Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Trump „történelmi hajnalnak” nevezte a közel-keleti helyzetet, majd azt mondta: „Most koncentráljunk Oroszországra!”

Donald Trump amerikai elnök beszédet mondott Izrael parlamentjében, miközben a még életben lévő izraeli túszokat palesztin foglyokért cserébe szabadon engedték a Gázai övezetből

Rövid összefoglaló

  • Donald Trump amerikai elnök közel-keleti útja a békefolyamatra összpontosít, beleértve egy 20 pontos tervet Izrael és a Hamász számára.
  • Zelenszkij ukrán elnök arra sürgeti Trumpot, hogy az Ukrajna elleni támadások eszkalálódása közepette továbbra is az orosz háború befejezésére összpontosítson.
  • Trumpnak nehézségeket okoz Oroszország nyomás alá helyezése, amely Kína és Észak-Korea erős támogatását élvezi, ellentétben a diplomáciailag elszigetelt Izraellel.

Donald Trump amerikai elnök „történelmi hajnalnak” nevezte a Közel-Keleten létrejött megegyezést, és ígéretet tett arra, hogy figyelmét az Iránnal és Oroszországgal kötendő békeszerződésekre fordítja.

Az amerikai vezető október 13-án, a Kneszetben, az izraeli parlamentben tartott beszédében vázolta fel a közel-keleti béke iránti elképzeléseit, ami fordulópontot jelenthet a régió diplomáciájában.

Izraeli látogatása során várhatóan érzelmes találkozásokra is sor kerül azoknak a túszoknak a családjaival, akiket az Egyesült Államok által terrorista szervezetként nyilvántartott Hamász engedett szabadon.

„Ma nyugodt az ég, elhallgattak a fegyverek, nem szólnak a szirénák, és a nap végre egy békés Szent Földre süt le” – jelentette ki Trump beszédében, amelyet ellenzéki képviselők közbeszólásai és több álló ováció szakított meg.

Több mint egy órás, sok mindent érintő beszédében Trump megemlítette a júniusban az iráni nukleáris létesítmények ellen indított amerikai katonai csapásokat is, és kijelentette, hogy Teheránnal is békét szeretne kötni.

„Az a megállapodás könnyen megköthető lesz. Szerintem könnyű lesz, de először Oroszországgal kell megegyeznünk... először Oroszországra koncentráljunk” – mondta Trump.

Trump ezt követően Egyiptomba utazott, hogy társelnökként részt vegyen egy több mint 20 ország vezetőinek részvételével megrendezett csúcstalálkozón, amelynek célja a gázai tartós fegyverszünet véglegesítése. Erre meghívót kapott Viktor Orbán miniszterelnök is, aki a Facebookon jelezte, hogy már meg is érkezett Sarm-es-Sejkbe.

Kosztantyinivkában néhány civil az állandó életveszély ellenére is kitart
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:02:25 0:00

Következik Ukrajna?

Továbbra is kérdéses, hogy a Fehér Ház valóban Európa második világháború óta legnagyobb és leghalálosabb konfliktusára fogja-e fordítani a figyelmét, miután a mérföldkőnek számító béketerv mögötti kezdeti lendület alábbhagyott.

Jeruzsálemtől több mint 2000 kilométerre, Kijevben remélik, hogy Trump továbbra is betartja beiktatási ígéretét, miszerint „béketeremtő és egyesítő” lesz, és nem vonul vissza csendben a béketárgyalások vezetésétől, amelyek gyors megoldást ígértek, de egyelőre nem értek célt.

„Ha a Közel-Keleten sikerült elérni a fegyverszünetet és a békét, akkor a globális szereplők vezetői képességei és elszántsága biztosan nekünk is hasznunkra válhat” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, nem sokkal azután, hogy Trump befejezte beszédét.

Korábban Zelenszkij azt mondta, hogy Oroszország „nyíltan kihasználja azt a tényt, hogy a világ figyelmét a Közel-Kelet békéjének biztosítása köti le”, és fokozza az Ukrajna elleni légitámadásokat.

A Kreml továbbra is azt a narratívát terjeszti, hogy Oroszország győzedelmeskedni fog a csatatéren, annak ellenére, hogy szörnyű árat fizet ezért.

Trump számos lépést javasolt, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei tehetnének a Moszkvára gyakorolt nyomás további fokozása érdekében, különös tekintettel az orosz olajexport korlátozására irányuló intézkedésekre.

Trump dicséretet kapott azért, hogy nyomást gyakorolt Izraelre és a Hamászra, hogy fogadják el a 20 pontos béketervet a jelenlegi háború befejezésére, amelyet a Hamász 2023. október 7-én Izrael ellen indított támadása váltott ki, és amelyben több mint 1200 izraeli halt meg és mintegy 250 embert ejtettek túszul.

Donald Trumpnak most az ukrajnai háborúval kell szembenéznie, amelyről ő maga is azt mondta, hogy talán a világ legnehezebben megoldható nemzetközi konfliktusa.

Oroszország új célpontjai: az ukrán vonatok

Mozdonyok Poltavában, Ukrajna középső részén, október 7-én, egy vasúti depót ért éjszakai orosz támadás után. Ez volt a legutóbbi azok közül, amelyek Ukrajna vasúti infrastruktúráját célozták
1/7 Mozdonyok Poltavában, Ukrajna középső részén, október 7-én, egy vasúti depót ért éjszakai orosz támadás után. Ez volt a legutóbbi azok közül, amelyek Ukrajna vasúti infrastruktúráját célozták
A vonatok és a vasúti infrastruktúra ellen végrehajtott sorozatos orosz támadások egyre szaporodnak. Kijev attól tart, hogy a Kreml ezzel is csak azt teszteli, hogyan reagál Ukrajna az ellátási zavarokra.
Egy drónelhárító hálóval felszerelt vasúti kocsi lángol, miután találatot kapott az északkelet-ukrajnai Sosztka állomáson október 4-én. A támadásban többen, köztük gyermekek is megsérültek, egy ember pedig meghalt. A szerelvényt egy második találat is érte, amikor a mentők a helyszínen dolgoztak
2/7 Egy drónelhárító hálóval felszerelt vasúti kocsi lángol, miután találatot kapott az északkelet-ukrajnai Sosztka állomáson október 4-én. A támadásban többen, köztük gyermekek is megsérültek, egy ember pedig meghalt. A szerelvényt egy második találat is érte, amikor a mentők a helyszínen dolgoztak
A vonatok és a vasúti infrastruktúra ellen végrehajtott sorozatos orosz támadások egyre szaporodnak. Kijev attól tart, hogy a Kreml ezzel is csak azt teszteli, hogyan reagál Ukrajna az ellátási zavarokra.
Olekszij Kuleba ukrán miniszterelnök-helyettes október 7-én kijelentette, hogy a Oroszország arra törekszik, hogy „megbénítsa az ukrán vasút működését, amely továbbra is az ország egyik legfontosabb közlekedési formája”<br>
3/7 Olekszij Kuleba ukrán miniszterelnök-helyettes október 7-én kijelentette, hogy a Oroszország arra törekszik, hogy „megbénítsa az ukrán vasút működését, amely továbbra is az ország egyik legfontosabb közlekedési formája”
A vonatok és a vasúti infrastruktúra ellen végrehajtott sorozatos orosz támadások egyre szaporodnak. Kijev attól tart, hogy a Kreml ezzel is csak azt teszteli, hogyan reagál Ukrajna az ellátási zavarokra.
Egy vasúti dolgozó egy megsemmisült mozdony darabjai mellett  Odesszában, miután október 2-án éjjel orosz támadás érte a helyi vasútállomást. Az ukrajnai vasúti infrastruktúra elleni támadás idején az ukránok drónjaikkal Oroszország üzemanyag-finomító létesítményeit célozták
4/7 Egy vasúti dolgozó egy megsemmisült mozdony darabjai mellett Odesszában, miután október 2-án éjjel orosz támadás érte a helyi vasútállomást. Az ukrajnai vasúti infrastruktúra elleni támadás idején az ukránok drónjaikkal Oroszország üzemanyag-finomító létesítményeit célozták
A vonatok és a vasúti infrastruktúra ellen végrehajtott sorozatos orosz támadások egyre szaporodnak. Kijev attól tart, hogy a Kreml ezzel is csak azt teszteli, hogyan reagál Ukrajna az ellátási zavarokra.
A kijevi gyorsvonat belseje, miután augusztus 27-28-án éjjel egy Sahed drón eltalálta. Mivel Ukrajna légterét lezárták a személyszállító járatok előtt, és Kelet-Ukrajna számos közútja rossz állapotban van, a vonat egyes esetekben az egyetlen eszköz az utazásra és a katonai felszerelések  szállítására
5/7 A kijevi gyorsvonat belseje, miután augusztus 27-28-án éjjel egy Sahed drón eltalálta. Mivel Ukrajna légterét lezárták a személyszállító járatok előtt, és Kelet-Ukrajna számos közútja rossz állapotban van, a vonat egyes esetekben az egyetlen eszköz az utazásra és a katonai felszerelések szállítására
A vonatok és a vasúti infrastruktúra ellen végrehajtott sorozatos orosz támadások egyre szaporodnak. Kijev attól tart, hogy a Kreml ezzel is csak azt teszteli, hogyan reagál Ukrajna az ellátási zavarokra.
Elemzők szerint a kelet-ukrajnai vasúti infrastruktúra elleni legutóbbi támadások célja az lehetett, hogy felmérjék, Ukrajna hogyan reagál a zavarokra, és teszteljék, hogy az ellátási vonalakat mennyi ideig lehetne megszakítani az egy nagyobb orosz szárazföldi támadás esetén. A képen Lozova megrongált vasútállomása
6/7 Elemzők szerint a kelet-ukrajnai vasúti infrastruktúra elleni legutóbbi támadások célja az lehetett, hogy felmérjék, Ukrajna hogyan reagál a zavarokra, és teszteljék, hogy az ellátási vonalakat mennyi ideig lehetne megszakítani az egy nagyobb orosz szárazföldi támadás esetén. A képen Lozova megrongált vasútállomása
A vonatok és a vasúti infrastruktúra ellen végrehajtott sorozatos orosz támadások egyre szaporodnak. Kijev attól tart, hogy a Kreml ezzel is csak azt teszteli, hogyan reagál Ukrajna az ellátási zavarokra.
Október 5-én Julia Szviridenko ukrán miniszterelnök a vasútvonalak elleni támadásokra válaszul az ukrán légvédelem megerősítését szorgalmazta. Ez a fotó Kosztantyinivka állomásának romjairól készült
7/7 Október 5-én Julia Szviridenko ukrán miniszterelnök a vasútvonalak elleni támadásokra válaszul az ukrán légvédelem megerősítését szorgalmazta. Ez a fotó Kosztantyinivka állomásának romjairól készült
A vonatok és a vasúti infrastruktúra ellen végrehajtott sorozatos orosz támadások egyre szaporodnak. Kijev attól tart, hogy a Kreml ezzel is csak azt teszteli, hogyan reagál Ukrajna az ellátási zavarokra.
Previous slide
Next slide
Írta Ray Furlong.
This item is part of
XS
SM
MD
LG