Több mint két hónapja tartanak a tüntetések Belaruszban, az ellenzék tiszta választásokat és a kétes körülmények között megválasztott Aljakszandr Lukasenka lemondását követelik. A volt szovjet tagköztársaságot autoriter módszerekkel 26 éve irányító politikus sokak szerint csalással nyert augusztusban, ezért – bár letette az elnöki esküt – az Európai Unió és az Egyesült Államok, valamint a belarusz ellenzék nem ismerik el legitim elnöknek.
A rendszer keményen fellép a tiltakozókkal szemben. Az összecsapásoknak már több halottja is van, több százan megsebesültek, és tízezer fölött jár a letartóztatások száma. A belarusz ellenzék egyik vezéralakja nemrég a rendfenntartó szerveknek üzent. Szvjatlana Cihanouszkaja arra kérte a rendőröket, ne tartsák be a „törvénytelen” parancsokat és álljanak a tüntetők oldalára.
Eddig úgy tűnik, hogy a rendőri erők kitartanak Lukasenka mellet, Edward Lucas brit újságíró, biztonságpolitikai szakértő szerint a biztonsági erők hűsége kulcskérdés lehet a Belarusz-helyzet végkimenetele szempontjából. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis úgy tűnik kivár, a szakértő szerint az oroszok nem szeretnék elveszíteni Belaruszt, de ha túl határozottan avatkoznak közbe, akkor magukra haragíthatják a tüntetőket. A rezsim közben különféle ígéretekkel próbálja csillapítani a kedélyeket az országban, azonban Lucas szerint ezeknek inkább csak az a célja, hogy eltereljék a figyelmet a tüntetésekről.
"Azt hiszem a Kreml jelenleg a kivárásra játszik, és abban reménykednek, hogy Lukasenka »szilovikjai« és biztonsági erői tovább is végzik a munkájukat és támogatják, és az ellenzéki tüntetések inkább veszítenek a lendületükből, és nem nyernek. Én nem vagyok ebben biztos, de ez egy érthető stratégia. Megalapozottan gondolhatják, hogy a tél beálltával, és ahogy az emberek egyre jobban tartanak a megtorlásoktól, lehet, az ellenzéki tiltakozások kisebbek lesznek, és nem nagyobbak."
"És Lukasenka azt ígérte, hogy változtat az alkotmányon. És azt hiszem, ez lesz, a rezsim megpróbálja kifogni a szelet az ellenzék vitorlájából azzal, hogy az alkotmányhoz nyúlnak, például elmozdulunk a prezidenciális rendszertől egy parlamentáris felé, vagy ilyesmi. Nem gondolom, hogy ez egy jóhiszemű ajánlat lenne, szerintem az lenne a cél, hogy elterelje a figyelmet, és nem az, hogy valódi reformokat hozzon az országba."
"Azt hiszem Putyin egy igazi dilemmával áll szemben, ami az, hogy jelenleg ezeknek a tiltakozásoknak nincs kifejezetten oroszellenes hangulata. Ez nem Majdan, ahol az emberek azt mondták, „Janukovics ellen vagyunk, mert Janukovics Putyin bábja”. És az veszély áll fönn Oroszország számára, hogy ez is egy oroszellenes mozgalommá változik, és erős geopolitikai színezete lesz. Az katasztrófa lenne. Ukrajnát már így is elveszítették. Elveszítették Közép-Ázsiát, és nagyrészt a Kaukázust is. Nem akarják Belaruszt is elveszíteni. Tehát egy kierőszakolt „Anschluss„, amit a közakarat ellenére hajtanak végre, azt a rizikót hordozná, hogy a felszínre törhetnek a rejtőzködő oroszellenes és Kreml-ellenes érzések az országban, és tovább romlik a helyzet."
"Nos, Lukasenka nem teljesen függ az orosz támogatástól, soha nem is függött. Mindig volt egy fajta feszültség – a Kremlnek megvannak az érdekei, a minszki rezsimnek is megvannak az érdekei, néha ezek átfedésben vannak, néha ellentét van, néha az egyik fél megnyeri a másikat, néha pedig a másik fél az egyiket. És jellemzően Oroszország kapja meg, amit akar, mert egy nagyobb és erősebb ország. De még így is vannak dolgok, amiket az oroszok szeretnének, nagyobb katona jelenlétet szeretnének, nagyobb befolyást a belarusz ipar ékkövei között, kezdve a közlekedési és energetikai szektorra, egészen a nagy iparvállalatokig, mint a traktor- vagy a műtrágyagyár."
"Sok dolog van, amit a Kreml szeretne. És vannak olyan dolgok, amiket a Kreml nem szeretne, ha megtörténnének. Nem akarják, hogy a Lukasenka-rezsim rendezetlen módon érjen véget, az igazi rémálom lenne nekik, tudják, ahogy Ceausescu végezte, vagy ahogyan a kommunista rezsim 1989-ben összeomlott Csehszlovákiában. Nem akarják, mert ez rossz precedenst teremtene Oroszország számára. Szóval a Kremlnek a felek között kell tárgyalnia – egyfelől nem akarják, hogy Lukasenka megbukjon, másfelől viszont túl nagy nyomást sem helyezhetnek rá."
„Csodáljuk a bátorságotokat. És azt hiszem, azt mondanám, hogy olyan dolgokért harcoltok, amiket mi a nyugaton már majdnem elfelejtettünk. És nagyon inspiráló és üdítő azoknak az embereknek, akik más országokban az igazságért és demokráciáért harcolnak, hogy lássák az áldozatokat, amiket Belaruszban az embereknek meg kellett hozniuk az ügy érdekében.”
