Rikard Jozwiak a Szabad Európa központi szerkesztőségének európai ügyekkel foglalkozó munkatársa.
Már kevés idő van hátra az elmúlt évtizedek egyik legkiszámíthatatlanabb német szövetségi választásáig. Íme a Szabad Európa útmutatója arról, hogy Angela Merkel kancellár távozása után ki léphet a helyére, és mi a különbség a „Jamaica-koalíció” és egy „közlekedési lámpás” koalíció között.
Az összes uniós csúcson, amelyen tudósítóként részt vettem az elmúlt 15 évben, láttam a kontinens minden tájáról érkező és távozó vezetőket. Néhány pillanatig élvezték az európai rivaldafényt. Egyvalaki állandó volt: a most távozó Angela Merkel német kancellár.
A fontosabb beszédekben nem mindig a hangzatos idézetek és a címekbe illő bejelentések az érdekesek. Néha az a lényeg, ami kimondatlan marad vagy alig jön át.
Míg az elmúlt napokban Európában a figyelem középpontjában az európai polgárok és azon afgánok evakuálása állt, akik a különböző külföldi nagykövetségeknek és misszióknak segítettek, a retorika és a cselekvés megváltozik a tálibok hatalomátvétele után.
Magyarország és Lengyelország évek óta különböző jogállamisági vitákban áll az EU-val. A Szabad Európa elmagyarázza a jelenlegi helyzetet, beleértve a különböző mechanizmusokat és jogi folyamatokat, amelyeket a vitában bevetnek.
A tálibok villámgyors hatalomátvétele világszerte nagy visszhangot váltott ki. Európára nézve három következménye is lehet a következő hónapokban, sőt talán években.
Georgia, Moldova és Ukrajna elnöke dacosnak tűnhetett, amikor a hét elején Batumi fekete-tengeri üdülőhelyen találkoztak, és a Moszkvából érkező nyomást elhárítva elkötelezték magukat, hogy együtt fognak dolgozni az európai uniós tagság eléréséért.
Az Európai Bizottság a múlt héten leadta az első lövést egy olyan csatában, amely valószínűleg évekig leköti majd az unió forrásait, egymás ellen uszítja a tagállamokat, és egyaránt felborzolja a szövetségesek és az ellenfelek kedélyeit.
Már csak pár nap és a várva várt döntővel véget ér a pandémia miatt egy évvel később megtartott 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság. Jó apropó visszatekinteni a váratlan drámák, gólparádék és politikai viták tarkította eseményre.
Csaknem másfél év után az európai uniós tagállamok vezetői e heti csúcstalálkozójukon a koronavírus-válság kezelése mellett végre érdemben egyeztettek más, hagyományosabb politikai kérdésekről is.
A héten végre megkezdte működését az Európai Ügyészség (EPPO). Bár az EU-bennfenntesek himnuszokat zengtek a szervezetről, amelynek feladata a gigantikus EU-költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi csalások elleni harc, úgy tűnik, Laura Codruța Kövesi hatalmas súlyokat vesz a vállára.
Az eheti brüsszeli EU-csúcstalálkozó kicsit olyan volt, mint amikor egy jóindulatú, de a valósággal köszönő viszonyban sem lévő tanár két iskolai renitenst próbál megfegyelmezni.
Bekérette Belarusz EU-nagykövetét az európai közösség külügyi főképviselője a Ryanair gép eltérítése miatt. Régen szerepelt ilyen határozott lépés a Minszkkel kapcsolatos brüsszeli reakciók között. Brüsszeli tudósítónk elemzi a „Belarusz-fáradtságot”.
Magyarország ismét megakadályozta az Európai Unió közös állásfoglalását, ezúttal épp az izraeli–palesztin konfliktus ügyében. Ezen már aligha lepődik meg bárki is, viszont az ilyen fellépés mára olyan rendszeressé vált, hogy kérdéseket vet fel Budapest motivációival kapcsolatban.
Az Európai Uniónak a nyugat-balkáni államok felé tett megnyilvánulásait figyelni kicsit olyan, mint amikor az ember egy elakadt lemezt hallgat. Az unalomig ismert refrén szép, közös jövőt ígér, csak épp arról nem hallani, hogy ez hogyan és mikor valósul meg.
Oroszország ukrajnai beavatkozásának végcélja a keleti országrész egyes területeinek „de facto integrálása”, s ezért az Európai Unió részéről határozottabb fellépésre van szükség – figyelmeztetett az EU külügyi szolgálata (EEAS) egy készülő jelentésében.
Itt a tavasz, ami azt jelenti, hogy gyakorlatozni kezdenek a hadseregek. Ez 2021-ben sincs másképp, még annak ellenére sem, hogy Európa a pandémiával küzd. Áttekintjük, mire is készül májusban és júniusban – különösen a fekete-tengeri és balkáni régióban – az amerikai hadsereg és a NATO.
Lassan a nyakunkon a nyár és az Európai Unió megpróbál egységes szabályokkal előállni a blokkon belül utazó uniós polgárok és a harmadik országokból érkező nyaralók vagy rokon- és barátlátogatók számára.
Az elmúlt hetekben két olyan, érzékeny politikai kérdésekkel foglalkozó úgynevezett „fantomdokumentum” jelent meg, amely felpaprikázta a kedélyeket a Nyugat-Balkán egy részén és az unióban.
Ezen a héten – politikai értelemben - rengett a föld a Cseh Köztársaságában és a rengéseket már Brüsszelben is érezni. Az évekkel ezelőtti fegyver-raktárakban felmerült orosz szál még feszültebbé tette a Nyugat és Moszkva viszonyát. De mennyire hajlandók kiállni Prága mellett a szövetségesei?
Továbbiak betöltése
