Türkmenisztán Arkadagnak keresztelte el az újonnan épült, másfél milliárd dolláros várost Gurbanguly Berdimuhamedow volt elnök tiszteletére. Ez kevesebb mint egy évvel azután történt, hogy Berdimuhamedow fia és utódja, Szerdar Berdimuhamedow „társadalmi vitára” szólított fel Ahal tartomány új fővárosának elnevezéséről.
Türkmenisztán a világ egyik legdiktatórikusabb és legelszigeteltebb országa, amelyet széles körű szegénység sújt.
A hatóságok azonban egy újonnan épült, másfél milliárd dollárba kerülő várost készülnek bemutatni, egy olyan projektet, amely a tisztviselők szerint „a közép-ázsiai ország gyors társadalmi-gazdasági fejlődését tükrözi”.
Az új város – Arkadag, azaz Védelmező – nevét Gurbanguly Berdimuhamedow, az autoriter vezető hivatalos címéről kapta. Az elnök márciusban lemondott, miután több mint 15 évig vaskézzel kormányozta az országot.
Berdimuhamedow egy előrehozott választás nyomán átadta a hatalmat fiának, Szerdarnak. A 65 éves férfi azonban a parlament felsőházának elnökeként továbbra is vezető tisztségviselő marad, és továbbra is jelentős befolyással rendelkezik.
A fővárostól, Aşgabattól mintegy harminc kilométerre délnyugatra fekvő Arkadag az Iránnal és Afganisztánnal határos Ahal tartomány fővárosa lesz.
A projekt építése 2019-ben kezdődött, ugyanabban az évben, amikor Szerdar Berdimuhamedowot kinevezték Ahal kormányzójává.
A projekt során a fiatalabb Berdimuhamedow ipari és építőanyag-miniszter és a kabinet elnökhelyettese lett, mielőtt apját követte volna az elnöki székben.
Áprilisban Szerdar Berdimuhamedow „társadalmi vitára” szólított fel, hogy nevet találjanak az új városnak.
A türkmenisztáni parlament alsóházának elnöke december 21-én szabályosan bejelentette a város nevét, azt állítva, hogy figyelembe vették „az összes régió lakosainak kívánságát” és „a társadalmi szervezetek javaslatait”.
Ám források a Szabad Európa türkmén szolgálatának még májusban azt mondták, hogy már eldőlt a név sorsa.
Kommentátorok gunyorosan fogadták azt az állítást, hogy a város névadása a demokrácia megnyilvánulása lett volna.
„Nyoma sincs nyilvános kampánynak. Hogyan kérdezték meg az emberek véleményét ezekben a régiókban, ahol nincs internet, ahol még a mobiltelefonok elterjedtsége is alacsony? – tette fel a kérdést Luca Anceschi, a Glasgow-i Egyetem eurázsiai tanulmányok professzora. – A város neve csak illúzió. Maga a város is illúzió.”
„Távol az élelmiszersoroktól”
Arkadag nem hasonlít a legtöbb türkmenisztáni városra vagy akár tartományi fővárosra.
Az állami médiában bemutatott felvételek azt sugallják, hogy inkább a központi Aşgabathoz hasonlít, ahol a gázexportból származó dollármilliárdokból fehérmárvány-homlokzatú, hivalkodó épületek építését finanszírozták, miközben az ország más részei az elhúzódó gazdasági válság súlyát nyögik.
Arkadagot a türkmén hatóságok intelligens városként üdvözölték, ahol egy lóversenypálya, egy, a volt elnökről elnevezett gyermekrehabilitációs központ és a volt vezető szobra is helyet kapott. A város egyik központi utcáját a vezér kedvenc lováról, Ahanról fogják elnevezni.
Arkad több mint 12 ezer családnak ad majd otthont.
Ruslan Myatiev, az európai székhelyű, száműzetésben működő Turkmen.News weboldal szerkesztője szerint Arkadagban az elit tagjai és az uralkodó Berdimuhamedow családhoz kötődők élhetnek majd.
Myatiev szerint ez beleillik abba az általános mintába, hogy a Berdimuhamedowok kiterjedt klánjuk tagjait elkülönítik a lakosságtól, és „távol tartják az élelmiszersoroktól”, amelyek a növekvő szegénység és élelmiszerhiány közepette váltak általánossá.
„Jelenleg a rokonok – ez egy nagyon tág fogalom, amely még a nagyon távoli rokonokat is magában foglalja – számos, állami pénzből épített negyedet foglaltak el Aşgabatban és környékén” – mondta az újságíró.
Ezzel szemben „körülbelül 2015 óta Türkmenisztán lakossága úgy él, hogy nincs világos jövőképe” – tette hozzá Myatiev.
A korrupció eszközei
Minden ellenkező bizonyíték ellenére a türkmén állami propaganda véget nem érő gazdasági sikerekről beszél.
Csak a tavalyi év volt a kivétel, amikor az idősebb Berdimuhamedow, az akkori elnök elismerte, hogy az államnak nehézséget okoz a külföldi hitelek időben történő visszafizetése.
A valóság az, hogy a Szabad Európa türkmén szolgálatának szeptemberi jelentése szerint a kormány a közszféra alkalmazottainak, köztük az Arkadagot építő munkásoknak is nehezen tudja időben kifizetni a bérét.
E hónap elején Aşgabat néhány városrészének lakói azt mondták a Szabad Európának, hogy a hirtelen hideg miatt víz és fűtés nélkül maradtak.
Novemberben a Szabad Európa türkmén szolgálata a használt ruhák és a használt háztartási cikkek piacának erőteljes növekedéséről számolt be Türkmenabatban, a keleti Lebap tartomány fővárosában.
„Amikor az ember bemegy az emberek házába, azt látja, hogy a holmijuk felét eladásra bocsátják, csak hogy túlélhessenek, hogy kenyeret vehessenek” – mondta a Szabad Európa türkmén szolgálatának egy türkmenabati lakos.
Türkmenisztán energiafüggő gazdasága mélyrepülésbe került, miután 2014-ben az olaj és a gáz világpiaci árai zuhanni kezdtek, Oroszország pedig 2016-ban leállította az importot.
A közelmúltban az energia világpiaci ára helyreállt, Oroszország újra elkezdte vásárolni a türkmén gáz egy részét, és a kínai vámhatóság adatai szerint az első számú ügyfél, Kína az idei év első kilenc hónapjában több mint hétmilliárd dollár értékben vásárolt az üzemanyagból.
Ez azonban nem ösztönözte a gazdasági fellendülést Türkmenisztánban, ahol az állam a krónikus élelmiszerhiány és az áremelkedések dacára a több milliárd dolláros presztízsberuházásokra költi inkább a pénzt.
A széles körű szegénység, a korrupció és a munkanélküliség miatt az elmúlt évtizedekben több millió türkmén kényszerült elhagyni az országot.
„Van egy új város egy olyan országban, ahol a népesség csökken, bármit is állítanak a hivatalos statisztikák. Van egy új repülőtér, amely több mint kétmilliárd dollárba kerül egy olyan országban, ahol nincs turizmus, és amely megpróbálja megakadályozni, hogy polgárai elmeneküljenek az országból” – mondta Anceschi a Glasgow-i Egyetemről.
„Minden visszafelé halad, de abban biztosak lehetünk, hogy valaki rengeteg pénzt keres ezeken a projekteken. Mert ezek a korrupció eszközei” – mondta.
Arra pedig kevés a remény, hogy irányváltás történik. Szerdar Berdimuhamedow elnök ígéretet tett arra, hogy „követi az apja által kijelölt utat”.
A fiatalabb Berdimuhamedow közben csak jót tud mondani az általa vezetett Arkadag-projektről.
„Kevés olyan ország van a világon, amely egy egész várost épít és helyez üzembe – mondta áprilisban. – Ez jelzi az anyaország növekvő gazdasági potenciálját, szakembereink képzettségi szintjét.”
