Több európai országban szigorították a korlátozásokat, így a Párizs és Kijev is karantén alá került. Az Egyesült Királyságban a felnőttek fele már megkapta az első oltást.
Magyarország mellett több más államban is emelkedik a koronavírus okozta megbetegedések száma. A problémákat már elsősorban a vírus új mutációi okozzák, amelyek az eredeti kínai, vuhani változatnál könnyebben fertőznek, ellenállóbbak a környezeti hatásoknak, egyes variánsok pedig azokra is veszélyt jelentenek, akiknél a korábbi fertőzés miatt kialakult a természetes védettség.
Ismét szigorít Franciaország
A járvány harmadik hulláma miatt, március 20-án több országban is szigorúbb korlátozásokat kellett bevezetni. Párizsban és Franciaország más érintett régióiban egy hónapos lezárást jelentettek be. Az év elején Franciaországban stagnált a napi esetszám, ezért megkezdték a téli korlátozások feloldását – ezek nagy részét most a fertőzött régiókban visszahozzák, az intézkedések a francia lakosság közel egyharmadát érintik.
Hasonló lépéseket vezettek be Lengyelországban is, a héten már az egész országban bezárták az iskolákat (az oktatás az interneten folytatódik), a bevásárlóközpontokat, szállodákat és a szórakozóhelyeket, kulturális intézményeket.
Ukrajnában február vége óta meredeken emelkedik a napi fertőzésszám, különösen Kijevben, ezért a fővárosban csak a létfontosságú üzletek tarthatnak nyitva. Az iskolák itt is távoktatásra álltak át.
Oltáshiány a Balkánon
A vírus erőteljesen terjed a Balkán országaiban is, ahol a védekezést a kritikus vakcinahiány is nehezíti, az Európai Unión kívüli, alacsony jövedelmű országok a világpiacon nehezen jutnak védőoltásokhoz.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában vasárnapra 4687-tel 546 778-ra, Koszovóban 771-gyel 81 352-re, Észak-Macedóniában 1299-cel 118 424-re, Montenegróban ötszázzal 86 782-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 1417-tel 152 554-re növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában 31-gyel 4890-re, Koszovóban nyolccal 1756-ra, Észak-Macedóniában 24-gyel 3446-ra, Montenegróban tízzel 1195-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 44-gyel 6009-re nőtt.
Szerbiában a gyógyszertárakon, az élelmiszerboltokon és a benzinkutakon kívül mindent bezártak már több mint egy hete, és az intézkedés a várakozások szerint még egy hétig érvényben marad. Március 20-án Belgrádban több ezren tüntettek a lezárások ellen, a tiltakozók közül sokan nem viseltek maszkot, és a szükséges távolságot sem tartották be.
Betilthatják a vakcinák exportját
A járvány kezdete óta a világon 122 767 150 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 709 423, a gyógyultaké 69 499 974 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen.
A védőoltások beadásában a világ országai közül Izrael áll a legjobban, március 20-ig itt már a lakosság 60 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás legalább első adagját. Az Egyesült Királyságban (amely saját fejlesztésű vakcinával is védekezik) szintén rendkívül sok embert oltottak be, a felnőttek több mint fele már megkapta az első dózist.
Matt Hancock brit egészségügyi miniszter szerint az oltási kampánynak köszönhetően hamarosan feloldhatják a korlátozásokat, és újranyithatják a gazdaságot. A brit eredményekhez képest az Európai Unió országaiban lassabban folyik a lakosság beoltása, elsősorban a vakcinaimport akadozása miatt.
Bár az oltások jelentős részét az EU területén gyártják, beleértve az Oxford-AstraZeneca vakcinákat is, a gyártók a rendkívül magas globális keresletet nem tudják kielégíteni, így nem érkeznek meg időben többek között az EU által rendelt oltások sem. A héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke emiatt felvetette, hogy megtilthatják az oltások exportját az Európai Unióból, amennyiben a gyártól nem tudják időben teljesíteni a megrendeléseket.
