Rövid távon leginkább politikai haszna van az Egyesült Államokkal kötött, illetve tárgyalás alatt lévő pénzügyi megállapodásoknak. A kormány azt szeretné elkerülni, hogy a kívülről importált infláció miatt megugorjanak a választások előtt az árak. Ehhez viszont stabil forintárfolyamra van szükség.
Nem sikerült két vállra fektetni az inflációt Magyarországon – így is lehet értelmezni a Magyarország és az Egyesült Államok között kötött pénzügyi védőhálóról szóló megállapodást. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly áprilisban azt mondta, hogy „az infláció összeomlott és lent is maradt”. Ekkor éves alapon 3,6 százalékra szelídült a fogyasztói árak emelkedésének az üteme.
Idén októberben, a legfrissebb adatok szerint 4,3 százalék volt az éves drágulás üteme. Szakértők szerint a pénzügyi védőhálóval kapcsolatos megállapodás független a felfüggesztett uniós támogatásoktól, azok pótlására aligha lesz alkalmas. Egyedül a forint stabilizálásában és az importált infláció csillapításában lehet hasznos a pénzügyi védőháló.
Ehhez kapcsolódóan: Surányi: A kormányzati pénzszórás miatt úgy érzik a magyarok, hogy jobban élnek, de keserűen fognak ébredni
„Az elmúlt öt évben egy teljesen új inflációs pályára került Magyarország” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte nem lehet a jegybank három százalékos inflációs célja közelébe csökkenteni a fogyasztói árak emelkedési ütemét anélkül, hogy a kívülről importált inflációt ne csökkentenénk.
Ezt pedig leginkább a forintárfolyamon keresztül lehet elérni. Ha ugyanis a hazai fizetőeszköz gyengül a külföldi devizákkal – elsősorban az euróval – szemben, akkor a külföldről behozott termékek drágábbá válnak a hazai piacon. Az importált infláció másik lába a külföldi partnereknél bekövetkezett áremelkedés, vagyis amikor a külföldről behozott termékek, nyersanyagok és energia árának emelkedése miatt nőnek a hazai árak. Most viszont Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnereinél, az uniós országokban alacsonyabb az infláció, mint Magyarországon, ezért ez a hatás most nem érvényesül.
Az árfolyamhatás viszont valós veszély, az elemző szerint ennek kivédéséhez stabil, vagy erősödő forintra van szükség. „Ez a jegybank célja, amit a kormány vagy elfogad, vagy nem. De most egy forintgyengítésnek nincsen sem politikai, sem gazdasági haszna, vagyis a kormány inkább elfogadja ezt” – tette hozzá.
A kormány nem sok részletet osztott meg a Trump-Orbán találkozón történtekről. Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trumppal folytatott washingtoni tárgyalásai után jelentette be, hogy megállapodtak egy pénzügyi védőpajzsról „Az Egyesült Államoknak érdeke Magyarország pénzügyi stabilitása, és ezért Magyarország számíthat az Egyesült Államokra, a magyar pénzügyi stabilitás megőrzése és megerősítése érdekében, ezért kialakítjuk az amerikai és magyar pénzügyi együttműködés új formáit is, ezekről megállapodtunk, és erről tárgyalások folynak illetve folytatódnak” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán később annyit még elárult, hogy egy devizacsere (swap line) programban állapodtak meg. Mint ismert hasonló lehetőséget kapott az Egyesült Államok kormányától Argentína néhány hete, közvetlenül az ottani választások előtt.
Ennek lényege, hogy két intézmény, jelen esetben a magyar jegybank és az amerikai pénzügyminisztérium köthet olyan megállapodást, amelynek során elcserélik egymás valutáját. Pontosabban, ígéretet tesznek egymásnak a cserére, ha például nyomás alá kerülne a forint.
De szó volt egy másik megállapodásról is. Erről részleteket a Válaszonline.hu tudott meg. A lap információi szerint amerikai magánbankok konzorciuma nyújthat hitelt a magyar államnak. „Amennyiben megvalósulna ez a terv, akkor információink szerint az amerikai Citigroup vezetné a kölcsönzők konzorciumát” – közölte a lap. Emlékeztetett arra is, hogy az óriásbank első számú vezetője, Jane Fraser vezérigazgató különösebb hírverés nélkül október közepén Magyarországon tárgyalt.
Varga Mihály jegybankelnök kirakott ugyan egy közös képet vele október 17-én, de arról már nem számolt be, hogy miről beszélgettek. Ráadásul Fraser járt a Karmelitában Orbán Viktor miniszterelnöknél is, és Szijjártó Péter külügyminiszterrel is találkozott. (Varga a keddi kamatdöntés sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy az ő találkozójának köze lett volna ehhez a pénzügyi megállapodáshoz.)
A két pénzügyi instrumentum, azaz a devizacsere-program és a rugalmas hitelkeret együtt, Orbán Viktor ATV-s interjúja alapján húsz milliárd dollár összegű, azaz 6600 milliárd forintos hitelkeret lehet.
„A magyar gazdaságnak jelen pillanatban nincsen szüksége pénzügyi védőhálóra. Az állampapír-hozamok sem ott lennének, ahol most vannak, és a forintról sem úgy beszélnénk idén, mint az egyik legjobban teljesítő fizetőeszköz a világon” – mondta Virovácz Péter.
Az elemző szerint biztosításként érdemes felfogni az amerikai-magyar megállapodást, ha baj van, jól jön. Úgy véli, hogy nincs gazdasági szükségszerűsége, de van politikai realitása: jól lehet vele narratívát építeni. Gazdasági realitása akkor lenne a megállapodásnak, ha olyan dolog történne – amelytől a kormány egyébként tart –, hogy szükség lenne komolyabb forrásra, például a forintgyengülés megállítására.
„A gazdaságpolitikának nincs azzal baja, hogy erős a forint, a probléma az, amiért erős a forint, vagyis a spekulatív pénzek miatt” – hangsúlyozta. Virovácz szerint korábban szitokszónak számított a közvélekedésben, hogy a befektetők, spekulánsok, gyengítik, vagyis shortolják a forintot. Most viszont longolják a forintot, a hazai fizetőeszköz erős oldalát támasztják, vagyis erősítik az árfolyamot. Ezzel ugyanaz a baj, mint a shortolással: a forró pénzek, ha jobb helyet találnak, vagy nő a kockázat, akkor gyorsan kihátrálnak a pozíciókból. Két-három nap alatt a 383 forintos euróárfolyam 410 fölé emelkedhet.
„Bármelyik kormány a világ bármely országában egy országgyűlési választás előtt a lehető legkisebb kockázatot akarja futni. Márpedig egy ilyen jellegű forint-pozicionáltság óriási kockázat” – tette hozzá.
Az elemző szerint van tehát értelme egy ilyen megállapodásnak. A piacok számára a magyar-amerikai megállapodás egy asztalra kitett fegyver. „Ki lehet szállni hirtelen a forint-pozíciókból, de az hatalmas veszteségeket fog generálni, jobb nem húzogatni az oroszlán bajuszát” – mondta.
Előbb-utóbb ez a pozicionáltság változni fog, el fognak fogyni a befektetők, akiknek a szerepét a reálgazdasági szereplők fogják átvenni. Háztartások vásárolnak több forintot és adják az eurót, esetleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lép be folyamatosan, vagy a vállalatok mennek vissza euróból forintba.
Virovácz arra a kérdésre, hogy mi a baj a klasszikus „biztosítótársaságokkal”, mint például a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), azt felelt, hogy stigmatizál. „Abban a pillanatban, hogyha egy ország egy végső hitelezőhöz fordul, mint az IMF, akkor azt fogják gondolni a piacok, nagy a baj” – hangsúlyozta.
Ehhez kapcsolódóan: Bod Péter Ákos: politikai marketing az amerikai védőpajzs
A valutaalap szerinte a végső hitelezés előtti állapot, és hiába van az IMF-nek ilyen terméke, a rendelkezésre álló hitelkeret, a piacok úgy fogják értelmezni, hogy egy ország akkor fordul a valutaalaphoz, ha már senki más nem ad pénzt.
Ezzel szemben az amerikai-magyar megállapodást nem úgy értelmezték a piacok, hogy gond volna. Az elemző szerint az időzítés furán hathat, de erre a forint pozicionáltság adhat egy magyarázatot, illetve a politikai térkép, vagyis az, hogy a republikánusok vannak hatalmon az Egyesült Államokban. „Ez egy hitelkeret, amit, ha baj van le lehet hívni. Nem gondolom, hogy ez az uniós forrásokat kiválthatná, ez nem erről szól” – tette hozzá.
Virovácz Péter szerint a legfőbb kérdés, amire nem tudjuk a választ, hogy mennyibe kerül ez a pénzügyi védőháló. „Sem az amerikai pénzügyminisztérium, sem egy magánbank nem az ügyfél két szép szeméért nyújt szolgáltatást. Ez kőkemény üzlet” – tette hozzá.
