Úgy tűnik, Magyarország kimarad az ukrajnai háború igazságos és tartós lezárására irányuló európai erőfeszítésekből. Orbán meghiúsíthatja a csütörtöki, speciális EU-csúcsra készülő közös nyilatkozattervezet elfogadását, de az új ukrán támogatási csomagot aligha.
Brit és francia vezetéssel vasárnap megtartotta első ülését egy formálódó koalíció, amely Európa és Ukrajna érdekeit kívánja behozni a békefolyamatba, és az Egyesült Államok támogatására is számít. A vasárnapi londoni megbeszélésen, amelyet Keir Starmer brit miniszterelnök hívott össze Ukrajna, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Románia, Hollandia, Csehország, Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia és Kanada vezetői, valamint a török külügyminiszter, a NATO-főtitkár, az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke részvételével, összesen tizenkilencen voltak. Ezen országok és intézményi vezetők egy önkéntes koalíció keretében kísérletet tesznek arra, hogy Európa és Ukrajna érdekei is hangsúlyosan jelen legyenek a békefolyamatban, amely még az első lépéseknél tart amerikai–orosz kétoldalú tárgyalások formájában.
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap esti közleménye: Londonban az európai vezetők úgy döntöttek, hogy nem békére, hanem háborúra van szükség. Úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút. Ez rossz, hibás és veszélyes. Magyarország marad a béke pártján!
Háromoldalú, brit–francia–ukrán béketerv készül
Bár a londoni találkozót már leszervezték, a pénteki fehér házi Trump–Zelenszkij-találkozó után Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök akcióba lendült annak érdekében, hogy újrainduljon a párbeszéd. Már a vasárnapi londoni találkozó előtt bejelentették, hogy brit–francia–ukrán háromoldalú béketervet dolgoznak ki, amelyet Donald Trumpnak is átnyújtanak.
Az összejövetelen több ország késznek mondta magát a részvételre egy, a béketerv részeként felállítandó békefenntartó erőben. Eddig ezt publikusan csak Nagy-Britannia és Franciaország vállalta. Mark Rutte NATO-főtitkár az ülés után azt mondta, hogy több új kötelezettségvállalást hallott a védelmi kiadások növelésére. „Sürgősen fel kell fegyvereznünk Európát” – nyilatkozta Ursula von der Leyen bizottsági elnök, aki az uniós vezetők csütörtöki rendkívüli találkozóján egy átfogó tervet készül előterjeszteni. Szerinte olyan acéltüskékkel kell körbevenni Ukrajnát , hogy megemészthetetlen legyen a potenciális agresszorok számára.
A csütörtöki uniós csúcson a tervek szerint jóváhagyandó konklúzió első, lapunk birtokába került tervezete síkra száll Ukrajna tárgyalási pozícióinak megerősítése mellett a béketárgyalások előtt, közben és után, és az EU nevében kötelezettséget vállal Ukrajna fokozott politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatása mellett.
Mit utasít el Orbán?
A vezetők elé kerülő, de elfogadásáig még várhatóan több pontban módosuló szöveg több alapelvet leszögez az átfogó, igazságos és tartós béke érdekében. A szövegtervezet aláhúzza, hogy nem lehetnek tárgyalások Ukrajnáról Ukrajna nélkül, és nem lehet Európa bevonása nélkül tárgyalni Európa biztonságáról. Hangsúlyozza, hogy Európa és Ukrajna biztonsága elválaszthatatlan. „Tűzszünetre csak egy átfogó békemegállapodás részeként kerülhet sor”, minden ilyen egyezménynek erős és hiteles biztonsági garanciákat kell felkínálnia Ukrajnának.
A tervezet Ukrajna mellett külön fejezetet szentel az európai védelemnek is, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a tagállamok folytassák védelmi kiadásaik jelentős mértékű növelését. Arra is felkérik a bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot arra, hogy az uniós költségvetési szabályok rugalmasabbá tétele révén tegye lehetővé a védelmi kiadások nemzeti szintű növelését. Azt is elvárják, hogy plusz uniós szintű forrásokat javasoljon a védelmi kiadásokra, többek között a strukturális alapok felhasználásának rugalmasabbá tétele révén.
Az új támogatási csomagot az uniós kereteken kívül is elfogadhatják
A magyar miniszterelnök az Európai Tanács elnökének és kollégáinak még pénteken küldött levelében az Ukrajnát érintő megközelítésben megmutatkozó stratégiai különbségekre hivatkozva azt javasolta, hogy a csütörtöki összejövetelen ne fogadjanak el írásos következtetéseket, és közvetve utalt rá, hogy ha mégis megpróbálkoznak vele, akkor vétójogával élve blokkolni fogja. „Meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak az USA példáját követve közvetlen tárgyalásokba kell bocsátkoznia Oroszországgal a tűzszünetről és a fenntartható békéről Ukrajnában” – közölte, hozzátéve, hogy ez az álláspont kibékíthetetlen az asztalon lévő szövegtervezettel.
Orbán Viktor már hosszabb ideje sürgeti az EU Ukrajnával és a háborúval kapcsolatos stratégiájának felülvizsgálatát, de kísérletei – ahogy várhatóan most is – süket fülekre találtak. Bár a nyilatkozattervezet csak általánosságban tesz említést pénzügyi segítségről, néhány nappal ezelőtt még úgy volt, hogy a vezetők a speciális csúcson már konkrét támogatási összegről is döntést hoznak. Leggyakrabban körülbelül húszmilliárd euróról hallani, amely Kijevet próbálná megerősíteni katonailag, hogy jobb tárgyalási pozícióban üljön majd tárgyalóasztalhoz.
Ha a magyar és a szlovák miniszterelnök köti az ebet a karóhoz, az uniós partnerek valószínűleg az uniós kereteken túl, önkéntes felajánlásokon keresztül megoldják a csomag finanszírozását. Annál is inkább, mert Nagy-Britannia, Norvégia és esetleg más országok is beszállhatnak.
