Kit tekintsünk magyarnak? Két héttel indulása előtt hirtelen átpolitizálódott a szlovákiai online népszámlálás. Cikksorozatunk második részében identitás és a szlovák belpolitika, valamint az Orbán-kormány magyarságpolitikájának kapcsolódásait járjuk körbe.
A szlovákiai népszámlálás egy ártalmatlannak tűnő kérdése körül komoly magyar-magyar vita indult. A saját nemzetiség kinyilvánítását célzó kérdés után most először egy második is következne: milyen más nemzetiségűnek tartja még magát. Aki erre is ír valamit, az kettős identitásúnak vallja magát, ami Szlovákiában, ahol erős a magyar közösség asszimilációs fogyása, fontos közpolitikai követlezményekkel is járhat. Például, ha valahogy beszámolják a "második magyarságot" is, az eddiginél több településen lehet a magyar hivatalos nyelv. De pl. magyarul beszélő romákkal is bővülhet a közösség. És megváltozhat a kisebbségi képviselet feladata is.
Az új népszámlálási módszert kritizálók szerint viszont előre tisztázni kellett volna, mi lesz a sorsa az új adatoknak, hogyan számol majd velük a politika. Mózes Szabolcs, az egyik magyar párt, az Összefogás vezetője a hatástanulmányok és a vita elmaradását tette szóvá lapunknak.
Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos viszont nem érti, miért most kifogásolják politikusok ennek elmaradását, hiszen "a nemzeti kisebbségek legmagasabb országos fóruma, a Kisebbségi Bizottság 2016-2017-től rendszeresen tárgyalt a népszámlálás előkészületeiről, és az egyes újdonságokról."
Kié lesz a magyar választó?
A 2020-as választások legnagyobb magyar vesztesének, a vezető kormánypárt, a Smer süllyedő hajóját időben elhagyni nem akaró Hídnak egyértelműen saját legitimitását igazolná, ha több tízezer kettős identitású magyar is felbukkanna a statisztikákban. Érthető, hogy lobbizik mellette.
A Híd magát mindig multietnikusként, szlovák-magyar közös érdekek képviselőjeként, inkább polgár, mint etnikai államfelfogásúként definiálta. Szlovák szavazóit viszont jórészt elvesztette, először mert összeállt a Robert Fico vezette Smerrel, majd azért, mert rosszul reagált a Kuciak-gyilkosság után fölerősödött antikorrupciós közhangulatra. Így még azon magyar szavazói nagy része is elhagyta, akik már kevésbé rezonálnak a tisztán etnikai üzenetekre – és nem amiatt, mert kettős identitásúak lennének.
A “nemzeti” MKP viszont mindig etnikai magyar pártként definiálta magát, ahogy a magyar törzsszavazók jelentős része is. Az ő magyarságképüktől nem áll távol – az egyébként a szlovák nacionalista pártokra (és a Fideszre) is jellemző – sérelmi nacionalizmus. Ami egyre gyengébb a szlovák pártok között.
Ennek a szerepnek a politikai korlátait, és a magyar identitás és az etnikai választás összefüggésének gyengülését jelzi, hogy becslések szerint 2020-ban a magyar választók kb. 30%-a nem magyar pártokra szavazott. (Bár felmérések szerint egy egységes magyar pártra többen szavaztak volna, mint a végül külön indulókra összesen.)
A magyar pártok közül a mostani statisztikai identitás-vitába leginkább beleálló Összefogásnak pedig elemi érdeke, hogy észrevetesse magát, mert kicsi a magyar társadalomba való beágyazottsága, és támogatottsága.
Hozzájuk hasonlóan a magyar szavazatokra való rámozdulás motiválhatta a Matovič-párt képviselőjét, Gyimesi Györgyöt is, aki kirobbantotta az egész vitát. A korábban magyar ügyekben magát nem exponáló képviselő most komoly magyarságteljesítményt nyújt: “verjen meg az Isten, ha seftelnék a magyar ügyekkel” – helyezte transzcendentális dimenzióba a magyarság morális imperatívuszát. Magyar trikoloros maszkban mutatkozik, emléknapot szeretne a szlovákiai magyarokat ért legdurvább jogsértés, a kitelepítések (és magyarországi lakosságcsere) kapcsán abban az országban, ahol még a most is jogi következményekkel járó, a magyarokat kollektív bűnösként elítélő, háború utáni Benes-dekrétumokat sem hajlandók eltörölni a szlovák pártok.
A magyar pártok eredményei a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson
- Magyar Közösségi Összefogás (az MKP és az Összefogás közös formációja): : 112 662 szavazat; 3,9%
- Most-Híd: 59 174 szavazat; 2,05 %
Mivel egyik formáció sem érte el az 5%-os küszöböt, magyar párt nincs a parlamentben.
A választást 25 százalékkal a jobboldali-populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLANO) nyerte, ami három párttal együtt alakított kormányt.
A három magyar párt azóta elhúzódó egyesülési tárgyalásokat folytat.
És természetesen a “ki a magyar” vita fontos szereplője a Kárpát-medencei kisebbségi magyar társadalmak esetében az Orbán-kormány is, amelynek vezetője korábban köröm alatti tüskének nevezte a Hidat - amely párt a kettős identitás felvállalásának legfőbb propagálója.
Orbán Viktornak igaza volt: a Budapest központú magyar nemzetegyesítés, ami a kisebbségi magyar politikai elit nagy részét a magyar kormányzati támogatások megtízszerezésével politikai kliensévé tette, valóban nem tud mit kezdeni egy olyan magyar képviselettel, amely nem tisztán etnikai magyar alapon áll, hanem “elcsángált” magyarokra is számít.
Kérdés persze ,hogy mi lesz a csak Budapestre figyelő kisebbségi magyarok pártokkal a Fidesz-kormány után.
Čo si Maďar?
Az alapkérdés az: mennyire kell betagozódnia a magyar kisebbségi képviseletnek a saját országa többségi politikai, intézményi rendszerébe. Akár annyira, hogy társadalmi bázisában is nyisson? Maradjon hagyományos identitáspolitikai formáció, amely választóit csak nemzeti identitásuk szabad megélhetőségének ígéretével kívánja megszólítani, vagy a kisebbségi magyart ne csak magyarként célozza meg? A bizonytalan vagy kettős identitásúak megszólítása sokak szerint az asszimiláció útja egy olyan országban, mely még nem biztosította a kisebbségi jogok teljes körú gyakorolhatóságát.
A szlovákiai magyar elitet - ellentétben Romániával - viszont szorítják a demográfiai korlátok is: a magyarság lassan számában kevés lesz ahhoz, hogy önmagában biztosítsa az etnikai képviseletét az 5 százalékos parlamenti küszöb miatt, és akkor az etnikai képviselet már csak egy CSU-hoz hasonló regionális pártot jelenthet. Ami persze ideális helyzetben nem kell, hogy veszélyeztesse a kisebbségi közösségek fennmaradását, de az ezt segítő nyelvi-kisebbségi jogokat eddig minden "utódállamban" csak a többséggel folytatott alkufolyamatokban tudták a kisebbségi elitek elérni.
A “kemény identitásválasztás”, az etnikai határok egyértelmű kijelölése a népcsoportok között nem csak a kisebbségi elitekre, hanem a többségi pártokra is jellemző, sőt: a kereteket ők állítják föl. “Az egyértelműség a rendszer része. Ha a rendszeren belül nem lesz változás, kérdés, hogy mit lehet csinálni a kettős identitásra vonatkozó számokkal” - mondja Gyurgyík László, kimondatlanul is a szlovák nemzetállam nemzetileg/etnikailag meghatározott kereteire utalva.
“Mi vagy te, magyar?” - így fordítható a pár sorral följebb szereplő szlovák mondat. A jelentése viszont az, hogy “Hülye vagy?”. A statisztikáról szóló vita arról is szól, hogy a magyar kisebbségi közélet szereplői hogyan akarják elérni azt, hogy ez a mondat kikopjon a többségi nyelvhasználatból. És hogy ennek eszköze vagy akadálya lehet a többes identitás láthatóvá tétele.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
