Több mint egy tucat európai ország vett részt az Ukrajna és a kontinens biztonságáról szóló vasárnapi londoni csúcstalálkozón, amely egyfajta válságtanácskozássá vált Volodimir Zelenszkij katasztrofális washingtoni látogatása után.
A londoni csúcs zárta az elmúlt hét diplomáciai hullámvasútját, amely minden korábbinál világosabban megmutatta az álláspontok különbözőségét az Egyesült Államok és az európai szövetségesek között az ukrajnai háborúval és immár az ország elnökének személyével kapcsolatban is.
A Keir Starmer brit kormányfő által megszervezett, több mint egytucatnyi európai vezető részvételével zajló vasárnapi találkozó jelentősége erősen megnőtt Donald Trump és Volodimir Zelenszkij kudarcba fulladt pénteki megbeszélése után. Az egyeztetésen többek között Justin Trudeau kanadai kormányfő, Hakan Fidan török külügyminiszter, Mark Rutte, a NATO főtitkára, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és António Costa, az Európai Tanács elnöke is jelen volt.
Az Egyesült Államok nem képviseltette magát. Starmer közölte, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Ukrajna „és talán még egy-két másik ország” béketerven dolgozik, amelyet megvitatnak majd Washingtonnal is.
Ha voltak is kétségek, az ukrán elnök most ismét meggyőződhetett arról, hogy hazája továbbra is jelentős morális támogatottsággal rendelkezik a kontinensen. Előző héten a brit kormányfő mellett a francia elnök is a Fehér Házban járt, ahol mindketten arról próbálták meggyőzni Trumpot, hogy ne hagyja magára Ukrajnát, és keményen lépjen fel Oroszországgal szemben.
Emmanuel Macron látogatása épp az invázió megindításának harmadik évfordulójára esett, amikor az Egyesült Államok a nyugati közvéleményt sokkolva a határozat ellen szavazott az ENSZ-ben, amelyik elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót.
Zelenszkijt számos európai vezető biztosította szolidaritásáról, miután váratlanul megszakadt a pénteki washingtoni látogatása a Trumppal és alelnökével folytatott összetűzést követően. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Trump burkolt kritikájaként kijelentette, hogy „a szabad világnak új vezetőre van szüksége”, míg Von der Leyen azt üzente Zelenszkijnek az X-en, hogy „az ön méltósága az ukrán nép bátorságát dicséri”.
Közben további anyagi segítségnyújtásról érkezett bejelentés: Starmer és Zelenszkij megállapodott egy 2,3 milliárd fontnyi értékű kölcsönről, amelyet a Londonban meleg fogadtatásban részesített Zelenszkij szerint „a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből fognak visszafizetni”.
De vajon elegendő lehet-e valaha az európai segítség ahhoz, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államok finanszírozásának esetleges kiesését most, hogy mélypontra jutottak az amerikai–ukrán kapcsolatok? Főleg ez a kérdés foglalkoztatja a döntéshozókat, miután az amerikai és az ukrán elnök között példátlan összetűzésre került sor a kamerák előtt. Trump inkább közvetítőnek állította be magát Moszkva és Kijev között, mint utóbbi szilárd szövetségesének. „Vagy alkut kötnek, vagy kiszállunk” – mondta például egy ingerült szóváltás során.
Az orosz elnökhöz való közeledését érő kritikákra reagálva Trump azt írta vasárnap a közösségi oldalán, hogy az amerikaiaknak kevesebb időt kellene azzal tölteniük, hogy Vlagyimir Putyin miatt aggódnak, és „hogy nehogy úgy végezzük, mint Európa, inkább azzal kellene foglalkozniuk, hogy migráns erőszakoló bandák, drogbárók, gyilkosok és elmegyógyintézetből származó emberek lépnek be az országunkba”.
Zelenszkij ezzel szemben gyilkosnak nevezte Putyint, akiben nem lehet megbízni, hogy amerikai biztonsági garanciák nélkül is tiszteletben fogja tartani a tűzszünetet. Az ukrán elnök hisz abban, hogy meg lehet menteni a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, annak ellenére, hogy egyelőre lekerült a napirendről a tervezett kétoldalú keretmegállapodás, amelyben a háború utáni újjáépítést és a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelését is érintették volna.
Több európai vezető úgy vélekedett, hogy ezt minél előbb alá kellene írni. A NATO-főtitkár például a napokban azt mondta Zelenszkijnek, hogy helyre kell hoznia a kapcsolatát Trumppal. A jelek szerint az ukrán elnök meg is fogadta a tanácsot, mivel későbbi videóüzenetében kiemelte, hogy „természetesen tisztában vagyunk Amerika fontosságával, és hálásak is vagyunk minden támogatásért, amelyet az Egyesült Államoktól kaptunk. (…) Nem volt olyan nap, amikor ne éreztünk volna hálát. Ugyanis ez hála a függetlenségünk megőrzéséért: az ellenálló képességünk arra épül, amit partnereink tesznek értünk és a saját biztonságukért. (…) Lesz diplomácia a békéért, és azért is, hogy mindannyian egységesek legyünk – Ukrajna, egész Európa és ami a legfontosabb, Amerika” – tette hozzá.
A Trumppal jó viszonyt ápoló Giorgi Meloni olasz miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy országa híd lehet az amerikai–ukrán kapcsolatok javításában, és rendkívül fontosnak nevezte a nyugati koalíció kettészakadásának megelőzését.
Európa nem pusztán az ukrán helyzet miatt aggódik, hanem a kontinens biztonsága miatt is, miután az új amerikai elnök többször indokolatlanul drágának minősítette a NATO-t Washington számára.
De mit tehetnek az európai országok a jelenleg elégtelennek tartott védelmük megerősítése érdekében azon kívül, hogy megemelik a katonai kiadásaikat, illetve megcsapolják a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget?
Edward Lucas szakértő részletesen ismertette egy újrafegyverkezési bank terveit, ami elnyerte több politikai vezető, például Rachel Reeves brit pénzügyminiszter támogatását. Tájékoztatása szerint ez az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mintájára jöhetne létre, amely eredetileg a tagállamok hozzájárulásából segítette Közép- és Kelet-Európa infrastruktúra-fejlesztését és átállását a kapitalizmusra a kilencvenes években. „Meg kell mutatnunk Donald Trumpnak, hogy Európa komolyan gondolja; ez fontos a szövetségi kohézió maradékának megőrzése szempontjából is. Meg kell mutatnunk Vlagyimir Putyinnak, hogy komolyan gondoljuk; ez fontos az elrettentés szempontjából. Meg kell mutatnunk az ukránoknak, hogy komolyan gondoljuk, hogy támogatjuk őket, hogy fenntartsuk a moráljukat” – hangsúlyozta.
