Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztette Moszkvát, hogy háborús bűnök elkövetésével végleg elveszti az ukránok maradék szimpátiáját. A napokban civil lakóhelyek, óvóhelyek támadása mellett az orosz megszállók nukleáris létesítményeket is célba vettek.
„Önök mindent megtesznek azért, hogy a mi népünk maga hagyja el az orosz nyelvet, mert az orosz nyelv mostantól csak önökkel, az önök pusztításával és gyilkosságaival, a maguk bűneivel fog társulni” – mondta Zelenszkij egy március 26-i videóbeszédben. Oroszország ukrajnai inváziója sok helyen állóháborúvá vált, azonban a civil áldozatok száma egyre nő, ahogy az orosz hadsereg tüzérségi bombázással próbálja megtörni az ostromlott városokat.
Keleten és északon a legsúlyosabb a helyzet
A keleti Harkiv városát az orosz erők az invázió kezdete óta ostromolják, és többször támadtak lakóépületeket és kritikus infrastruktúrát. A hétvégén az ostromlott városban lévő nukleáris kutatóközpontot is célba vették. Az ukrán nukleáris felügyelet szerint a folyamatos harcok miatt egyelőre nem lehet felmérni, milyen károk keletkeztek a létesítményben.
Az ukrán hatóságok korábban arról számoltak be, hogy az orosz lövések megrongálták a létesítmény épületeit, de a környezetben nem keletkezett sugárszennyezés. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a létesítményben kis mennyiségű hasadóanyag van, így alacsony a radioaktív szennyezés kockázata.
Az Ukrajna északi részén fekvő Csernyihiv városát szintén az invázió kezdete óta érik támadások érik. A múlt héten az oroszok lerombolták a városból kivezető fő közúti hidat, járhatatlanná tettek egy közeli gyalogos hidat is elvágva ezzel a civilek utolsó menekülési útvonalát, illetve az élelmiszerek és gyógyszerek bejuttatását.
Csernyihiv megmaradt lakosai csapdába kerültek, miközben továbbra is bombák hullanak rájuk, jelentések szerint az utcákon összegyűjtetlenül hevernek a holttestek.
„Éjszakánként a pincékben mindenki egy dologról beszél: Csernihiv lesz a következő Mariupol” – mondta Ihar Kazmerchak 38 éves lakos, nyelvész az Associated Pressnek.
Szándékosan bombáznak iskolákat, templomokat
"A városban nincs áram, folyóvíz és fűtés, a gyógyszertárakban napról napra hosszabb a már nem kapható gyógyszerek listája. Az ivóvizet teherautókkal szállítják, fejadagot osztanak a vödrökkel és palackokkal sorban álló embereknek. A város 280 ezer lakosának több mint fele már elmenekült és több százan, akik maradtak, meghaltak"
– mondta Vlagyiszlav Atroszenko polgármester. Elmondása szerint az orosz erők „teljesen tiszta időben”, alacsony magasságból, vagyis teljesen szándékosan bombáznak lakott területeket, és rombolják a polgári infrastruktúrát: iskolákat, óvodákat, templomokat, lakóházakat, sőt még a helyi futballstadiont is.
Az ország nyugati részét egyelőre viszonylag elkerülte a háború, március 26-án azonban orosz rakéták csapódtak be a lengyel határtól nem messze fekvő Lvivbe, miközben Joe Biden elnök a szomszédos Lengyelországba látogatott. A csapás valószínűleg üzenet volt arra, hogy Moszkva bárhol kész csapást mérni Ukrajnában, annak ellenére, hogy állítása szerint offenzíváját az ország keleti részére összpontosítja.
Oroszország egymás utáni légicsapásai megrázták a várost, amely a becslések szerint 200 ezer ember menedékhelyévé vált, akiknek el kellett menekülniük szülővárosukból. Az első robbanás helyszínétől nem messze, egy lakóház alatti homályos, zsúfolt óvóhelyen Olana Ukrainets, egy 34 éves informatikus azt mondta, nem tudja elhinni, hogy ismét el kell bújnia, miután elmenekült az északkeleti Harkiv városából, a háború egyik legjobban bombázott városából.
„Láttuk a tüzet. Azt kérdeztem a barátomtól: 'Mi ez? Aztán hallottuk a robbanás hangját és az üvegtörést. Megpróbáltunk elbújni az épületek között. Nem tudom, mi volt a célpont."
A brit hírszerzés további civilek elleni támadásokra számít
Nagy-Britannia védelmi minisztériuma március 26-án közölte, hogy nem számít arra, hogy egyhamar megkímélik az ukrán városok polgárait. „Oroszország továbbra is nagy tűzerőt fog alkalmazni a városi területekre, miközben saját, már így is jelentős veszteségeit igyekszik korlátozni, további civil áldozatok árán” – közölte a brit minisztérium.
A civil célpontok elleni bombázások közül kiemelkedik az óvóhelyként szolgáló mariupoli színház elpusztítása, ahol az ukrán hatóságok szerint mintegy 300 ember halt meg – nemzetközi megfigyelők szerint komoly bizonyítékok vannak arra, hogy az orosz megszálló erők háborús bűnöket követtek el.
Az invázió több mint 10 millió embert űzött el otthonából, ami Ukrajna lakosságának csaknem negyedét teszi ki. Közülük több mint 3,7 millióan teljesen elmenekültek az országból az ENSZ szerint. A civil áldozatok számáról nincsenek pontos adatok, de feltételezések szerint több ezer civil halhatott meg.
