Az Európai Unió azt fontolgatja, hogy folytatja a csatlakozási folyamatot Moldovával, miközben Ukrajnát, amelynek csatlakozási törekvését Magyarország blokkolja, hátrahagyja.
Az EU bővítési minisztere a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádiónak Prágában adott interjúban nem zárta ki, hogy külön kezelik a két ország ügyét már júniusban, amikor Brüsszelben várhatóan egy sor bővítési döntés születik.
„Már tárgyalunk a tagországokkal, arról hogy mit tegyünk, mert egyik tagállam sem ellenzi, hogy megnyissák az első csatlakozási fejezetet Moldovával” – mondta Marta Kos, hozzátéve, hogy Ukrajna csatlakozását ugyanakkor Magyarország ellenzi.
Az Európa legszegényebb országának számító Moldova és az orosz inváziótól sújtott Ukrajna eddig kéz a kézben haladt az EU-csatlakozási folyamatban. Mindkét ország 2022 elején, nem sokkal azután kérte felvételét az európai közösségbe, hogy orosz katonák ezrei vonultak be Ukrajnába. Tavaly a 27 uniós tagállam mindkét országnak zöld utat adott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. A Kijevvel folytatott tárgyalások azonban elakadtak, a magyar kormány az ukrajnai magyar nyelvű kisebbség jogainak javítását szorgalmazza. Mivel az EU bővítése csak a tagállamok egyhangú döntésével lehetséges, Magyarország hatékonyan távol tudja tartani Ukrajnát az Európai Uniótól.
Az uniós tagságért versengő országok szétválasztására a csatlakozási folyamatban már korábban is volt példa. 2024 szeptemberében az EU úgy döntött, hogy megkezdi a tárgyalásokat Albániával, miközben maga mögött hagyja Észak-Macedóniát, mert Szkopjének továbbra is vitája van a kisebbségi jogokról az EU-tagállam Bulgáriával.
Moldova uniós tag lehet, akár már ebben az évtizedben?
Marta Kos, aki 2024 decemberében lett az EU bővítési biztosa, lát esélyt arra, hogy Moldovát még ebben az évtizedben, az ő mandátumának 2029-es lejártáig felvegyék az Európai Unióba. Szerinte kudarcnak számítana, ha a jelenlegi Európai Bizottság hivatali idejében egyetlen tagjelölt sem kerülne be az EU-ba.
Bízva abban, hogy a nyugat-balkáni éllovas Albánia és Montenegró az elkövetkező három-négy évben az EU tagjává válhat, Marta Kos Kisinyov számára is nyitva hagyta az ajtót.
„Moldova igazán jó tanuló. Nagyon érzik, hogy ez történelmi pillanat… (…) az értékek és a demokrácia közösségéhez akarnak tartozni. Mindent hajlandóak megtenni” – fogalmazott a bővítési biztos.
Marta Kos sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány politikai célokra használja Ukrajna uniós tagságának ügyét és az ukrán csatlakozást ellenző Moszkva-barát Fidesz-kormány odáig jutott, hogy konzultatív népszavazást tart a témában.
„Személyes tapasztalatból mondom, mert én segítettem a párbeszédet Magyarország és Ukrajna között, hogy Ukrajna hajlandó minden feltételt teljesíteni, de ez Magyarországnak nem elég” – mondta a bővítési biztos.
Ehhez kapcsolódóan: Feledy Botond: Egyre nagyobb a politikai erőszak kockázata a régióban, Magyarországon is
Folytatódhat a párbeszéd Georgiával?
Marta Kos utalt arra, hogy lassan ideje újra kapcsolatba lépni a tbiliszi kormánnyal. Grúzia 2022-ben EU-tagságért folyamodott, és egy évvel később megkapta a tagjelölti státuszt. Az októberi parlamenti választások azonban, amelyeket nyugati megfigyelők szerint szabálytalanságok kísértek, valamint az olyan ellentmondásos jogszabályok, mint az Oroszország által a civil társadalom elfojtására használt „külföldiügynök-törvény”, arra kényszerítették Brüsszelt, hogy szüneteltesse a kis dél-kaukázusi köztársaság csatlakozási folyamatát.
Brüsszel befagyasztotta a georgiai kormánynak szánt uniós forrásokat, visszaállította a vízumkényszert a grúz diplomata útlevéllel rendelkezők számára, és felfüggesztette a magas szintű kapcsolatokat.
„A legegyszerűbb megoldás, ha nem beszélünk egymással... De a világ sok más országával folytatunk párbeszédet, amelyek nem rendelkeznek tagjelölt státusszal” – mondta Marta Kos, megjegyezve, hogy Törökország, amelynek tagjelölti státuszát 2019-ben befagyasztották, újraindította a magas szintű párbeszédet. „Volt egy [megbeszélésünk] a gazdaságról, és tervezünk egy másikat a migrációról” – tette hozzá. Szerinte hasonló lehetne a folyamat Tbiliszivel is, alsóbb szinten elindulhatna egy óvatos párbeszéd.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor kiírta magát az EU ukrán konszenzusából
