Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

EU-riporter

2025. január 10., péntek

Naptár
2025. január
H K Sze Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
 Nyaralók élvezik a napot és a tengert 2020. augusztus 21-én a horvátországi Splitben, az Adriai-tenger partján.
Nyaralók élvezik a napot és a tengert 2020. augusztus 21-én a horvátországi Splitben, az Adriai-tenger partján.

Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnök azt mondta, hogy az Európai Bizottság a hónap során terveket tesz közzé az összeurópai digitális vakcinaútlevélről, amely megkönnyítené a kontinensen az utazásokat. Az alábbiakban összefoglaljuk a dokumentummal kapcsolatos fő kérdéseket és válaszokat.

Mi az Európai Uniós vakcinaútlevél?

A vakcinaútlevél lényege, hogy ismét lehetővé tegye a szabad és biztonságos, üzleti és szabadidős célú utazást az Európai Unió területén. Elfogadásáért különösen határozottan lobbiznak a déli tagállamok, amelyek szeretnék nyereségessé tenni a nyári turistaszezont és felpörgetni gazdaságaikat a pandémia bénító egy éve után.

A mint mindig „hibrid” Európai Unióban, azonban a dolgok nem egyszerűek. Az egészségügy alapvetően nemzeti kompetenciába tartozik, arról a tagállamok fővárosaiban döntenek – és néhány országnak külön ösztönzés volt a brüsszeli vezetés kaotikus válasza a pandémiára valamint az oltási programok és vakcinák körül kialakult késlekedés. Brüsszel volt az, aki közös vakcina-beszerzési programot akart és Brüsszel az, amely felügyeli az Unió területén a szabad mozgás jogának betartását.

Az Európai Bizottság ezért március 17-én – egy héttel a következő uniós csúcstalálkozó előtt – törvényjavaslatot nyújt be az úgynevezett „digitális zöld útlevélről”.

A hirtelen sietség oka, hogy jelentések szerint Görögország és Ciprus önállóan és gyorsabban akar lépni, mint a többi tagállam, különösen azután, hogy kétoldalú utazási egyezményt kötöttek Izraellel.

Az uniós vezetésnek pedig a közös fellépéstől való eltérés és a fragmentáció úgy hiányzik, mint púp a hátára. Attól is tart, hogy esetleg egy harmadik ország által meghatározott rendszerhez kell majd igazodnia, vagy ami még rosszabb, az olyan technológiai óriásokhoz, mint a Google és a Facebook.

Mit tartalmaz majd a vakcinaútlevél?

Az összes részlet még nem ismert és a tervezés tovább folyik. Ursula von der Leyen bizottsági elnök azonban már utalt néhány olyan dologra, ami része lesz a „digitális zöld útlevélnek”. Például, hogy a tulajdonosát beoltották, de a diszkrimináció vádjának elkerülésére az útlevélben más információnak is szerepelnie kell. Így tartalmazza majd a közelmúltbeli Covid-tesztek adatait és az immunitásról szóló igazolást.

Ez utóbbira azért van szükség, hogy megbékítsék azokat a tagállamokat, amelyek eddig bizalmatlanok voltak az ötlettel szemben – például Belgiumot, Franciaországot és Németországot.

Ezek az országok azzal érvelnek, hogy a vakcinaigazolás szélesebb jogokat biztosít majd az oltást felvevőknek, mint a vakcinát elutasítóknak.

Hogyan működik majd a gyakorlatban?

Az Európai Tanácsban döntéseket hozó 27 uniós tagállam határozhat arról, hogy kölcsönösen elismerik-e egymás vakcinaútleveleit és ezzel egyenlő feltételeket biztosítanak polgáraiknak. Vagy joguk van teljesen kilépniük a programból és extra belépési feltételeket szabniuk a külföldi látogatóknak.

A közös óhaj azonban az, hogy az összes ország által elfogadott és hamisítás biztos igazolásról állapodjanak meg. Az ilyen dokumentumot okostelefonon lehet majd tárolni vagy ki lehet nyomtatni és egy QR-kódot is fog tartalmazni.

Összehasonlításul, képzeljünk el egy vasúti menetjegyet, amelyet be lehet szkennelni és amely minimális személyes adatot tartalmaz. Ezekről már megállapodás született az EU-ban:

  • a név,
  • a születési dátum,
  • a vakcina beadási országáról, dátumáról és fajtájáról szóló információk,
  • az útlevél kiadásáról és érvényességéről szóló adatok,
  • információ a negatív PCR teszteredményről és az immunitás meglétéről.
A vakcina-útlevél lesz a szabad mozgás feltétele?
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:02:46 0:00

Mi a menetrend?

Von der Leyen szerint az útlevél három hónapon belül – tehát a nyári turisztikai szezon előtt – kész lehet. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a tagállamok megállapodjanak a politikai kérdésekben és a technikai szabványokban. Lényegében egyetlen, olyan kompatibilis rendszert kell létrehozni, amely egyesíti a 27 tagállam különböző nemzeti rendszereit.

A feladathoz a különböző egészségügyi-, igazságügyi és informatikai minisztériumok bevonására van szükség, de tovább komplikálja a dolgot, hogy nincs egység a tagállamok gyakorlatában, és ezzel az Európai Bizottság is tisztában van.

Jelenleg 13 tagállam igazolásokat ad ki a Covid-19 ellen beoltott embereknek és hasonló lépést tervez 6 másik tagország. Az említett államok egy része csak digitális, míg mások papírra nyomtatott igazolásokat adnak majd ki.

Mik a megoldásra váró problémák?

Ezekből sok van. A vakcinát megtagadók vagy arra egészségügyi okok miatt alkalmatlan személyek elleni potenciális diszkrimináció ügye nem fog csak úgy eltűnni. Az Unión belül lassan folyó oltási programban eddig csak nyomasztóan kevés embert – 32 milliót oltottak be. Ez a teljes lakosság 6,4 százaléka.

Az Unió még mindig reméli, hogy az év második negyedévében 300 millió vakcinadózishoz jut hozzá, amivel Brüsszel elérné azt a célját, hogy nyárig beoltsa a felnőtt lakosság 70%-át.

Az eddigi buktatók ismeretében azonban ez csak egy ábránd lehet – ahogy a vakcinaútlevél is.

És még nem értünk a lista végére. Az EU-nak azon is el kell gondolkoznia, hogy az új dokumentum állandó lesz-e és a jövőben és mindig elkérik-e majd a korábban nem létező, de most a tagállamok között beindult határellenőrzés során.

Továbbá, mi legyen azokkal az EU-polgárokkal, akiket a kínai, az orosz vagy más olyan vakcinákkal oltottak be, amelyeket nem hagyott jóvá az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)? Magyarország, Szlovákia és mások, akik ilyen vakcinát használnak, ragaszkodni fognak ahhoz, hogy ezeket a vakcinákat is ismerjék el, bár a felhasználók számára kiskaput jelent az oltás ellen az, hogy a dokumentumon feltüntetik majd a negatív PCR-tesztet is.

Hasonló opciót ajánlanak fel a gyermekeknek, akiket még nem vontak be a nemzeti oltási programokba.

Mi lesz a harmadik országok polgáraival, akik az EU-ba akarnak utazni?

A javaslat elsősorban a 27 európai uniós tagállamra vonatkozik. Viszont nehéz elképzelni azt, hogy ne kezdenék el használni az EU határain kívül, összefogva az Egészségyügyi Világszervezettel.

Mindez elméletben nagyon jól hangzik, de a Nyugat-Balkán nem Uniós tagállamai és a „kelet szomszédsági politika” által érintett országok idegesen figyelik majd a fejleményeket.

Közös NATO-hadgyakorlat Ukrajnában, 2020-ban.
Közös NATO-hadgyakorlat Ukrajnában, 2020-ban.

Úgy tűnik az új amerikai kormányzat jobban elkötelezett a NATO felé, és a francia elnök sem tekinti már „agyhalottnak” a szövetséget. Mindez pezsgést hozott a szervezetbe. Továbbra is viharfelhők gyülekeznek azonban a NATO egén, amikor szóba kerül jövőbeli szerepe és az, hogy ezt miből pénzeljék.

Korán jött a tavaszi olvadás a NATO-nál – legalábbis, ezt sugallta az új amerikai védelmi miniszter és többi tagállamot képviselő kollégái e heti videokonferenciája.

Lloyd Austin bemutatkozása után az elragadtatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról beszélt hogy „különleges lehetőségünk van új fejezetet nyitni az Európa és Észak-Amerika közötti kapcsolatokban”.

A bimbózó új transzatlanti románc következő fejezete az lehet, amikor Antony Blinken új amerikai külügyminiszter bejelentkezik az EU Külpolitikai Tanács ülésén. A szenvedélyes szerelem miatt üvöltő szelekig pedig akkor juthatunk el – hacsak közbe nem szól egy újabb vírusvariáns – amikor Joe Biden amerikai elnök júniusban ellátogat a G7-es csúcsra, a festői szépségű, délnyugat-angliai Cornwallba.

Biden európai körútja során tiszteletét teszi majd Brüsszelben, az EU-vezetőknél, majd részt vesz egy nagy NATO-összeboruláson, amelynek célja demonstrálni, mennyire kivirágzott az európai-észak-amerikai kapcsolat.

Eljött az idő a NATO-misszió újragondolására

Ezen a NATO-csúcson kezdi majd Stoltenberg felvázolni, hogyan is nézzen ki a szövetség a következő évtizedben. A védelmi klub stratégiai koncepcióját 2010. óta nem módosították. Akkoriban Kína még szóba sem került, Oroszországgal pedig stratégiai partnerséget akartak építeni. Nagyon is más időket írunk már azonban és Stoltenberg feladata lesz a frissítés levezénylése.

Decemberben egy „bölcsek csoportja” bevonásával új elgondolásokat dolgoztak ki arról, hogyan kerüljék el, hogy egyetlen tagállam ellenállása fékezhessen döntéseket (például ahogy Magyarország nem engedi magasabb szintre emelni a viszonyt Ukrajnával az ottani magyar kisebbséggel szemben Budapest által diszkriminatívnak tartott új ukrán nyelvtörvény miatt).

Emellett arról is ötleteltek, hogyan kaphatna több közvetítési jogkört a főtitkár és hogyan tarthatnának több miniszteri találkozót. Lesz olyan ötlet, amit lelőnek, lesz, ami szárnyalhat. Közben Stoltenberg újabb olyan témát is bedobott, ami évente kihívást jelent a szövetségnek: a pénz kérdését.

Új ötlet a NATO-missziók finanszírozására

A múlt héten azt javasolták a 30 tagállamnak, hogy a NATO kollektív módon finanszírozza a területén folyó elrettentő tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy feladnák a jelenlegi rendszert, amely szerint egyetlen szövetséges viseli a kivezénylések költségeit.

A gyakorlatban ez most a balti államokba és Lengyelországba vezényelt három hadászati egységre, továbbá a NATO fekete-tengeri jelenlétére, valamint a közös légtér-ellenőrzési és tengerészeti feladatokra és a flották fenntartására vonatkozik.

Nem világos, hogy a számla mekkora részét állná a NATO és hogy mennyivel kell ehhez évről évre növelni a költségvetést. Ami érdekes: a közös NATO-kasszába történő befizetés beszámít majd a tagországok számára előírt védelmi kiadásokba, amelyek jelenleg a GDP minimum 2%-t teszik ki.

Ki jár jól vele?

Mindez örömhír Kanadának, Németországnak és Olaszországnak, amelyek jelenleg még igen távol állnak attól, hogy a GDP 2%-t költsék védelemre, de amelyek nagy pénzeket adnak több, NATO-területen zajló katonai kezdeményezésre.

A 2% még mindig követelmény – jobbára az Egyesült Államok nyomása miatt. Eddig Amerika és nyolc másik tagállam érte el a 2%-os kiadási célt. Néhányan a következő években pörgethetik fel védelmi kiadásaikat az elvárt szintre. Viszont senki sem hisz a 2014-es Walesi Ígéretben, amely szerint 2024-re az összes tagállam éves GDP-je 2%-t fordítja majd védelemre.

Franciaország például figyelme nagy részét Afrikára összpontosítja és így nem sokat nyerne a módosított „NATO-tagdíjjal”. Párizs jelezte is vonakodását. A valódi kérdés azonban az, hogy az Egyesült Államok hogyan tekint a javaslatra.

Brüsszelből olyan hangokat hallani, hogy „az amerikaiak részletesen tanulmányozzák”. Washington, amely Lengyelországban állomásoztat erőket és tengerészeti műveletekben is részt vesz, nyerne az ötlettel. De vajon úgy érzené-e, hogy másoknak kibúvó lehet a védelmi kiadások alól, ha elfogadja a javaslatot?

Bidennek is jobb lenne a Trump-féle sokk taktika a fukarkodó európaiakkal szemben?

A Biden-kormányzat békülékenyebb hangnemben akar kommunikálni a szövetségesekkel azt követően, hogy elődje, Donald Trump „szabályszegő renitenseknek” titulálta szövetségeseit, amiért nem nyúltak elég mélyen a zsebükbe.

Viszont Biden is azt szeretné, ha az európaiak többet költenének, ami nem lesz egyszerű a koronavírus-okozta gazdasági visszaesés közepette.

Trump Amerika kiléptetésével fenyegetőzött és így érte el, hogy a NATO-költségvetéshez történő amerikai hozzájárulás esetében egy plafont fogadtak el.

A büdzsé évi 2 milliárd euró körüli összeg és a tagállamok befizetéseiből áll össze, amelyek alapja az egyes országok nettó nemzeti bevétele (GNI).

Amerika hozzájárulása a teljes költségvetés 16%-t teszi ki. Fontos megemlíteni, hogy ez lesz a hetedik év, amikor az európaiak és Kanada 190 milliárd dollárral többet fizetnek be.

Ezt persze nem lehet csak Trumpnak betudni, de a sokan elismerik a szövetségen belül, hogy sokktaktikája bizonyos mértékben bejött.

Tehát, miközben a NATO-nak többet kéne foglalkoznia Oroszországgal, Kínával vagy talán még Törökország egyre obstruktívabb hozzáállásával, a pénzkérdés lesz az, ami továbbra is rányomja a bélyegét a transzatlanti házasságra.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

Továbbiak betöltése

XS
SM
MD
LG