze vannak. Nem véletlen, hogy az élelmesebb rókák már a tömegközlekedést használják...

Erre az egész jelenségre ráerősített a tavalyi, majd az idei lezárás is. Az emberek visszább vonultak, elcsendesedtek, kevesebb autót használtak, a rókák pedig jöttek és megnézték, mi a helyzet a városban. Ennek is tudható be, hogy a korábbinál is több rókaészlelés történt, akár e sorok írója részéről is. Egy érdekes jelenségre is felfigyeltek a brüsszeliek: a kertes városrészek lakói szerint a madarak is sokkal hangosabbak lettek. Mígnem egy szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy nem a madarak énekelnek hangosabban, hanem az emberek zajterhelése csökkent olyan mértékben, hogy a madarak csicsergése vált sokkal jobban hallhatóvá.

A rókatémának van művészi kifejezése is. Egy Rose nevű lány – munkássága Insta oldalán követhető –, aki az úgynevezett street art művelői közé tartozik, számtalan helyen megörökítette a rókákat. De elsősorban az elektromos elosztódobozokat látta erre alkalmasnak, és mindenhová azt a szöveget írta, hogy “Nem vagyok láthatatlan”, mármint a róka. A képek között van alvó róka, rókacsalád, maszkos róka, ásító róka, stb., sőt, az igazán menők már vásárolhatnak olyan pólót is, amelyen Rose valamelyik rókája szerepel.

Azért az szerencse, hogy tigrisek nem élnek errefelé. Igaz, a farkasok is felbukkantak Belgium területén. Van belőlük már négy, na, őket a szakemberek tényleg név szerint ismerik.