Heti kampány

A választás lemegy, a nemzet marad. Ki határon innen, ki határon túl. Ha a 2004-es népszavazás kampányán és eredményén okkal megbántódott külhoni magyarok közül többen magánemberként és pártjaik révén is valóban szervezett választási csalásban vesznek részt, akkor felzárkóznak azok mellé, akik jó ideje lerománozva/szerbezve/ukránozva sértegetik őket. Napi kampányösszefoglalónk utoljára.

Bárki is dobta szemétdombra a levélszavazatokat Marosvásárhely mellett, az eset egyértelművé tette azt, amit választási szakértők évek óta mondanak: a magyar parlament olyan jogszabályokat alkotott a döntően a Fideszre szavazó határon túli magyarok levélszavazására, amelyek bőven adnak lehetőséget a választói akarat befolyásolására, sőt, választási csalásra.

Mert akár RMDSZ-es aktivisták, akár személyesen maga Márki-Zay Péter dobta ki Maros megyei magyarok szavazatait, azt csak azért tehette meg, mert a jogalkotó – tudatosan – a külhoni levélszavazást tisztaságát nem védi olyan erős eszközökkel, mint a magyarországiét.

Választási csalások törvényesítése

Nemrég kiderült, hogy a szerbiai Vajdaságban nem a szerb posta, hanem a Fidesz szövetséges helyi párt egy civil szervezetének aktivistái hordják ki a szavazási levélcsomagokat. Sőt, elég határozottan jelzik a választóknak, hogy azok kitöltését is megvárják, segítenek is akár és el is viszik őket. Helyben köztudottan nem fideszes/VMSZ-es szavazók meg sem kapták szavazási csomagjukat.

Szerdán újabb, a választás manipulálását bizonyító eset történt, most Erdélyben. Több, a magyarországi választásokra szánt szavazólapot találtak zsákokba gyűjtve a Marosvásárhelyt Jedd községgel összekötő országút mellett. Az illegális hulladéklerakóként használt üres telken talált szavazólapok (melyek közül kettőn látszik, hogy nem a kormánypártra ikszelt kitöltője) egy része el is volt égetve.

Ehhez kapcsolódóan:

„Nem gondoltam volna, hogy így történik Magyarországon is a szavazás”

A határon túli választásokat lebonyolító, a legnagyobb erdélyi magyar képviselet, az RMDSZ által felállított és a magyar költségvetésből működtetett Demokrácia-központok érintettjének, a marosvásárhelyinek az irodavezetője szerint az irodában leadott lezárt borítékokat ők számolják, kötegelik és naponta, kétnaponta a Demokrácia-központ munkatársa autóval szállítja a csíkszeredai konzulátusra. 2-3 ezer levélszavazatot gyűjtenek be naponta Marosvásárhelyen, és eddig nem észleltek fennakadást ezeknek továbbításában.

A Választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazási levélcsomagot a személyes kézbesítés mellett egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítéssel is le lehet adni.

Márki-Zay Péter a határon túli levélszavazatok megsemmisítését kéri, RMDSZ vezetők a történteket provokációnak minősítik. A Fidesz szerint a baloldal gyújtotta fel az erdélyi szavazólapokat, ahogy szerintük 2006-ban a tévészékházat is.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) feljelentést tett az ügyben ismeretlen tettes ellen.

Ehhez kapcsolódóan:

„A Nemzeti Választási Iroda nincs ott minden asztalnál” – Nagy Attila, az NVI elnöke a választások megszervezéséről

A választási jogszabályok hiányosságát mutatja az az eset is, amikor egy ideiglenesen Magyarországon tartózkodó székelyudvarhelyi kettős állampolgár nevében otthon maradt családtagjai szavaztak le, miközben ő – állítja – egyik magyarországi pártra sem akart szavazni. A Telex szerint két napja próbálkozik érvényteleníteni a szavazatát a Nemzeti Választási Irodánál, mindeddig sikertelenül.

A levélszavazással kapcsolatos szabályozás nyilvánvaló alkotmányellenességére évek óta figyelmeztetnek szakértők. A mostani esetek is mutatják, hogy jogosan. A jogalkotó tudatos mulasztására utal, hogy miután 2018-ben sok, sérült borítékban érkező levélszavazatot érvénytelenítettek a választási hatóságok, a Fidesz parlamenti többsége egy törvénymódosítással még azt is eltörölte, hogy az NVI által lepecsételt külső boríték használata legyen kötelező.

Nem alaptalan a hasonlóság azzal a törvénymódosítással, ami tavaly a fiktív lakcímbejelentések törvényesítésével dekriminalizálta a választási csalás egyik másik kedvelt eszközét.

Ehhez kapcsolódóan:

A választások tisztasága, 1. rész: A fő veszély maga a választási törvény

A határon túli választók névjegyzékét is csak tíz évente kell frissíteni. Így akár több tízezer halott szavazó nevében is voksolhattak hozzátartozói, netán Fidesz-párti civil szervezetek vagy kisebbségi pártok emberei. A nem megfelelő helyre adott voksok pedig egyszerűen eltüntethetők. Az aláírások valódiságát sem ellenőrzi senki.

A tudatosnak látszó hiányos jogi szabályozás nem csak itt, hanem például a közmédiára vonatkozó törvények esetében is megfigyelhető: sem magasabb, sem alacsonyabb rendű rendelkezések nem tisztázzák, mit is kell érteni a – kötelező – tárgyilagos tájékoztatáson. (Így lehetséges, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt 4 év alatt 5 percnyi személyes megjelenési lehetőséget kapott – az ennek fényében joggal idézőjelbe tehető – „közmédiában.") A kormány által előszeretettel pártüzenetek továbbítására használt közérdekű (társadalmi célú) közlemény definíciója is értelmetlen a törvényben.

Református iskolaigazgató, katolikus pap és Kis Grófó: „nagyon szeretjük a miniszterelnök urat”

Utóbbi legalább nem a munkahelyén fejezte ezt ki. A Miniszterelnök Hivatalban, ahol a mulatós zenész tett hitet Orbán Viktor mellett, legalább nem problémás a pártos elfogultság, de iskolában vagy templomban igen, sőt, előbbiben törvénytelen is.

A magyarországi református egyház élén (a felekezetnél ez nem szó szerint értendő) az évekig Orbán Viktor minisztereként dolgozó, de már a Református Zsinatot püspökként vezető Balog Zoltán áll. A miskolci Lévay József református gimnázium igazgatója, Ábrám Tibor levelet küldött a tanulók szüleinek, melyben – párt nevét le nem írva, de – egyértelműen a kormánypárt melletti voksolásra buzdítja a szülőket.

A zugligeti templomban ennél mélyebben bonyolódott bele a pártpolitikába egy katolikus pap. Bese Gergő arról beszélt a vasárnapi szentmise után (igaz, nem magán a misén), hogy kormányváltás esetén az ellenzéki pártok megszüntetnék a hit- és erkölcstant, visszaállamosítanák az egyházi iskolákat, és elvennék az egyházi intézmények támogatását. Ezek az állítások nem igazak.

Ő ott volt Orbán Viktor februári évértékelőjén is a Várkert Bazárban, és januárban, Vízkereszt napján ő szentelte fel a miniszterelnök hivatalának szobáit.

Ehhez kapcsolódóan:

A választások tisztasága, 2. rész: Mindent a győzelemért

Péntek óta nem kap áramot az a LED-fal, amely hétfőtől vetítette volna a debreceni képviselőjelöltek és Márki-Zay Péter kampányfilmjeit – írta szerdán a Facebookon Mándi László, az Egységben Magyarországért helyi indulója.

Miközben egy óriáskivetítőn az ellenzék kampányfilmjei mentek, Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő és kultúráért felelős volt államtitkár kihúzta a LED-fal tápkábelét a konnektorból. Emiatt 500 ezer forintra büntette a helyi választási bizottság.

A Hír TV januárban valótlanul híresztelte azt Márki-Zay Péterről, hogy sürgősségi osztályokat és szülészeteket záratna be vidéki városokban. Emiatt nemrég a közmédiát, csütörtökön a Hír TV-t kötelezte – még nem jogerősen – helyreigazításra a bíróság.

Orbán Viktorral készült írást közölt az Origo. A miniszterelnök szerint a nyugati békeintézmények is harci intézményekké váltak, és a választási megfigyelés – utalt az országban dolgozó EBESZ-re - sem a megfigyelésről, hanem a vádaskodásról szól.

Ezzel a cikkel búcsúzik sorozatunk, melyet azért indítottunk február elején, hogy Önök minden hétköznap reggel megkapják összefoglalva az előző napnak a választással kapcsolatos legfontosabb híreit.

Vasárnap választás. Mindenképpen menjenek el szavazni, különben minek írtuk ezt a rengeteg cikket?

Valójában persze azért szavazzanak, hogy beleszóljanak abba, milyen törvények határozzák meg a következő négy évben a saját életüket, és merre menjen tovább Magyarország.

Az utolsó mérések hetében vagyunk, sokakat választásra buzdítanak vagy éppen elkedvetlenítenek az eredményeik. A legnagyobb hatásúnak most a Mediáné tűnik. Napi kampány-összefoglaló.

Kálomista Gábor Elk*rtuk című kampányfilmje sem tudta megingatni azt a vélekedést, hogy a Medián mérései szoktak a legpontosabbak lenni (bár például a 2019-es önkormányzati választásnál nem így volt). Mivel a mostani adatfelvétel bő egy héttel a választás előtt történt, így szerdán megjelent eredménye nagy csalódást okozott az ellenzéki választók körében. E szerint a biztos szavazók körében ötven százalékon áll a Fidesz, negyvenen az ellenzék listája.

Mérési körkép záráskor

De a Medián egy hónappal korábbi, közvetlenül a háború kitörésekor (részben előtte, részben utána) felvett mérése szintén hibahatáron túli Fidesz-előnyt mutatott. Akkor a biztos szavazók körében hatszázalékos Fidesz-előnyt mért: 49-et a Fidesz, 43 százalékot az ellenzék listájának.

A teljes népesség tekintetében most 40–32 a két lista állása a Mediánnál, akkor 39–32 volt. A minta ezerfős, a felvétel telefonon készült.

A Medián a decemberi méréséhez képest két százalékpontos csökkenést mér februárban. Vagyis a Medián tartósan egyre jelentősebb Fidesz-előnyt mér, a friss adatok ennyiben nem jelentenek meglepetést.

A cég mandátumbecslése kétharmadot ugyan nem, de jelentős különbséget mutat: 128 fideszes és 71 ellenzéki mandátumot vár.

A becslés szerint a Fidesz mintegy háromszázezer határon túli levélszavazatra számíthat.

Ahogy pár napja a Závecz Research, a Medián is rekord, akár nyolcvanszázalékos részvételre számít.

A Medián 12 százalékra teszik azok arányát, akik biztos szavazónak mondják magukat, de nem tudják vagy nem akarják megmondani, kire fognak voksolni (rejtőzködők). Az ő egyharmaduk kormányváltást, másik harmaduk a kormány maradását óhajtja, a többiek pedig ebben a kérdésben sem tudnak dönteni. Így a rejtőzködők esetleges utolsó pillanatban bekövetkező döntése sem billentené el a választás kimenetelét az ellenzék javára – írja Hann Endre cikke a hvg.hu-n.

A Vox populi blog (Tóka Gábor) így értelmezi a Medián friss választási kutatását: „folytatja az e heti trendet, miszerint a kormányfüggetlen intézeteknél (mint a tegnap posztoló Publicus és Závecz) nemigen van változás, míg a kormánypártiaknál nagyot csökkent a Fidesz kimutatott előnye. Február végéhez képest a Mediánnál csak 0-1 százalékos változások láthatók, Fidesz–ellenzék-viszonylatban náluk maradt a tőlük megszokott, átlagosnál nagyobb kormánypárti előny.”

Tóka Gábor posztjában arra utal, hogy egy, a választási esélyek alakulásáról szóló március 28-i konferencián a Nézőpont, a Századvég és „társaiknál” pár százalékponttal csökkent a Fidesz előnye.

A hét elején megjelent Závecz- és Republikon-kutatások hibahatáron belüli, két-három százalékos Fidesz-előnyt mértek. A szerdán megjelent Publicus-mérés is hasonló számokat mutatott.

E sorok írásakor jött ki az Idea Intézet mérése. E szerint „a választáson legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot választók rétegében továbbra is jelentősebb, öt százalékpontos a kormánypárt előnye. Igaz ugyanakkor, hogy március elejéhez képest ebben a rétegben is kissé emelkedett az ellenzék támogatottsága (+2 százalék), miközben a Fideszé nem változott. Így az öt százalékpontos különbség egy záruló olló eredménye.”

Az Ideánál egyébként a teljes népességben az ellenzék támogatottsága 39, a kormánypárté 41 százalék. Az „ellenzék listás támogatottsága utoljára az előválasztási időszakában volt ilyen magas” – írják közleményükben.

A Medián mérése tehát az önmaga által mért trendhez képest nem meglepő, de a többi intézethez képest jelentős különbséget tapasztal a Fidesz javára.

Ki ellenzi jobban a háborút?

A Medián mérésében e sorok írójának a legmeglepőbb adat az orosz agresszió megítélésével kapcsolatos. A Fidesz szavazótáborának többsége, 43 százaléka ugyanis jogosnak tekinti Oroszország Ukrajna elleni támadását, és csak 37 százalékuk gondolja úgy, hogy „Oroszország súlyos és indokolatlan agressziót követett el”.

Ez, összeadódva a „maradjunk ki az egészből” általános vélekedéssel nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy Magyarország és a magyarok általános európai (már a lengyeleknél is megjelent) elítélése a háború kapcsán megint csak belpolitikai előnyt jelentett a Fidesznek, ami tizenkét év alatt sikeresen hangolta Putyin-pártivá és Nyugat-ellenessé körülbelül kétmilliós táborát.

Az ellenzék foggal-körömmel harcol a Fidesz által rásütött háborúpártiság bélyege ellen. Már óriásplakátokon is hirdetik békepártiságukat, Márki-Zay Péter feljelentette a külügyminisztert, ahogy Szél Bernadett is az őt háborúpártisággal vádoló kampányanyagok előállítóit.

Az ellenzék egy M.-Z. P. felesége hangján megszólaló robocall-lal is terjeszti, hogy ők sem akarnak háborút (hasonlóan Orbánhoz, mondja a felvételen).

A magyar külügyminiszter szerint „a magyar baloldal ígéretet tett arra, hogy ha kormányoznának, akkor azonnal döntenének fegyverek szállításáról Ukrajnába, és azonnal megszavaznák az Európába, ezen belül Magyarországra irányuló kőolaj- és földgázszállítások szankcióját”.

Jogszerűtlen kampánytevékenységet folytat a kormány e-mail-címeink felhasználásával, írja a Magyar Helsinki Bizottság sajtóközleménye. A szervezet ezért a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, szeretnék, ha eltiltanák a kormányt a további jogsértésektől, és bírságot szabnának ki rá.

Évközi nyugdíjemelést ígér a kormány arra az esetre, ha a tervezettnél nagyobb lesz az infláció Magyarországon. Ezt Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára jelentette be. Ugyanerről posztolt Facebookon Varga Judit igazságügyi miniszter is.

Támadnak a Kutyák

A Kutyapártot bejutásközelbe, négy százalékra mérte a Medián. Rögtön posztoltak is, erősítve harmadik utas imázsukat: „Ha velünk táncolsz a bejutás szélén, akkor komolyan bejuthatunk! Nem csak a két rossz közül lehet választani.”

65.716 külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgár regisztrált a törvényes határidő lejártáig.

Ez a szám 2018-ban 58.356 volt. Ugyanakkor több mint 456 ezren regisztráltak a levélszavazásra, és több tízezren azóta már le is adták a csomagjukat valamely külképviseleten a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok közül.

A Republikon, amely a Fidesz–KDNP és az Egységben Magyarországért között hibahatáron belüli, két százalékpontos különbséget mért, az elvándorlásra is rákérdezett. E szerint a választók 27 százaléka úgy gondolja, hogy ha a választások után Orbán Viktor marad hatalmon, akkor nem érdemes ebben az országban maradni.