Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnök azt mondta, hogy az Európai Bizottság a hónap során terveket tesz közzé az összeurópai digitális vakcinaútlevélről, amely megkönnyítené a kontinensen az utazásokat. Az alábbiakban összefoglaljuk a dokumentummal kapcsolatos fő kérdéseket és válaszokat.
Mi az Európai Uniós vakcinaútlevél?
A vakcinaútlevél lényege, hogy ismét lehetővé tegye a szabad és biztonságos, üzleti és szabadidős célú utazást az Európai Unió területén. Elfogadásáért különösen határozottan lobbiznak a déli tagállamok, amelyek szeretnék nyereségessé tenni a nyári turistaszezont és felpörgetni gazdaságaikat a pandémia bénító egy éve után.
A mint mindig „hibrid” Európai Unióban, azonban a dolgok nem egyszerűek. Az egészségügy alapvetően nemzeti kompetenciába tartozik, arról a tagállamok fővárosaiban döntenek – és néhány országnak külön ösztönzés volt a brüsszeli vezetés kaotikus válasza a pandémiára valamint az oltási programok és vakcinák körül kialakult késlekedés. Brüsszel volt az, aki közös vakcina-beszerzési programot akart és Brüsszel az, amely felügyeli az Unió területén a szabad mozgás jogának betartását.
Az Európai Bizottság ezért március 17-én – egy héttel a következő uniós csúcstalálkozó előtt – törvényjavaslatot nyújt be az úgynevezett „digitális zöld útlevélről”.
A hirtelen sietség oka, hogy jelentések szerint Görögország és Ciprus önállóan és gyorsabban akar lépni, mint a többi tagállam, különösen azután, hogy kétoldalú utazási egyezményt kötöttek Izraellel.
Az uniós vezetésnek pedig a közös fellépéstől való eltérés és a fragmentáció úgy hiányzik, mint púp a hátára. Attól is tart, hogy esetleg egy harmadik ország által meghatározott rendszerhez kell majd igazodnia, vagy ami még rosszabb, az olyan technológiai óriásokhoz, mint a Google és a Facebook.
Mit tartalmaz majd a vakcinaútlevél?
Az összes részlet még nem ismert és a tervezés tovább folyik. Ursula von der Leyen bizottsági elnök azonban már utalt néhány olyan dologra, ami része lesz a „digitális zöld útlevélnek”. Például, hogy a tulajdonosát beoltották, de a diszkrimináció vádjának elkerülésére az útlevélben más információnak is szerepelnie kell. Így tartalmazza majd a közelmúltbeli Covid-tesztek adatait és az immunitásról szóló igazolást.
Ez utóbbira azért van szükség, hogy megbékítsék azokat a tagállamokat, amelyek eddig bizalmatlanok voltak az ötlettel szemben – például Belgiumot, Franciaországot és Németországot.
Ezek az országok azzal érvelnek, hogy a vakcinaigazolás szélesebb jogokat biztosít majd az oltást felvevőknek, mint a vakcinát elutasítóknak.
Hogyan működik majd a gyakorlatban?
Az Európai Tanácsban döntéseket hozó 27 uniós tagállam határozhat arról, hogy kölcsönösen elismerik-e egymás vakcinaútleveleit és ezzel egyenlő feltételeket biztosítanak polgáraiknak. Vagy joguk van teljesen kilépniük a programból és extra belépési feltételeket szabniuk a külföldi látogatóknak.
A közös óhaj azonban az, hogy az összes ország által elfogadott és hamisítás biztos igazolásról állapodjanak meg. Az ilyen dokumentumot okostelefonon lehet majd tárolni vagy ki lehet nyomtatni és egy QR-kódot is fog tartalmazni.
Összehasonlításul, képzeljünk el egy vasúti menetjegyet, amelyet be lehet szkennelni és amely minimális személyes adatot tartalmaz. Ezekről már megállapodás született az EU-ban:
- a név,
- a születési dátum,
- a vakcina beadási országáról, dátumáról és fajtájáról szóló információk,
- az útlevél kiadásáról és érvényességéről szóló adatok,
- információ a negatív PCR teszteredményről és az immunitás meglétéről.
Mi a menetrend?
Von der Leyen szerint az útlevél három hónapon belül – tehát a nyári turisztikai szezon előtt – kész lehet. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a tagállamok megállapodjanak a politikai kérdésekben és a technikai szabványokban. Lényegében egyetlen, olyan kompatibilis rendszert kell létrehozni, amely egyesíti a 27 tagállam különböző nemzeti rendszereit.
A feladathoz a különböző egészségügyi-, igazságügyi és informatikai minisztériumok bevonására van szükség, de tovább komplikálja a dolgot, hogy nincs egység a tagállamok gyakorlatában, és ezzel az Európai Bizottság is tisztában van.
Jelenleg 13 tagállam igazolásokat ad ki a Covid-19 ellen beoltott embereknek és hasonló lépést tervez 6 másik tagország. Az említett államok egy része csak digitális, míg mások papírra nyomtatott igazolásokat adnak majd ki.
Mik a megoldásra váró problémák?
Ezekből sok van. A vakcinát megtagadók vagy arra egészségügyi okok miatt alkalmatlan személyek elleni potenciális diszkrimináció ügye nem fog csak úgy eltűnni. Az Unión belül lassan folyó oltási programban eddig csak nyomasztóan kevés embert – 32 milliót oltottak be. Ez a teljes lakosság 6,4 százaléka.
Az Unió még mindig reméli, hogy az év második negyedévében 300 millió vakcinadózishoz jut hozzá, amivel Brüsszel elérné azt a célját, hogy nyárig beoltsa a felnőtt lakosság 70%-át.
Az eddigi buktatók ismeretében azonban ez csak egy ábránd lehet – ahogy a vakcinaútlevél is.
És még nem értünk a lista végére. Az EU-nak azon is el kell gondolkoznia, hogy az új dokumentum állandó lesz-e és a jövőben és mindig elkérik-e majd a korábban nem létező, de most a tagállamok között beindult határellenőrzés során.
Továbbá, mi legyen azokkal az EU-polgárokkal, akiket a kínai, az orosz vagy más olyan vakcinákkal oltottak be, amelyeket nem hagyott jóvá az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)? Magyarország, Szlovákia és mások, akik ilyen vakcinát használnak, ragaszkodni fognak ahhoz, hogy ezeket a vakcinákat is ismerjék el, bár a felhasználók számára kiskaput jelent az oltás ellen az, hogy a dokumentumon feltüntetik majd a negatív PCR-tesztet is.
Hasonló opciót ajánlanak fel a gyermekeknek, akiket még nem vontak be a nemzeti oltási programokba.
Mi lesz a harmadik országok polgáraival, akik az EU-ba akarnak utazni?
A javaslat elsősorban a 27 európai uniós tagállamra vonatkozik. Viszont nehéz elképzelni azt, hogy ne kezdenék el használni az EU határain kívül, összefogva az Egészségyügyi Világszervezettel.
Mindez elméletben nagyon jól hangzik, de a Nyugat-Balkán nem Uniós tagállamai és a „kelet szomszédsági politika” által érintett országok idegesen figyelik majd a fejleményeket.
