A 27 uniós tagállam képviselői szerdán bólintottak rá a Lukasenka és 14 beosztottja elleni vízumtilalomra és vagyonuk zárolására. A lépés akkor válik hivatalossá, amikor november 6-én megjelenik az EU hivatalos közlönyében.
Lukasenkát az elmúlt közel három hónapban folyamatos nyomás alá helyezték a vitatott eredményű elnökválasztás miatt tüntető tömegek. Az ellenzék szerint a választást elcsalták, a Nyugat pedig nem volt hajlandó elfogadni a hivatalos eredményt.
Eddig csak a beosztottjait büntették
Belarusz 66 éves erős embere először nem került fel az uniós szankciós listára. Így őt – eddig – nem sújtották vagyonlefoglalással és utazási tilalommal. 40 belarusz illetékesre viszont már a múlt hónapban szankciókat vetettek ki a tüntetők és az ellenzék elleni erőszakos fellépésért és az augusztus 9-i választásokon elkövetett csalás miatt.
Október közepén az uniós külügyminiszterek elméletben zöld utat adtak annak a szankciós csomagnak, amelynek hatályát kiterjesztették a keményen bírált belarusz vezetőre is.
Az AFP hírügynökség szerint Lukasenka fia, Viktar, Belarusz ügyvezető nemzetbiztonsági tanácsadója is az EU célkeresztjébe került.
Keményen próbálták letörni a tüntetéseket
Az országban több ezer embert tartóztattak le azt követően, hogy a hatóságok szerint Lukasenka nyerte meg az augusztusi elnökválasztást – sorozatban hatodszorra.
A legtöbb belarusz ellenzéki vezetőt letartóztatták vagy emigrációba kényszerítették. Köztük volt Szjatlana Cihanouszkaja, aki az elnökválasztás legitim győztesének tartja magát.
Lukasenka “felelős az államapparátus által a 2020-as elnökválasztás előtt és után elkövetett erőszakos fellépésért” – állt az AFP által látott szankciós döntésben.
Felelősnek tartják továbbá azért, mert ellenzéki jelölteket zártak ki az elnökválasztásból és mert “önkényesen letartóztatták és bántalmazták a békés tüntetőket, valamint megfélemlítették és erőszakkal léptek fel újságírók ellen”.
Az EU azzal utasította el az augusztusi választások eredményét, hogy azok “sem nem voltak szabadok se nem voltak tiszták”. Az Európai Unió emellett nem ismeri el Belarusz legitim elnökének Lukasenkát.
Rendőrterror a Lukasenka titkos beiktatását követő tüntetéseken
Ellenzéki vezető: lejárt Lukasenka előző megbízatása, innentől már nem legitim
Cihanouszkaja egy szerdai Skype-interjúban azt mondta a Current Time-nak, a Szabad Európa/Szabadság Rádió és az Amerika Hangja közös, orosz nyelvű tévéműsorának, hogy Lukasenka korábbi hivatali időszaka csütörtökön véget ér. Ez azt jelenti, hogy nem marad semmilyen legitimációja, ami alapján az ország vezetőjének nevezheti magát.
“Lukasenka november 5-én teljesen elveszíti a legitimációját. Ha egyes országok még mindig hittek abban, hogy volt valamilyen jogalapja a hatalomra, akkor most annak is vége” – mondta az ellenzéki vezető.
“Látjuk, ahogy a szemünk előtt esik szét a rezsim - hibákat követnek el. És önök jól tudják, hogy csak egységben nyerhetünk” – tette hozzá.
Cihanouszkaja az uniós tag Litvániából adott interjút, ahová röviddel a választások után menekült a személyét és családját ért fenyegetések miatt. Az ellenzéki vezető arra sürgette a külföldi vezetőket, hogy “maximálisan támogassák a belarusz népet”.
“Szeretném, ha a demokratikus országok még nagyobb figyelemmel kísérnék az emberi jogok megsértését Belaruszban, az országban folyó erőszakot. És azt is, hogy beszéljenek róla és tegyenek megfelelő lépéseket” – tette hozzá.