Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nem lát esélyt a hegy-karabahi konfliktus diplomáciai megoldására, s ezzel az örményeknek tett kijelentésével jelentős csorbát ejtett azokon a nemzetközi erőfeszítéseken, amelyek az Örményország és Azerbajdzsán közötti szakadár terület miatt kirobbant harcok felfüggesztésére, illetve a fegyvernyugvás megteremtésére tettek kísérletet.
„Be kell látnunk, hogy a karabahi kérdés legalábbis ebben a szakaszában és még huzamosabb ideig sem lesz diplomáciai úton megoldható” – mondta Pasinján a Facebook-on október 21-én tartott élő közvetítésben.
„Minden, ami diplomáciailag elfogadható az örmény fél számára ... Azerbajdzsán számára már nem elfogadható" – tette hozzá és felszólította az örményeket, hogy "vegyék fel a fegyvert és védjék meg a hazát".
Pasinján beszédét hamarosan követte Ilham Alijev azeri elnök nyilatkozata, amelyben azt mondta, hogy a válságra katonai megoldást vizionál, és hogy az azeri erők „kiűzik az országunkból” az örményeket.
A háborús retorika nem kedvez a nemzetközi erőfeszítéseknek
A két fél retorikája jelentősen hátráltatja azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek az azeri és az örmény erők közötti harc megfékezésére irányulnak. Ahogy erről korábban beszámoltunk, Armen Szárkiszján örmény elnök Brüsszelbe látogatott, hogy az Európai Unióval és a NATO-val folytasson tárgyalásokat, míg az azeri és az örmény külügyminiszterek Moszkvában találkoztak, hogy Oroszországgal konzultáljanak.
A szeptember vége óta tartó harcokban eddig több száz katona és civil vesztette életét. A két ország közötti konfliktus a helyi, kisebbségben lévő örmények által lakott, de nemzetközileg Azerbajdzsán részeként elismert hegyvidéki terület miatt robbant ki.
Azeri és örmény külügyminiszterek Moszkvában
Miután Dzsejhun Bajramov Azerbajdzsán külügyminisztere Moszkvában találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, Azerbajdzsán oroszországi nagykövete, Polad Bulbuloglu kijelentette, hogy Baku továbbra is elkötelezett a béke megteremtése mellett.
„Bajramov megerősítette Azerbajdzsán elkötelezettségét a konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítések mellett" - mondta Bulbuloglu a TASS orosz állami hírügynökségnek.
Zohrab Mnacakanján örmény külügyminiszter október 21-én külön találkozott Lavrovval, de az azeri és az örmény miniszterek között nem volt személyes találkozó.
Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy a tárgyalások középpontjában "a hegyi-karabahi konfliktusövezetben a tűzszünet megteremtésére irányuló korábbi megállapodások végrehajtásával és a fenntartható kivitelezés feltételeinek megteremtésével kapcsolatos sürgős kérdések álltak".
Az Egyesült Államok és a NATO is a harcok mielőbbi befejezését sürgeti
Bajramov és Mnacakanján október 23-án Washingtonba utazik, hogy ott Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel találkozzon.
Pompeo újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Azerbajdzsán és Örményország külügyminisztereinek azt tanácsolja majd, hogy „a helyes út előre a konfliktus megszüntetése és annak csökkentése, illetve, hogy minden országnak ki kell maradnia ebből - ne adjanak üzemanyagot ehhez a konfliktushoz: sem fegyvereket, sem támogatást".
„Csak így lehetséges egy mindenki számára elfogadható megoldás elérése” – tette hozzá az amerikai külügyminiszter.
Az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország a társelnökei az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ, angolul OSCE) úgynevezett Minszki csoportjának. Ez a csoport vezeti a Hegyi-Karabahhal kapcsolatos viták eddig sikertelen rendezési kísérleteit. A térség helyzete az 1994-es tűzszünet óta ingatag.
A három hatalom azonnali tűzszünetet és a konfliktus diplomáciai rendezését sürgeti.
Jens Stoltenberg, a nyugati védelmi szövetség főtitkára, október 21-én a NATO központjában fogadta Szarkiszjant. Stoltenberg felszólította mind az azeri, mind az örmény felet, hogy tartsák be a tűzszünetet, majd hozzátette: „a NATO és a nemzetközi biztonság számára is fontos, hogy az ellenségeskedésnek véget vessenek, hogy a szenvedést megállítsák és békés megoldást találjanak".
Sikertelen a második kísérlet is a tűzszünetre
Hegyi-Karabahban és környékén október 21-én Örményország és Azerbajdzsán is új harcokról számolt be, így úgy tűnik, hogy a két humanitárius tűzszünet közül a második sem járt sikerrel.
A hegyi-karabahi hatóságok tüzérségi bombázásokról és a konfliktusövezet déli területein különösen heves harcokról adtak hírt.
Az azeri fél október 21-én tagadta, hogy az örmények lelőtték az egyik harci gépüket. Az Örmény Védelmi Minisztérium szóvivője szerdán korábban azt jelentette be, hogy Hegyi-Karabah légelhárítása lelőtt egy azeri katonai repülőt a térség déli részén. A repülő típusát nem nevezte meg.
A két fél jelentései gyakran ellentmondóak és nehezen ellenőrizhetőek. Mindkét fél civil célpontok megtámadásával vádolja egymást.
Ha Baku kérné, Ankara katonákat is küldene
A harcok a konfliktus kiterjedésével is fenyegetnek a Kaukázus déli részén, Oroszország és Törökország esetleges beavatkozásával. Utóbbi Azerbajdzsán legszorosabb szövetségese. Emellett az azeri gázt és olajat a világpiacra szállító vezetékek biztonsága miatt is nőnek az aggodalmak.
Fuat Oktay török alelnök ismételten megerősítette, hogy országa támogatja az azeri felet, és október 21-én kijelentette, hogy Törökország nem habozik majd katonákat küldeni, ha Baku ezt kéri.
Oktay továbbá azt állította, hogy a Minszki csoport Jerevánt támogatja, és szándékosan próbálja megakadályozni a konfliktus megoldását.
Örményország azzal vádolja Törökországot, hogy zsoldosokat küldött az azeri oldalra. Örményországnak egyébként Oroszországgal van védelmi megállapodása.
A NATO-tag Törökország elutasította a vádat, azt állítja, hogy semmilyen közvetlen szerepe nincs a harcokban.
Azerbajdzsán szerint az elmúlt évek megnövekedett katonai kiadásaival ösztönözött hadseregük drónokat használ és így területi előnyöket szereztek a szakadár régióban.
Nemzetközileg a főleg muszlimok lakta Azerbajdzsán részeként elismert hegyvidéki szakadár terület a főként kisebbségben élő keresztény örmények fennhatósága alatt áll, akiket az 1994-ben véget ért harcok óta Jereván támogat.
A Reuters, AFP, Interfax és a TASS közreműködésével.
