Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

EU-riporter

Eric Zemmour francia szélsőjobboldali kommentátor részt vesz a La France n’a pas dit son dernier mot (Franciaország még nem mondta ki az utolsó szót) című új könyvének promóciós rendezvényén Beziers-ben 2021. október 16-án
Eric Zemmour francia szélsőjobboldali kommentátor részt vesz a La France n’a pas dit son dernier mot (Franciaország még nem mondta ki az utolsó szót) című új könyvének promóciós rendezvényén Beziers-ben 2021. október 16-án

Egy, a tévében jól szereplő populista politikus hirtelen feltűnése hatalmas követ dobott a francia elnökválasztási kampány langyos állóvizébe. Eric Zemmour már azelőtt lángra lobbantotta a versenyt, hogy igazából beindult volna.

Zemmour feltűnése és a friss közvélemény-kutatások által sugallt népszerűsége idegessé tette mind a hagyományos konzervatívokat, mind a szélsőjobboldal szokásos zászlóvivőjét, Marine Le Pent. De aggódhat miatta Emmanuel Macron, az újraválasztásért induló, hivatalban lévő elnök, az Európai Unió és mindazok a nyugat-balkáni és a tömbtől keletre fekvő országok, amelyek egy nap a klub tagjai szeretnének lenni.

Joggal mondhatjuk, hogy Zemmourban Franciaország megtalálta a saját Donald Trumpját. Nem csak azért, mert annyi nő lépett elő az állítólagos szexuális visszaéléseivel kapcsolatos vádakkal. A volt amerikai elnökhöz hasonlóan az ő hívei is úgy vélik: ő az a politikus, aki megmondja a frankót, és kalapáccsal megy neki a szerintük a politikai és médiabeszédben eluralkodó politikai korrektségnek.

A hasonlóságok itt nem érnek véget. A Twitteren aktív és tapasztalt televíziós szakértőként ismert Zemmour nem fogja vissza magát, amikor az iszlámról, a bevándorlásról, a feminizmusról és Franciaország állítólagos politikai és erkölcsi hanyatlásáról van szó.

Zemmourt már kétszer elítélték gyűlöletbeszédért és faji alapú erőszakra való felbujtásért, és más jogi eljárások is folyamatban vannak ellene.

Eddigi számos rendkívül ellentmondásos megjegyzése között szerepel az az állítása, hogy a kísérő nélküli afrikai és közel-keleti migránsgyerekek gyilkosok, erőszaktevők és tolvajok, és hogy a franciaországi muszlim lakosság növekedése – amely jelenleg mintegy nyolcszázalékos – polgárháborúhoz fog vezetni. Emellett azt az összeesküvés-elméletet hirdeti, amely szerint az európaiakat fokozatosan felváltják a bevándorlók.

Témái között szerepel továbbá, hogy szerinte a társadalom elnőiesedett, és hogy az LMBTQ-propaganda támadása alatt áll.

Zemmour azon elmélkedik a nyilvánosság előtt, hogy a nők vágynak arra, hogy a férfiak dominálják őket, és azt javasolja, hogy minden francia születésű gyermeknek adjanak katolikus keresztnevet. Emellett félrevezető módon azt állította, hogy a második világháború idején a nácik által támogatott franciaországi Vichy-rezsim védte a zsidókat.

Francia Trumpként emlegetik, de nem mindenben hasonlítanak

Mégis vannak döntő különbségek Trump és közte. Zemmour szülei berber zsidók voltak, akik az ötvenes évek francia–algériai háborúja idején költöztek Algériából Franciaországba, így a kritikusok nehezen tudják fehér, francia rasszistának nevezve elítélni.

Zemmour self-made man, aki a Sciences Po elit egyetemen végzett, és hosszú ideig a Le Figaro című vezető konzervatív lap újságírója volt. Ami ennél is lényegesebb, rendelkezik azzal a szónoki képességgel és intellektuális háttérrel, amelyet a francia közvélemény elvár politikai vezetőitől.

Emellett több könyv szerzője, köztük a Le Suicide Francais (A francia öngyilkosság) című bestselleré, amely lenyűgözte a régi idők Franciaországa iránt nosztalgiázókat. A CNewsnál – egy jobboldali, a Fox Newshoz hasonló televíziós csatornánál – eltöltött hosszú évek alatt pedig sok rajongóját meggyőzte arról, hogy bárkivel szemben képes felvenni a kesztyűt a politikai vitákban.

Egy nő sétál el a francia szélsőjobboldali kommentátor, a jövő áprilisi francia elnökválasztás egyik potenciális jelöltjét támogató plakátok előtt Párizsban, Franciaországban 2021. október 13-án
Egy nő sétál el a francia szélsőjobboldali kommentátor, a jövő áprilisi francia elnökválasztás egyik potenciális jelöltjét támogató plakátok előtt Párizsban, Franciaországban 2021. október 13-án

Ez pedig döntő előny lehet. Az Orbán Viktorhoz Magyarországra is ellátogató Marine Le Pen, aki az elmúlt éveket azzal töltötte, hogy finomította korábbi, radikálisan populista megnyilvánulásait, zavarba jött, amikor 2017-ben az elnökjelölti vitában Macronnal került szembe.

Macron akkor legyőzte és a szavazatok 66 százalékát szerezte meg. Le Pen egészen a közelmúltig arra számított, hogy 2022 áprilisában ismét megmérkőzik vele, de ez most már korántsem biztos.

A populista „diszruptor” elszívhatja az oxigént Marine Le Pen elől

Októberben tizenhatszor többen kerestek rá a Google szerint Zemmourra, mint Le Penre, és a legújabb közvélemény-kutatások szerint 17 százalékponttal holtversenyben áll Le Pennel, míg Macron 24 százalékkal az élen áll.

Már nem elképzelhetetlen, hogy Zemmour, aki még nem jelentette be indulási szándékát, megelőzheti Le Pent, és Macron fő kihívója lehet tavasszal. Jelenleg a közvélemény-kutatók szerint Macron bármelyiküket legyőzné egy második fordulóban, de várhatóan csak tíz százalékkal. A választás pedig még hónapokra van.

Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Rassemblement National (RN) párt vezetője és a francia elnökválasztás jelöltje (balra) kezet fog Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a miniszterelnöki hivatalban, a budai Várnegyed Karmelita kolostorában Budapesten 2021. október 26-án tartott sajtótájékoztatón
Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Rassemblement National (RN) párt vezetője és a francia elnökválasztás jelöltje (balra) kezet fog Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a miniszterelnöki hivatalban, a budai Várnegyed Karmelita kolostorában Budapesten 2021. október 26-án tartott sajtótájékoztatón

Egyes kommentátorok úgy vélik, hogy Zemmour csillaga leáldozhat, mivel nem áll mögötte bejáratott politikai párt. De Macron a saját 2017-es győzelmével maga is bebizonyította, hogy ez nem előfeltétel.

Míg Macron lényegében megsemmisítette az ország hagyományos politikai baloldalát (a jelenlegi, legesélyesebb szocialista jelölt, Anne Hidalgo öt százalékon áll), Zemmour hasonló halálos ítéletet jelenthet a hagyományos jobbközép Les Républicains párt számára (amely még nem választott elnökjelöltet, és azért küzd, hogy megvesse a lábát a a politikai porondon).

Németországban a szövetségi választásokon visszaszorultak a szélsőjobboldali és baloldali pártok. Az előrejelzések szerint a franciák viszont jóval több mint negyvenszázalékos arányban a különböző populistákra szavaznak majd 2022 áprilisában. Az már most is egyértelmű, hogy Macron jobbra fordul, mert bekeményített a bevándorlásról és a közbiztonságról szóló megjegyzéseivel – mindezt azért, hogy felvegye a versenyt jobboldali vetélytársaival.

A választásokra készülve Macron kezdi felpörgetni a jobboldali retorikát. A kép 2021. március 1-jén készült, amikor a francia elnök ellátogatott egy Covid–19-oltóközpontba
A választásokra készülve Macron kezdi felpörgetni a jobboldali retorikát. A kép 2021. március 1-jén készült, amikor a francia elnök ellátogatott egy Covid–19-oltóközpontba

Ez tágabb értelemben Európára is kihat majd. Macron már első hivatali ideje alatt fékezte, hogy Észak-Macedónia megkezdhesse az uniós csatlakozási tárgyalásokat, ellenezte Koszovó számára a vízumkönnyítést. Emellett más nyugat-balkáni országok csatlakozási esélyeit is csökkentette, a különböző uniós nyilatkozatokban pedig felhígította a bővítésre vonatkozó ígéreteket.

Az elnök továbbá megkérdőjelezte Georgia, Moldova és Ukrajna európai integrációs törekvéseit és szorosabb kapcsolatokra törekedett a Putyin vezette Oroszországgal. Sőt még odáig is elment, hogy a Krím 2014-es annektálása után Moszkvára kivetett uniós szankciók enyhítését javasolta.

Mivel a francia elnökválasztásra akkor kerül sor, amikor Párizs a jövő év első felében az unió soros elnöke lesz, Macron a lehető legkevesebb meglepetést akarja látni.

Semmi nem lenne számára kínosabb, mint egy olyan, késhegyre menő választás, amelyet akár el is veszíthet.

Brüsszel lélegzet-visszafojtva figyeli majd, ahogy a motort adó két tagállamának egyike a szakadék szélén egyensúlyoz. De ha meg is marad az egyensúly, ne számítsunk rá, hogy Franciaország nagylelkű lesz azokkal az országokkal szemben, amelyek egy nap EU-tagok akarnak lenni. Zemmour kísértete ott várakozik majd a sötétben.

Energiahordozó-hiány fenyegeti az egész világot, ami különösen Európában jelentős áremelkedésekhez vezetett
Energiahordozó-hiány fenyegeti az egész világot, ami különösen Európában jelentős áremelkedésekhez vezetett

A világ nagy részét sújtó energiaválság, az olaj és a földgáz egekbe szökő ára miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök örömmel dörzsölheti a kezét. Az Európai Unió pedig – amelynek balanszíroznia kell a küszködő vállalkozások és polgárok igényei és az ambiciózus, a következő évtized elejére 55 százalékos kibocsátáscsökkentést előíró klímaprogramja között – könnyű prédának tűnhet.

A Kreml nem örülhet túlságosan az extra gáz keresletnek. Miközben Moszkva egyelőre vasmarokkal szorítja Európa torkát, ha túljátssza magát, a megújuló energiaforrások, az atomenergia és az LNG felé taszíthatja ügyfeleit – éppen oda, amit stratégiailag el akar kerülni.

A jelenlegi energiaár-kilengéseknek – annak, hogy a gázárak az idén több mint négyszáz százalékkal, a villamosenergia nagykereskedelmi ára pedig eddig kétszáz százalékkal emelkedett – számos magyarázata van. A gázárak nagyrészt ciklikusak, a globális piacok határozzák meg.

Számos esemény teremtett most tökéletes vihart, hogy csak párat említsünk:

  • a Covid-korszak utáni erős fellendülés különösen Ázsiában,
  • a szokatlanul hideg koraősz,
  • a szélenergia-termelés visszaesése és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében a zöldebbé válásra irányuló törekvések.

Tényleg a Gazprom miatt gáz a helyzet?

De két másik fontos kérdést is fel kell tenni: Oroszország politikai célokból manipulálja a helyzetet? Nem lőtte-e magát lábon az Európai Unió a saját energiapolitikájával vagy annak hiányával? A válasz mindkét kérdésre igen – bizonyos fenntartások mellett.

Mind az orosz állami tulajdonú energiaipari óriás, a Gazprom, mind pedig európai ügyfelei elismerik, hogy a Gazprom betartotta hosszú távú gázszerződéseit.

Az EU-ban azonban sokan azt mondják, hogy eddig nem reagált a megnövekedett keresletre, különösen az azonnali piacon. Ez utóbbi konstrukció arra szolgál, hogy a főként közép- és kelet-európai EU-tagállamok megszabaduljanak azoktól a hosszú távú orosz szerződésektől, amelyeket a kezdetektől fogva nem találtak méltányosnak.

A létező és javasolt orosz gázszállítási útvonalak térképe
A létező és javasolt orosz gázszállítási útvonalak térképe

Néhány európai diplomata elmondta, hogy meggyőződésük szerint a Gazprom korlátozza a Belaruszon és Ukrajnán keresztül vezető főbb útvonalakon történő gázszállítást, és nem foglalt le extra kapacitásokat a félig üres csővezetékekben.

A Kreml az Északi Áramlat 2 beindítását akarja, a német Zöldek viszont nem

Több európai parlamenti képviselővel együtt úgy érvelnek, hogy Brüsszelnek versenyjogi eszközeivel ki kellene vizsgálnia a vállalat elmúlt hónapokban tanúsított magatartását, hogy kizárjon bármilyen lehetséges piaci manipulációt.

Az egyik gyakran említett ok természetesen az, hogy a Kreml extra nyomást gyakorol mind a brüsszeli, mind a berlini szabályozókra, hogy hagyják jóvá a nemrég megépült Északi Áramlat 2 vezetéket, hogy minél hamarabb szállíthassanak rajta gázt.

A mérőeszközöket ellenőrzik a Szlavjanszkaja állomáson, az Északi Áramlat 2 gázvezeték kezdőpontján. Európának több gázra lenne szüksége, de a vezeték engedélyezése késik, mert például a koalícióépítésben potenciális német Zöldek ellenzik
A mérőeszközöket ellenőrzik a Szlavjanszkaja állomáson, az Északi Áramlat 2 gázvezeték kezdőpontján. Európának több gázra lenne szüksége, de a vezeték engedélyezése késik, mert például a koalícióépítésben potenciális német Zöldek ellenzik

Néhány megszólaltatott tisztviselő azonban úgy véli, hogy Moszkva befolyásolni próbálja a most zajló német koalíciós tárgyalásokat, ahol a Zöldek lehetnek a királycsinálók.

Az Oroszországgal szembeni harcias hozzáállás és az új gázvezeték ellenzése eddig is jellemző volt a pártra, de a közelmúlt eseményei némelyeket most színvallásra kényszeríthetnek.

Az EU Észak-Amerikával szemben energiafüggő

Aztán ott van az ENSZ november eleji, Skóciában rendezendő nagy klíma-csúcstalálkozója. Hirtelen egyes európai országok talán visszafogják a dekarbonizáció forszírozását, ami Oroszország malmára hajthatja a vizet.

Ugyanakkor az is igaz, hogy az EU sok tekintetben saját maga legnagyobb ellensége, hiszen Észak-Amerikával ellentétben nem energiafüggetlen, földgázigénye kilencven százalékát importból elégíti ki (és ebből mintegy negyven százalék származik Oroszországból).

Bár vannak közös uniós szabályok a csővezetékekre és a hálózatokra, valamint egy olyan villamosenergia-piac, amely az energia nagykereskedelmi árát a végfogyasztói energiaigény kielégítéséhez szükséges legdrágább tüzelőanyaghoz köti, még mindig nem létezik totális uniós energiaunió.

Amerika energiafüggetlen – legalábbis erről írt alá rendeletet Donald Trump egykori amerikai elnök a Rosebud Mining cég bányászai körében 2017. március 28-án
Amerika energiafüggetlen – legalábbis erről írt alá rendeletet Donald Trump egykori amerikai elnök a Rosebud Mining cég bányászai körében 2017. március 28-án

Az energiamixet még mindig a nemzeti fővárosok határozzák meg, ami azt jelenti, hogy a huszonhét uniós tagállam hozzáállása sem egyforma.

Más szóval ez tökéletes forgatókönyv mind az oszd meg és uralkodj lehetőségére, mind a felelősség áthárítására.

Felelősnek szinte mindig Brüsszelt teszik meg

Amikor a fogyasztók és a vállalkozások nemrég konkrét lépéseket követeltek, az Európai Bizottság egy nem kötelező erejű politikai eszköztárral állt elő, amely rámutatott arra, mit tehetnének a tagállamok.

Rövid távon eme intézkedések közé tartozik az energiaadók csökkentése, az uniós állami támogatási szabályok lazítása a gyengélkedő iparágak megsegítésére, a villamosenergiaszámla-fizetések teljes elhalasztása és az alacsony jövedelmű családok számára nyújtott utalványok.

Hosszú távon szóba jöhetnének közös gáztárolók és közös gázbeszerzés.

A tagállamok ennél viszont nem ambiciózusabbak. Miközben az EU nemrégiben tartott brüsszeli csúcstalálkozóján tetőfokára hágtak az érzelmek a kérdésben, a vezetők csak szűkszavú és ködösítő nyilatkozattal tudtak előállni.

A kommüniké sürgette a tagállamokat, hogy használják az eszköztárat, megbízta az Európai Beruházási Bankot, hogy „vizsgálja meg, hogyan lehetne felgyorsítani az energiaátalakítással kapcsolatos beruházásokat”, és reményét fejezte ki, hogy a blokk energiaügyi miniszterei egy következő ülésen konstruktívabbak lesznek.

Brüsszel egyelőre nem szándékozik lemondani a zászlóshajónak számító Green Dealről, amelynek célja, hogy a blokk 2050-re karbonsemlegessé váljon.

Ursula von der Leyen brüsszeli bizottsági elnök 2021. július 14-én felvázolja a Zöldtervet. A törvénycsomag szerint az EU egy évtized alatt 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsájtását. Ennek részeként megadóztatják a kibocsájtó külföldi cégeket
Ursula von der Leyen brüsszeli bizottsági elnök 2021. július 14-én felvázolja a Zöldtervet. A törvénycsomag szerint az EU egy évtized alatt 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsájtását. Ennek részeként megadóztatják a kibocsájtó külföldi cégeket

Ha hihetünk a brüsszeli optimistáknak, a jelenlegi problémák csak rövid távúak, mivel az energiahordozó-árak tavasszal várhatóan visszaesnek. Viszont lehet, hogy csak félig sült pulykával ünneplik majd az idei karácsonyt (amennyiben náluk pulykát szokás enni, és időben megvették). Szerintük ez a fájdalom az ára annak, hogy a jövőben zöldebbé és szabadabbá váljunk.

A kérdés az, hogy az uniós polgárok is így fognak-e érezni, amikor beüt a válság. Mint ahogy azt sem tudni, Oroszország hogy fog mindehhez hozzáállni. Az azonban világos, hogy jelentős szerepet fog játszani Európa energiatérképének formálásában ma, holnap és valamilyen módon még azután is.

Továbbiak betöltése

XS
SM
MD
LG