Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Magyarország fúrta meg a közös EU-s elítélő nyilatkozatot az elcsalt belarusz elnökválasztásról


Orbán Viktor és Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátor egyeztet Minszkben 2020. június 5-én
Orbán Viktor és Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátor egyeztet Minszkben 2020. június 5-én

Egyedül Magyarország nem volt hajlandó aláírni, így uniós szintű nyilatkozat helyett Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője csak saját nyilatkozatot adott ki a január 26-i belarusz elnökválasztás tisztességtelenségéről.

A Szabad Európa brüsszeli forrásai szerint a magyar képviselők akadályozták meg az Európai Unió országainak közös nyilatkozatát a belarusz elnökválasztás eredményének elutasításáról.

Mindez még előző héten történt. A hírek szerint eleinte Szlovákia sem akarta aláírni a nyilatkozatot, ám a szlovák vezetés később meggondolta magát.

Ehhez kapcsolódóan: A január 26-i elnökválasztás Belaruszban minden, csak nem tisztességes

A közösnek tervezett nyilatkozatban az unió azt jelentette volna ki, hogy Belaruszban „a példátlan mértékű elnyomás”, az emberi jogok megsértése, az ellenzék és a független médiához való hozzáférés korlátozása „minden legitimitásától megfosztotta” a helyi elnökválasztási eljárást.

A magyar ellenkezés nyomán Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője csak egy saját nyilatkozatot tudott kiadni, amelyben kijelentette, hogy a január 26-i elnökválasztás nem volt szabad és tisztességes, és felszólította a belarusz hatóságokat, hogy engedjék szabadon az összes politikai foglyot.

Ehhez kapcsolódóan: Magyar vízummal bukott le Lukasenka bizalmasa és felesége Csehországban, kiutasították őket

Belarusz mindössze tíz nappal a választások előtt hívta meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) független választási megfigyelőit. Kaja Kallas szerint ilyen rövid idő alatt nem lehet érdemben felmérni a választási folyamat tényleges működését. Hozzátette, hogy emiatt, illetve mert a belarusz rezsim részt vett Oroszország Ukrajna elleni háborújában, valamint a szomszédai elleni hibrid támadásokban, „az EU továbbra is korlátozásokat és szankciókat fog bevezetni a rezsim ellen, illetve pénzügyi támogatást fog nyújtani a civil társadalomnak, a száműzetésben élő belarusz demokratikus erőknek és a belarusz kultúrának”.

Az Európai Unió készen áll arra, hogy támogassa Belaruszt gazdaságának stabilizálásában és intézményeinek reformjában, amint az ország megkezdi a demokratikus átmenetet – tette hozzá Kaja Kallas.

Borítékolható győzelem

Az előzetes eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka január 26-án kiugróan nagy arányú győzelemmel fogja meghosszabbítani 31 éves uralmát az országban. A Központi Választási Bizottság Telegram-fiókján közzétett eredmények szerint Lukasenka a szavazatok 86,8 százalékát szerezte meg. „Gratulálhatnak a Belarusz Köztársaságnak, elnököt választottunk” – jelentette be Igor Karpenko, Belarusz központi választási bizottságának vezetője hétfő reggeli sajtótájékoztatóján az orosz állami média szerint.

A nyugati országok viszont nem fogadják el tisztességes választásként az eredményt, többek között azért, mert az országban betiltottak minden, a kormánytól független médiát, illetve minden ellenzéki vezetőt bebörtönöztek vagy külföldre kényszerítettek. „A belarusz népnek nem volt választása. Keserű nap ez minden olyan ember számára, aki szabadságra és demokráciára vágyik” – írta Annalena Baerbock német külügyminiszter az X-en.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG