Nem sikerült a gyakorlatban is megvalósítani azt a tűzszüneti megállapodást, amit amerikai közvetítéssel vasárnap írt alá Örményország és Azerbajdzsán, írja a Szabad Európa központi szerkesztősége. Korábban már két másik, orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszüneti megállapodás is befuccsolt.
Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök a Twitteren jelentette be, hogy a tűzszünet nem sikerült, Azerbajdzsán folyamatos ágyúzásai folytán pedig újabb civilek haltak és sebesültek meg kedden Hegyi-Karabahban.
Az azeri védelmi minisztérium szerint sem működik a humanitárius tűzszünet, de szerintük az örmények nem álltak le az ágyúzással. Állításuk szerint hétfőn és a rákövetkező éjjel is lőtték őket, de visszaverték a támadásokat. Khojavend, Fizuli és Gubadli környékét jelölték meg a harcok központjának.
Hegyi-Karabah: fotós beszámoló a frontvonalról
Ilham Alijev azeri elnök hétfőn azt jelentette be, hogy Azerbajdzsán békés vagy katonai módszerekkel, de meg akarja oldani a konfliktust. Egyben felszólította az örményországi erőket, hogy hagyják el a területet a rendezés érekében.
A harcok szeptember 27-i kezdete óta mintegy ezer ember vesztette életét a konfliktusban. Pontos számot nehéz mondani, mivel mind az azeriek, mind az örmények rendre eltúlozzák az ellenség veszteségeit. Vlagyimir Putyin október 22-én azt nyilatkozta, hogy Moszkva becslései szerint nagyjából ötezer halottja lehet eddig a harcoknak.
Oroszország, Franciaország és az Egyesült Államok közösen koordinálja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet úgynevezett Minszk-csoportját, amelyet az azeri-örmény konfliktus rendezésére hívtak életre még 1992-ben. A három ország külügyminiszterei október 29-én ülnek össze, hogy megtárgyalják Hegyi-Karabah helyzetét.
25 éve nem volt ilyen súlyos a helyzet
Hegyi-Karabah és a környező régiók hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartoznak, 1991 óta azonban az örmény etnikumú erők fennhatósága alatt állnak (2017-től Arcahi Köztársaság néven). A területen 1994-ig véres háború folyt a felek között, és azóta is folyamatos a feszültség a régióban, az évtizedek alatt több százan haltak meg a határvillongásokban.
Legutoljára 2016-ban tört ki komolyabb harc a felek között, akkor több mint 200 emberéletet követeltek az összecsapások. A mostani konfliktus, amelynek már júliusban is voltak előzményei, a legsúlyosabb az 1994-es tűzszünet óta. Egyesek amiatt is aggódnak, hogy ha tovább súlyosbodik a helyzet, a konfliktusba a régiós nagyhatalmak, Oroszország és Törökország is belesodródhatnak.
Törökország Azerbajdzsán közeli szövetségese, Ankara már több alkalommal is egyértelművé tette, hogy kész az azeriek segítségére sietni. Örményország Oroszországgal áll katonai szövetségben. Eközben mindkét fél főleg Moszkvától veszi a fegyvereket.
