A csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón hivatalosan is bejelentették, hogy a katonai szervezet többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.
Az észak-atlanti szövetség vezetői az ukrajnai háborúról tanácskoztak, amely az ülés végén elfogadott zárónyilatkozat szerint a legsúlyosabb fenyegetés, amely évtizedek óta érte az euroatlanti biztonságot.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúja összezúzta a békét Európában, illetve súlyos emberi szenvedést és pusztítást okoz” – írták.
A NATO a lehető leghatározottabban elítélte a csütörtökön pontosan egy hónappal ezelőtt megindított orosz inváziót, és annak késedelem nélküli beszüntetésére szólította fel az orosz elnököt. Kiemelték, hogy Moszkva katonai beavatkozása veszélyt jelent a globális biztonságra, Vlagyimir Putyin retorikáját pedig felelőtlennek és destabilizáló hatásúnak nevezték.
„Ismét megerősítjük rendíthetetlen támogatásunkat Ukrajna függetlensége, szuverenitása, valamint a nemzetközileg elismert határokon belüli területi integritása mellett” – hangsúlyozták.
A szervezet leszögezte, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez, és arról számolt be, hogy továbbra is politikai és gyakorlati támogatást fognak nyújtani Kijevnek.
A tájékoztatás szerint a NATO megerősítette keleti szárnya védelmét az orosz fenyegetésre válaszul, és a meglévő négy mellé négy újabb harccsoportot telepít a térség országaiba. „Mindent megteszünk a szövetségesek biztonságának garantálása érdekében. Intézkedéseink preventívek, arányosak és nem eszkalációs célzatúak” – mutattak rá.
