EU-riporter

Az EU kifejezetten ajánlani nem tudja, de engedélyezi a moszkvai képviseleten dolgozóknak, és a családtagjaiknak, hogy beadassák maguknak az orosz vakcinát.

Az Európai Unió engedélyezi a diplomatáinak, hogy beoltassák magukat az orosz fejlesztésű Szputnyik-V vakcinával, ha szeretnék, annak ellenére is, hogy azt az Európai Gyógyszerügynökség még nem engedélyezte, derül ki egy, a Szabad Európa birtokába került belső levélből.

Aki akarja, beadathatja

Az emailben, amit a moszkvai EU-delegáció egyik vezető tisztségviselője küldött ki, arról tájékoztatják a képviselet munkatársait, hogy az orosz hatóságok úgy döntöttek, a diplomáciai szervek is kérhetik az oltást a moszkvai oltási program keretében.

„Ezért kérik az adatait azoknak a képviseleti munkatársaknak vagy a 18 év fölötti családtagjaiknak, akik hajlandóak beoltatni magukat (családnév, utónév, születési dátum, és a minisztérium akkreditációs kártyájának a száma)” – áll a levélben.

A Szputnyik-V nem kerül explicite említésre, csak annyit írnak a levélben, hogy „több információ arról, hogy mikor és hogyan kerül sor az oltásra, akkor kerül kiküldésre, amikor látják az érdeklődést a diplomáciai közösség részéről”.

Az EU-s diplomatáknak szóló üzenet szerint még „nem érkezett perdöntő vélemény a központból” azzal kapcsolatban, hogy a képviselet munkatársainak be kéne-e oltatniuk magukat az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett vakcinákkal vagy sem. (Eddig az EMA a következők oltóanyagokat engedélyezte: Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca.)

Ehhez kapcsolódóan:

Megjött az első nagyobb orosz vakcinaszállítmány Magyarországra

"Őrült módon" ajánlgatják a vakcinát az oroszok

A levél szerint nem ajánlhatnak olyan oltószert, amit az EMA nem hagyott jóvá, de mindenkinek a saját belátására bízzák, hogy beadatja-e magának az orosz vakcinát, és ugyanígy a diplomáciai képviselet hozzátartozói is szabadon dönthetnek róla. A Szabad Európa kérdésére a külképviseleteket összefogó Európai Külügyi Szolgálat azt válaszolta, hogy még tárgyalnak a tagországokkal arról, hogy hogyan történjen a külképviseleteken dolgozók oltása.

Egy moszkvai forrás elmondta a Szabad Európának, hogy az orosz tisztségviselők „őrült módon” ajánlgatják az orosz vakcinát az uniós diplomatáknak, „minden alkalommal, minden találkozón”. Az orosz vakcina Twitter-oldalán közben arról olvasni, hogy Olaszország oroszországi nagykövetét már beoltották a Szputynik-V-vel, és azt mondta, hogy „nem tapasztalt észlelhető mellékhatásokat”.

Közben fennakadás van az EU-ban

Az orosz kormány ajánlata akkor érkezett, amikor az EU-ban gondok vannak az oltóanyag beszerzésével és elosztásával. Az Unió hetekkel az angolok és az amerikaiak után kezdett bele a saját oltási programjába, és átlagosan a tagországok 100 főre levetítve 2,6 vakcinát adtak be, ez a szám az Egyesült Királyságban 12,5; az Egyesült Államokban pedig 8,8.

Ráadásul ellátási problémákkal is szembe kell néznie az Európai Uniónak a Pfizer-BioNTech, de főleg az AstraZeneca részéről. A cég ugyanis január végén jelentette be, hogy a tervezettnél 60 százalékkal kevesebb vakcinát tudnak szállítani, mivel fennakadás volt a belga üzemükben.

Az uniós diplomatáknak kiküldött levélben arról tájékoztatják a képviselet munkatársait, hogy sajnos nem tudnak többet mondani az orosz vakcináról, mint amennyit a sajtóban hallani, viszont a többi vakcina egészen biztos, hogy csak késve fog Moszkvába eljutni, és még azoknak is valószínűleg várniuk kell, akik Brüsszelben vagy a saját országukban akarják beadatni az oltást.

Ehhez kapcsolódóan:

Az orosz vakcina hatékonyságát igazolja egy nemzetközi tanulmány

Az EU-ban csökken az ellenállás az orosz vakcinával szemben

Megnövekedett az érdeklődés Európában az orosz vakcina iránt, miután egy frissen megjelent tanulmány szerint a Szputnyik-V, amelyből Magyarország is vásárol, 91 százalékban véd a tüneteket is okozó koronavírus ellen. Az ezzel foglalkozó átfogó tanulmány előzetes adatait a Lancet című elismert brit orvosi szaklapban tették közzé.

A kutatók szerint a tesztek alapján, amelyeket nagyjából 20 ezer ember bevonásával végeztek el az ősszel, megállapítható, hogy az orosz vakcina 91 százalékos hatékonysággal véd a tüneteket is produkáló Covid–19-cel szemben. Az Európai Gyógyszerügynökség vezetője azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy nem kaptak még felkérést az orosz vakcina piaci engedélyezésére, de egyeztetnek a gyártóval.

Ehhez kapcsolódóan:

Enyhülő német aggodalom a keleti vakcinákkal szemben

Az Európai Unión belül egyedül Magyarországon kapott engedélyt az orosz oltószer, és már 2 millió adagot meg is rendelt a kormány, amelyből eddig 40 ezer adag érkezett meg. Az orosz vakcina januárban kapott ideiglenes használatba vételi engedélyt, majd pár napra rá Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Moszkvából jelentette be, hogy kétmillió adag orosz vakcinát vesz a magyar kormány.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

Németországot tartják az EU legjelentősebb tagállamának. Nem csoda, hogy sokan azt remélték, az Unió gazdasági motorjaként is működő ország elnökletével, hat hónap alatt jelentős eredményeket érhet majd el az Unió. De mit ért el valójában a német elnökség? Ennek járt utána a Szabad Európa brüsszeli munkatársa, Rikard Jozwiak.

Elég sok mindent, legalábbis a németek szemszögéből. Arra biztosan büszkék lesznek, hogy elérték az EU 1800 milliárd eurós költségvetésének elfogadását, még akkor is, ha ehhez súlyos alkukat kellett kötni Magyarországgal és Lengyelországgal, valamint sikerre vitte a 2030-as klímacélok kitűzését.

Ehhez kapcsolódóan:

A közös gazdasági érdek volt az erősebb

Mindez a nyugat-balkáni országok szemszögéből

A nyugat-balkáni országok szemszögéből azonban katasztrófával ért fel az elmúlt fél év. A Montenegró és Szerbia uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások egészen befagytak, ami példátlan az EU soros elnökségeinek történetében. Ennél is fontosabb, hogy nem indultak tárgyalások Észak-Macedónia csatlakozásáról, ami pedig rendkívül ésszerű lépés lett volna.

Egyes diplomaták Németországot azért bírálják, mert nem lépett fel időben, és kellően erélyesen az észak-macedón csatlakozást nehezítő súlyos problémák megoldása érdekében. Mások szerint viszont Németország részben felelőssé is tehető ezeknek a problémáknak az elmérgesedéséért. A legnagyobb felelősség talán Bulgáriát terheli az ügyben, de nem lehet elmenni maga Észak-Macedónia, a magyar európai biztos, illetve később Csehország és Szlovákia szerepe mellett sem.

Ehhez kapcsolódóan:

Februártól indulhat az uniós újjáépítés

Kezdjük az Észak-Macedónia csatlakozási folyamatát elindító tervezett tárgyalásokkal. Az országot mintegy 10 évig hitegették az európai integráció ígéretével, és a menetrend szerint decemberben kezdődtek volna el hivatalosan is a tárgyalások.

A közeledést évekig blokkolta a szomszédos Görögország a névvita miatt, ezért az ország kész volt még a nevét és az alkotmányát is megváltoztatni. Ezután azonban Franciaország 18 hónapon keresztül vétózta a csatlakozási folyamat elindítását, főként belpolitikai problémákra hivatkozva.

2020 elején azonban már úgy tűnt, mindenki azonos álláspontra került. Kora ősszel azonban Bulgária először kifogásokat emelt, majd az év vége felé teljesen blokkolta a tárgyalásokat. A bolgárok szerint a macedónok nem teljesítették a 2017-es, Szkopje és Szófia közötti szomszédsági megállapodás feltételeit. Ennek egyik része az, hogy Észak-Macedóniának el kell ismernie, hogy a macedón nyelv és identitás bolgár gyökerű, és hogy Bulgáriában is él egy jelentős macedón népesség.

Várhelyi Olivér bővítésért felelős európai biztos szerepe

Miután Szófia nem támogatta tovább Észak-Macedónia EU-integrációját, éles diplomáciai csatározás kezdődött, amiből Németország is kivette a részét. Egy ideig úgy tűnt, a két ország rendezni tudja majd a kétoldalú konfliktusait az EU-bővítési folyamaton kívül, de végül mégsem született megállapodás. Ez elsősorban a nacionalizmusnak köszönhető mindkét országban, ami az EU- diplomaták szerint Bulgáriában elsősorban a közelgő választási kampány részeként erősödik.

Nem érdemes azonban lebecsülni Várhelyi Olivér bővítésért felelős európai biztos szerepét sem. Várhelyi több forrás szerint is párhuzamos tárgyalásokat folytatott, amelyek során többet ígért a bolgároknak, mint a németek. Ezt az önjáróságot Berlinben rosszul fogadták, és a tárgyalásait berekesztették. Észak-Macedónia ismét csalódott az EU-ban.

Élt még azonban a remény, hogy az Európai Tanács legalább egy hivatalos határozattal el tudja majd indítani a csatlakozási folyamatot. Erre elvileg az év végén kerülhet sor, és a következményeként egyértelművé válna, mit vár el az EU 27 tagállama az Unióba igyekvő nyugat-balkáni államoktól. Bár egy ilyen határozat nem jelentene jogi döntést, mégis megerősítené, hogy Európa továbbra is elkötelezett a klub bővítése mellett.

Ehhez kapcsolódóan:

Sok az újdonság az új EU-s büdzsében

Megrekedt a folyamat

Azonban ez is akadályokba ütközött. Bulgária ragaszkodott hozzá, hogy az Észak-Macedóniával foglalkozó fejezetbe (és ne a szöveg általános bevezetőjébe) kerüljön be a következő mondat: „el kell állni minden olyan állítástól, amelyek a történelem félremagyarázására épülnek”.

Más államok elutasították ezt a követelést, különösen Csehország. Amikor az EU nagykövetei december 16-án összeültek, mind egyetértettek abban, hogy egy vitatott mondat ne a macedón fejezetbe, csak a bevezetőbe kerüljön be.

A mondat így hangzott: „a Tanács emlékeztet az Észak-Macedónia és Görögország közti prespai egyezményre, és a bolgár-észak-macedón barátsági, jó szomszédi és együttműködési egyezményre. Hangsúlyozza, hogy az egyezményekben foglaltakat továbbra is be kell tartani. A két egyezmény alapján el kell állni minden olyan állítástól, amelyek a történelem félremagyarázására épülnek”.

Ez már egyfajta kompromisszumot jelentene, legalábbis mindenki így gondolta, különösen miután mind a 27 tagállam jelezte, készek a környezetvédelmi minisztereikkel ratifikáltatni a dokumentumot már másnap. Erre azonban azóta sem került sor.

Ehhez kapcsolódóan:

Jogállami mechanizmus - így értelmezi a helyzetet a nemzetközi jogász

Néhány órával a határidő előtt Szlovákia és Csehország megtagadta a határozat ratifikációját. Prága szerint a szöveg alapján később további akadályokba ütközhet az EU bővítése. Mint mondták, ezek elhárítására több időre lenne szükség, és a problémák kezelése kizárólag az európai és külső országok külügyminisztereinek, valamint az általános ügyek tanácsának feladata. Ennek következtében ebben az évben már nem várható a határozat megszavazása.

A hirtelen döntés miatt Brüsszelben többen úgy gondolják, Észak-Macedónia lehetett az, aki a kompromisszumos szövegtervezetet látva meggyőzte a szövetségeseit a határozat blokkolásáról. Erre utal, hogy alig pár nappal a cseh és szlovák vétó előtt Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter Csehországba utazott.

Ehhez kapcsolódóan:

Új uniós klímacélok egy átvirrasztott éjszaka után

Németországnak a napokban kell elkészíteni egy „elnökségi zárójelentést”, amennyiben az ügyben karácsonyig nem születik ismét konszenzusos döntés. Kínos lenne ha az ország gazdasági hatalma és diplomáciai ereje ellenére egy ilyen kudarccal zárná soros elnökségét.

A történet valódi vesztesei azonban a nyugat-balkán országai, akik régóta próbálnak csatlakozni egy olyan klubhoz, amely csak újabb és újabb akadályokat gördít a belépésük elé.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!