Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Brüsszeli buborék

Kétnyelvű üdvözlő tábla egy szupermarket bejáratánál.
Kétnyelvű üdvözlő tábla egy szupermarket bejáratánál.

A belga fővárosban az a cél, hogy 18 éves korára mindenki beszéljen franciául, hollandul és angolul. A két-, de leginkább soknyelvűség miatt az interakciók nagy része azzal kezdődik, hogy megtaláljuk a közös nyelvet/nyelveket. A hétköznapi életet átszövi a nyelvi kavalkád, nagyon ritkán lehet olyan felirattal találkozni, ahol csak egy nyelv szerepel. Ha mégis, akkor az valószínűleg az angol lesz...

A brüsszeli lét egyik legnagyobb kihívása a soknyelvűség, ami egyet jelent a sokféle nép keveredésével. Eleve Belgiumban három hivatalos nyelv van: a francia, ami a vallon kisebbség nyelve, a holland, ami a flamand kisebbség nyelve és a német, amit az ország keleti részén élő németek használnak. A hétköznapi életben a párbeszédek nagyon sokszor kezdődnek azzal, hogy akkor most milyen nyelven beszéljünk. Ezt nem csak attól kérdezik meg, akiről ránézésre lehet tudni, hogy külföldi, hanem belgáknak egymás között is tisztázni kell ezt a kérdés. Ezt sokszor a praktikum és ritkábban az udvariasság indokolja.

Flamand vagy holland?

Soknyelvű Belgium.
Soknyelvű Belgium.

A holland nyelviskolában a tanár az első alkalommal leszögezte, hogy mi itt és most holland nyelvet fogunk tanulni. Tehát nem flamandot, mert az a holland. Ha azonban egy flamand, vagy egy holland beszél hollandul, ott van különbség. Szavakat, kifejezéseket használnak másképpen, de ezek nem lényeges eltérések, a leírt szövegben nem nagyon lehet észrevenni. Ami azonban egyből feltűnik, az a kiejtés. A hollandok a “flamand fülnek” teljesen furcsa hangsúllyal beszélnek, olyan hangokat használnak, ami miatt komoly figyelemre van szükségem nekem például, hogy kihámozzam és elkülönítsem a szavakat.

De ez persze fordítva is igaz, és a két nép szokta is emiatt a másikat “cikizni”. Jó példa minderre egy másik holland tanárom, Nicolas, aki elmesélte, hogy elment Amszterdamba, beült egy étteremben, elkezdett az anyanyelvén, hollandul rendelni, de angolul válaszoltak neki udvariasságból, mert látták, hogy kisérletezik a helyi nyelvvel, de inkább ne erőltesse... Azért ez kicsit megalázó.

Annyiban sajátos a brüsszeli holland – és ettől kapnak sikítófrászt a holland tanárok -, hogy sok francia szót használnak. Ha éppen nem jut valakinek eszébe egy kifejezés, akkor gyorsan odamondja franciául. Különösen a fiatalok beszélgetésekor lehet tetten érni ilyesmit, sőt, a teljesség kedvéért ők beszúrnak pár angol szót is.

Nyelviskolás kalandok

Összesen vagy három évet ültem a nyelviskolában, de ebből csak egy volt igazán intenzív és hatékony, ennek végén sikerült egy középfokú nyelvvizsgát letennem. A képzést a holland állam támogatja, egy modul 120 órából áll és 30 euróba kerül tankönyvestül, mindenestül. Több mint tíz modullal kellett megbirkóznom. Nem tudom megmondani, hány csoporttársam volt összesen, de azért sok volt közöttük az állandó.

Szinte elejétől a végééig együtt tanultam egy indiai, egy lengyel és egy török lánnyal, három teljesen különböző világ, de nagyon tanulságos megismerni másokat és megtapasztalni azt, hogy mások hogyan látják például a történelmet vagy a konyhaművészetet. Az előbbiken túl volt aztán marokkói, kongói, norvég, orosz, albán és szíriai is, voltak keresztények, hinduk, muszlimok és ateisták, volt menekült és orvos, felszolgáló és fogorvos-asszisztens. Az egyik albán sráccal különösen jókat lehetett beszélgetni. Egyszer panaszkodtam neki, hogy mifelénk elég nagy gond a korrupció, meg hogy lopják a köz pénzét. Ő egy nagyot nevetett, és azt mondta, hogy “Á, nálunk is, ne is törődj vele, mindenhol ez van a Balkánon!”

Sokszínű nyelviskola.
Sokszínű nyelviskola.

Ha valaki azt gondolná, hogy mi, magyarok valahol a világ közepén helyezkedünk el, akkor, sajnos, ki kell ábrándítanom. Tulajdonképpen azt sem tudják legtöbben, hogy hol honol a magyarság, miről híres vagy nem híres. Amikor különböző hungarikumokról beszéltem nekik, akkor kiderült, hogy ugyanazok még a világ más pontjain is léteznek, csak egy kicsit másképpen. Tehát érdemes volna valahogy reálisabban látnunk saját magunkat, de ez persze nem kötelező.

Berberek, oroszok, magyarok

A nyelvek kavalkádjának egy nyertese egészen biztosan van: a gyerekek. Aki Brüsszelben nő fel, az 18 éves korára beszél három nyelven (angolul, franciául és hollandul) valamilyen szinten, és ebből kettő világnyelv. És mivel ez a tudás tulajdonképpen csak úgy jön, emellett a gyerek nyugodtan tanulhat még nyelveket, nem beszélve arról, hogy sokaknak az anyanyelve az előbbiektől eltérő.

Annak ellenére, hogy Brüsszelben tényleg nem sok flamand él, nagyon sok a holland nyelvű iskola. A francia belgák ugyanis előszeretettel íratják gyermeküket holland iskolába, mert aki valamire vinni akarja, annak tudnia kell hollandul. Természetesen a francia iskolákban második nyelvként a hollandot tanítják, a hollandokban meg a franciát, és így elérhető az, hogy a gyerek mindkét nyelvet beszélje.

Ne felejtsük el, hogy az ország nagyobb része Flandria, a lakosság 60 százaléka flamand, és saját benyomásaim alapján a kulcspozíciók nagy részét flamandok foglalják el. Ugyanakkor Brüsszelben elvárás, hogy ha valaki a szolgáltató, vagy kereskedelmi szektorban dolgozik, legyen szó bolti eladóról vagy ingatlanügynökről, mindkét nyelven beszéljen legalább a köznapi társalgás szintjén. És természetesen tudjon angolul is, az mindig jól jön.

A brüsszeli kétnyelvűség megfigyelhető az utcanév-táblákon, a hivatali épületeken, mindenféle tájékoztató anyagokon, tömegközlekedésben, közigazgatásban, boltokban stb.

Egy tanulmány szerint a brüsszeliek 95 százaléka beszél franciául és egyharmaduk hollandul és angolul. Németül 21 százalék, spanyolul 17, arabul 11, olaszul 10, törökül pedig 3 százalék. A futottak még kategóriában van a portugál, a görög, az orosz és a berber is. Jelenleg az állami oktatás azt a célt tűzte ki, hogy a középiskola végére a francia, a holland és az angol nyelvet is beszéljék a fiatalok. Összesen egyébként Brüsszelben több mint száz nyelvet használnak – és ezek között már ott van a magyar is.

Megérkezik a vb-bronzérmes belga válogatott Brüsszelbe, 2018. július 15.
Megérkezik a vb-bronzérmes belga válogatott Brüsszelbe, 2018. július 15.

A belgák nagyon szeretnének már egy nagy nemzetközi bajnokságot megnyerni, ehhez tulajdonképpen minden adott is. Leginkább a csapat, amely folyamatosan kiemelkedő szinten teljesíti, de a döntő pillanatokban mindig közbejött valami az elmúlt világversenyeken. Lukakus sör, hazardos csoki, debruynés kóla – a válogatott tagjai beépültek a hétköznapokba.

Vitán felül áll, hogy Belgiumot sok szempontból lehet megosztottnak, széttagoltnak tekinteni, ezzel a belgák sem vitatkoznának. De egy biztos: a fociban nemzeti egység van, a labdarúgó-válogatottnak mindenki felesküdött híve, a csapat pedig meg is szolgálja a bizalmat. A Vörös Ördögök (franciául Diables Rouges, hollandul Rode Duivels, így aztán inkább angolul Red Devilsként lehet sokszor olvasni róluk) a világ egyik legjobb válogatottja. Az egységet jól szemlélteti, hogy a részben francia, részben holland anyanyelvű játékosok számára a közös nyelv az öltözőben az angol, mert így legalább szót értenek a spanyol edzővel, Roberto Martínezzel, aki már öt éve a válogatott szövetségi kapitánya.

A francia átok

Érdekes, klubszinten már nagyon régóta semmilyen komoly eredményt nem érnek el a belgák. Amint kiderül egy tehetséges fiatalról, hogy van jövője, azonnal megy valamelyik top-bajnokságba. Elsősorban Angliába, a legtöbb vörös ördög oda igazol, onnan később tovább megy Spanyolországba, Olaszországba, Németországba, esetleg a franciákhoz. A belga bajnokságban a keretből összesen ketten játszanak.

Azért arra lehet számítani minden évben, hogy két belga csapat a BL-csoportkörben, kettő pedig az Európa Liga valamelyik csoportjában ott lesz, ezek közül egy-kettő van versenyben tavasszal is, amíg össze nem kerülnek valamelyik élcsapattal. A négy helyért általában ugyanaz a hat csapat verseng, a bajnoki címet is rendszerint a Bruges vagy a Gent, a két leggazdagabb (és legszebb) flamand város egyike nyeri el.

A benzinkútnak is focisták adnak fazont
A benzinkútnak is focisták adnak fazont

A három évvel ezelőtti világbajnokság bronzérme feledtette az öt évvel ezelőtti kudarcot, amikor a magyar válogatott 4-0-ás legyőzése után Wales verte ki az ördögöket egy olyan meccsen, ami minden belga rajongónak rémálmokat okoz a mai napig. A vb-n viszont majdnem minden sikerült, a brazilok kiverése extázisban hozta az országot, az elődöntőben azonban a franciák nyertek 1-0-ra. Az, hogy Franciaország ellen esett ki a belga válogatott, egy olyan tőrdöfés, amelyet életlen és hegy nélküli késsel hajtanak végre, ráadásul alaposan megforgatva a kést a sebben.

A belga-francia párharc élethalál-kérdés, a belgák lépten-nyomon bizonyítani akarják, hogy ők is vannak olyan jók bármiben, például futballban, mint déli szomszédaik. Akik – mármint Franciaország – ráadásul egyfajta nagytestvér-kistestvér viszonyként képzelik el kettejük kapcsolatát. Egyik barátom, Simone, Vallóniából költözött Brüsszelbe, s azt mondta, van olyan franciaországi rokona, akivel emiatt a meccs miatt nem áll szóba. Azóta sem. És ez persze kölcsönös, jól mutatja, hogy a labdarúgás néha nem játék, hanem viszonyítási pont.

A csokigyártó cég világosan fogalmaz: aranyérmet szeretnének a belgák.
A csokigyártó cég világosan fogalmaz: aranyérmet szeretnének a belgák.

Aranyálmok a vb-bronz után

Ilyeneket vesznek és viselnek a fanok
Ilyeneket vesznek és viselnek a fanok

A várakozások most is óriásiak. Konkrétan az arany lenne az az érem, ami felülmúlná a legutóbbi vb-bronzot és amire általános elvárásként tekintenek. Azért a múltkori harmadik helyre is nagyon büszkék a belgák, a legjobb eredményüknek számít ez a sportág történelmében. Amikor a bronzmeccs után pár nappal Brüsszelbe érkeztek a játékosok, több tízezer ember vonult az utcákra ünnepelni. A játékosokat egy nyitott buszban vitték végig a városon, majd a főtéren a városháza erkélyéről vezényelte a tömeget az egyik legnagyobb sztár, a ma már a Real Madridot erősítő Eden Hazard. (Ahol egyébként a csapattársa, Thibault Courtois az elsőszámú belga kapus.)

Ilyeneket vesznek és viselnek a fanok.
Ilyeneket vesznek és viselnek a fanok.

Ugyan vannak folyamatosan új játékosok, de a csapat váza ugyanaz. Most két-három poszton eltérő a válogatott kezdőcsapata, mint három évvel ezelőtt volt. A Courtois-de Bruyne-Hazard-Lukaku tengely olyan alapot ad, amire bátran lehet építeni és kipróbálni az új, fiatalabb játékosokat. Így vált a keret stabil tagjává például Youri Tielemans, akit néhány éve, húsz évesen adott el az Anderlecht 22 millió euróért a Monaconak, de már ő is Angliában, a Leicesternél játszik. A jelenlegi piaci értéke 55 millió euró. Azért is beszélek róla, mert neki kell az irányító poszton De Bruynét segíteni, illetve helyettesíteni.

Ez most éppen elég forró téma, tekintettel arra, hogy De Bruyne a BL-döntőben megsérült, de egész Belgium hallhatóan fellélegzett, amikor kiderült, hogy játszhat az EB-n, legfeljebb az első, oroszok elleni meccset kell majd kihagynia. De Bruyne egyébként hihetetlen fejlődésen ment keresztül a Manchester Citynél, a nyúlánk, szeplős srácból egy valóságos terminátor lett, aki azonban elképesztő biztonsággal uralja a labdát, hozza helyzetbe a társakat vagy lő irgalmatlanul nagy gólokat. Ő most éppen 100 millió eurót ér. Ha már a pénznél tartunk: a Transfermarkt szerint a belga válogatott értéke 669,4 millió euró.

Az élelmiszerbolt bejáratánál is a Vörös Ördögök posztolnak - gyerekekkel.
Az élelmiszerbolt bejáratánál is a Vörös Ördögök posztolnak - gyerekekkel.

Válogatott ötletek

Néhány nappal az Európa Bajnokság kezdete előtt nem lehet olyan helyre menni Belgiumban, ahol ne nézne szembe valamelyik vörös ördög valahonnan. A mobilszolgáltatók és a benzinkutak reklámjáról, az élelmiszerboltok bejáratáról, majd odabent a sörről, a kóláról és a csokiról, a villamosokról és buszokról, a ruházati boltokban, ahol a cégek saját ruhakollekciókat is összeállítanak, vagyis tényleg minden fekete-sárga-piros, és az utcákon az embereken is egyre gyakrabban lehet látni a válogatott hivatalos vagy éppen koppintott mezét. Mert lehet kapni olcsó pólót 10 euróért és drágát 60-ért. Az egyik újságnak online előfizetője vagyok, ma kaptam egy e-mailt tőlük, hogy hamarosan küldenek egy bar-kódot, amit be kell mutatnom a legnagyobb könyvesbolt-hálózatban, és kapok egy vörösördögös óriásplakátot.

Kevin de Bruyne és a belga alapsör, a Jupiler.
Kevin de Bruyne és a belga alapsör, a Jupiler.

És még egy fejleményről be kell számoljak: a biztosítók szövetsége és a belga sörfőzdék egyesülete indított egy BOB-kampányt. A BOB az a szerencsétlen áldozatkész sportrajongó, aki vállalja, hogy nem iszik és hazaviszi a félig vagy teljesen ittas társaságot a közös meccsnézés után. A reklámfilmben baleseteket mutatnak, amely alá egy-egy focimeccs közvetítéséből vesznek ki odaillő mondatokat, miközben autók csapódnak egymáshoz, borulnak fel és törnek össze.

Belgium hosszú ideje őrzi a világranglistán a vezető pozícióját, amit nem nehéz megtenni úgy, hogy tulajdonképpen minden meccsüket megnyerik. A világbajnokság óta kétszer kaptak ki, a selejtezőcsoportban pontot sem veszítettek. Negyven gólt rúgtak és hármat kaptak.

Remélem, csak a döntőben találkozik velük a magyar csapat...

Továbbiak betöltése

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG