Nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 éven aluliak – így döntött a parlament. Megszavazták az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről szóló törvénymódosítást is, döntöttek újabb szja-mentességekről és a háborús veszélyhelyzetet is meghosszabbították. Szigorítottak az új drogtörvényen.
Szavazásdömpinggel folytatódott a parlament tavaszi ülésszaka, összesen 19 javaslatról szavaztak kedden a képviselők.
Ellenszavazat nélkül fogadták el azt a „gyermekek egészségének védelme” érdekében még tavaly április elején benyújtott KDNP-s javaslatot, amely alapján heteken belül tilos lesz 18 év alattiaknak energiaitalt értékesíteni, illetve őket ilyennel kiszolgálni Magyarországon.
A javaslat benyújtói szerint a szigorításra, amely a kihirdetést követő harmincadik napon életbe lép, azért volt szükség, mert egy felmérés szerint a magyar fiatalok 78 százaléka fogyaszt energiaitalt, és minden ötödik 10–14 éves gyermek rendszeresen reggelire fogyasztja ezeket a készítményeket.
A kormánypárti képviselők 131 igen szavazatával, 45 ellenszavazat mellett meghosszabbították a háborús veszélyhelyzetet, így novemberig folytatódhat a rendeleti kormányzás. Az Orbán-kormány 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet, akkor a koronavírus-járványra hivatkozva. Azóta – egy pár hónapos időszakot leszámítva – folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás, ami – civil jogvédők megfogalmazása szerint – lehetővé teszi, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírjon törvényeket.
Lex Magyar
Az Országgyűlés kormánypárti többsége 136 igen szavazattal, 40 ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos, márciusban benyújtott fideszes törvénymódosítási javaslatot. A 24.hu beszámolója szerint ennek lényege, hogy az EP-képviselőknek a jövőben ugyanolyan vagyonnyilatkozatot kell készíteniük, mint az országgyűlési képviselőknek. Tételesen be kell számolniuk jövedelmükről, megtakarításaikról, ingatlanjaikról, értékes ingóságaikról. A családtagjaik vagyonnyilatkozatát is le kell nyújtaniuk a Nemzeti Választási Irodának, de azok nem lesznek nyilvánosak.
Aki nem tesz eleget kötelezettségének, annak megszűnhet EP-képviselő megbízatása.
A HVG tudósításában emlékeztet arra, hogy a "Lex Magyarral", bírálói szerint a Tisza Párt elnökét, Magyar Pétert próbálja támadhatóbb helyzetbe hozni a kormány. A szavazás után reagált Facebook-oldalán Magyar Péter, azt írta: „Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást.”
Szja-mentesség kiterjesztése
További, korábban már bejelentett adókedvezményeket, így a 30 év alatti anyák adómentességét szavazták meg a képviselők. Ennek értelmében:
- 2025. július 1-től szja-mentes lesz a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj;
- 2025. október 1-től szja-mentességet kapnak a három gyermeket nevelő anyák;
- Lépcsőzetesen szja-mentességet kapnak a két gyermeket nevelő anyák, először 2026. január 1-től a 40 év alattiak.
- 2026. január 1-től szja-mentességet kapnak a 30 év alatti anyák.
Februárban jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány döntése értelmében a legalább két gyermeket nevelő anyák szja-fizetési mentességet fognak élvezni, és ezt lépcsőzetesen vezetik be. A korábbi bejelentések szerint a kétgyermekesek adómentességét 2027-ben a negyven–ötven év közöttiekre, 2028-ban az ötven–hatvan évesekre, 2029-ben pedig a hatvan évnél idősebb anyákra terjesztik ki.
A Szabad Európának korábban nyilatkozó szakértők egyebek között arról beszéltek, hogy a gyermeket nevelő nők adómentessége nem fogja csökkenteni a nemek közötti bérszakadékot, mert azt bruttóban mérik, miközben az adómentesség a nettó jövedelemre lesz hatással. Erről itt írtunk bővebben.
Ehhez kapcsolódóan: Madár István: Az osztogatás az adósság terhére megy
Minden korábbinál szigorúbb drogtörvény
A parlament 144 igen és 20 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el az új drogtörvényt. Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelőjében beszélt arról, hogy bármi áron meg kell fékezni a drogkereskedelmet és a drogfogyasztás növekedését. Bejelentette, hogy kormánybiztost nevez ki – Horváth Lászlót bízták meg márciusban a feladattal –, zéró toleranciát vezetnek be, a belügyminisztertől pedig azt várja, hogy indítson hajtóvadászatot a kábítószer-kereskedők ellen.
A most elfogadott új drogtörvény értelmében a jövőben csak az a szerhasználó kerülheti el a büntetést és mehet elterelésre, aki elmondja a hatóságoknak, hogy kitől és milyen körülmények között vette a kábítószert.
A Telex elemzésében emlékeztet arra, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás eddig is Európa legszigorúbb drogtörvényének számított. Ezt szigorították most még tovább. További fontos elemek a törvényből:
- A kábítószer-kereskedők kitilthatók lesznek az ország bizonyos részeiről.
- Minden jármű, ingatlan, berendezés és eszköz elkobozható, amit kábítószer kereskedelme során használtak.
- Akár egy évre is bezárathatják azokat az üzleteket, melyeknek valamilyen formában közük volt kábítószer-kereskedelemhez.
- Az orvosnak értesíteni kell a szülőket, ha a kiskorú gyerek drogot fogyasztott.
- Emberölésnél és testi sértések elkövetésekor súlyosbító tényező lesz, ha valaki kábítószert fogyasztott a bűncselekmény elkövetése előtt.
- Az eddiginél súlyosabb büntetés szabható ki arra, aki amiatt követ el egy bűncselekményt, hogy a megszerzett anyagi javakat kábítószerre költhesse.
- A rendőrség legfeljebb 72 órára őrizetbe veheti az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő, vagy magatehetetlen személyt, ha ez az érintett élete, testi épsége, egészsége vagy a közbiztonság megőrzése érdekében szükséges.
A szigorítást bíráló Magyar Helsinki Bizottság szerint az átgondolatlan, populista büntetőpolitika újabb példája. Az indokolatlan szigorítás pedig a büntetés-végrehajtásra és a rendőrségre is értelmetlen terhet ró majd.
