Lázár János és Nagy Márton is személyre szóló tájékoztatást kapott arról, hogy az Európai Beruházási Bank vezetése támogatja a magyar kormány egy milliárd eurós hitelkérelmét, és erről október 22-én dönthet az igazgatótanács – tudta meg a Szabad Európa. Igaz, egy rejtélyes „magyar magánszemély” sorozatosan kifogásokat nyújt be a hitellel szemben.
Jövő szerdán, azaz október 22-én ül össze az Európai Befektetési Bank (EIB) igazgatótanácsa, hogy döntsön a bankhoz benyújtott hitelkérelmekről, a magyar kormány által igényelt egy milliárd eurós kölcsön is napirenden szerepel – tudta meg a Szabad Európa. Információink szerint erről személyre szólóan kapott tájékoztatást mind Nagy Márton nemzetgazdasági, mind Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Ki az a „magánszemély”?
Az EIB az Európai Unió bankja, az igazgatótanácsában a tagállamok delegáltjai ülnek mint a résztulajdonosok képviselői. A két tárcavezetőt arról is tájékoztatták, hogy – mint egyébként korábban elsőként megírtuk – a bank szakmai vezetését ellátó Menedzsment Tanács már pozitívan bírálta el a magyar kérést. Egy szakmai forrásunk szerint ilyen esetekben az igazgatótanács a legtöbb esetben maga is támogatja a döntést, így jó elvileg eséllyel zsebben érezheti a pénzt a magyar kormány.
Ehhez kapcsolódóan: úgy „meggyorsították” ötmilliárd forintból a Szeged–Röszke vasút fejlesztését, hogy csak 2025 legvégén lesz kész a szerződés szerint.
Ebben a konkrét esetben annyival bonyolultabb a helyzet, hogy – mint kormányzati körökből megtudtuk – egy „magyar magánszemély” eddig már többször is kifogással élt a Menedzsment Tanács döntésével szemben, emiatt a nyár óta halasztják a végső verdiktet.
A kormány tervei szerint az egy milliárd eurót (nagyságrendileg 400 milliárd forint) ugyanekkora összegű hazai költségvetési forrással egészítenék ki, és a pénzt vasútfejlesztésre fordítanák. Lázár János ígérete szerint az első ütemben végrehajtott fejlesztések során közel félezer kilométernyi magyar vasúti pályát újítanak majd meg. Továbbá 119 kilométeren felszámolják a lassújeleket, 490 kilométernyi pályát pedig a legkorszerűbb, központi forgalomirányítás alá helyeznek. Információink szerint a „magánszemély” legutóbb az egyik felújítandó vasúti pályaszakasz esetében környezetvédelmi kifogásokkal élt.
Információink szerint ugyanakkor egy adott hitelről szóló döntés meghozatala előtt a bank vezetése nem foglalkozik ilyen kifogásokkal, csak akkor, ha a határozat már megszületett. Megkeresésünkre az EIB csak annyit közölt, hogy semmilyen nem szeretné kommentálni az ügyet.
Nem Mészáros Lőrinc a „címzett”
Lázár János korábban azt mondta, a „Tisza-párt EP-képviselője, Kollár Kinga miatt nem kaptuk meg a hitelt”, de lapunk információi szerint Kollár Kinga éppen hogy támogatásáról biztosító levelet küldött korábban az EIB-nek. Úgy tudjuk, a két miniszternek szóló tájékoztatásban külön szerepelt, hogy a bank döntései során minden esetben kizárólag a transzparencia, a pénzügyi megfelelés, illetve az uniós előírások és jogszabályok játszanak csak szerepet, illetve az, hogy fenntartható, a gazdasági növekedést elősegítő beruházásokat támogasson.
Ehhez kapcsolódóan:furcsán egy kaptafára készültek és módosultak a MÁV és egy kormányközeli cég szerződései.
Korábban azt is megírtuk, hogy a folyósítás feltétele lesz minden valószínűség szerint, hogy Mészáros Lőrinc és köre fővállalkozóként nem vehet majd részt olyan beruházásokban, amik ebből a pénzből valósulnak meg. Az EIB ugyanis komoly korrupciós kockázatot lát a Mészáros-cégek által végzett vasúti munkáknál.
Az EIB 1990 óta 25 milliárd euróval támogatott Magyarországon közlekedési, egészségügyi és oktatási beruházásokat, valamint kis- és közepes vállalkozásokat. Ebből 8 milliárd euró esett az utóbbi tíz év időszakára – erre szintén felhívták a két miniszter figyelmét.
