Példa nélküli lépésre készülnek a bírók: tüntetni. Jelentős részük eddig nem élt azzal a jogával, hogy a bíróságok függetlenségével kapcsolatban nyilvánosan is véleményt nyilvánítson, de év végén névvel vállalt tiltakozó leveleik százai mutatták, hogy ez változik. Pedig Gulyás Gergely és kormányközeli közéleti szereplők, így Varga Zs. András Kúria-elnök és Bayer Zsolt fideszes publicista is üzent nekik, hogy nem kéne. A tüntetésen nemzetközi bírói szervezetek képviselői is felszólalnak majd.
A kormány jóvoltából viharos három hónapot élt meg az igazságszolgáltatási rendszer. A bírósági béremelés többéves halogatása, majd egy lojalitási (együttműködésinek nevezett) nyilatkozathoz kötése, utána a jogsértő (az Országos Bírói Tanács véleményezési jogát egy jogalkotási trükkel megkerülő) törvényhozás – párosulva a kértnél jóval kisebb béremeléssel – a bírák nagy részénél kiverte a biztosítékot.
A hatalmi ágak egymásnak feszülésének még nincs vége. A kormány által besakkozott bírók nagy múltú érdekvédelmi szervezete, a Magyar Bírói Egyesület február 22-re várja a bírókat a függetlenségük, véleménynyilvánítási szabadságuk és a befolyásolásmentes ítélkezésüket lehetővé tevő, megfelelő jövedelmük érdekében szervezett tüntetésen.
Bírókat kizárni, politikusokat talárba öltöztetni
A tüntetés hírére reagáló Bayer Zsolt kizáratná az állam pereiből a tüntető bírókat (akiket e célból valamilyen módon regisztráltatna). A kizárás fontos feltétele a pártatlan és elfogultságmentes ítélkezésnek, a közigazgatási perrendtartás (leginkább ebben az ügyszakban pereskedik az állam) 10. paragrafusa fel is sorolja, hogy milyen esetekben nem lehet per részese egy bíró. A kizáró okok között nem szerepel a bírósági rendszerrel kapcsolatos véleménynyilvánítás, az viszont igen, hogy bíró nem járhat el az előző munkahelyét érintő ügyben. Konkrétan: „a féllel vagy az érdekelttel (…) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy a jogviszonya megszűnését követő öt évig”.
Csakhogy a kormány fontosnak tartotta, hogy saját peres ügyeiben iránta való elfogultsággal okkal vádolható bírók is eljárhassanak. Ezért az idézett triviális generális szabályból 2017-ban a parlamenttel kivetette azokat, akik költségvetési szervtől érkeztek a bírói karba, így rögtön bíróvá kinevezésük után ítélkezhetnek korábbi munkaadójuk pereiben. Ehhez már csak be kell osztani őket a megfelelő ítélkező tanácsba.
Volt is erre példa: az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára, Hajas Barnabás 2021-ben tárgyalótermi tapasztalat nélkül került a bíróságra, sőt nem is járásbíróságon kezdte, hanem a legfelsőbb szinten, a Kúrián. A nem sokkal Hajas előtt, szintén tárgyalótermi tapasztalat nélkül – és az Országos Bírói Tanács (OBT) tiltakozása ellenére – Kúria-elnökké kinevezett Varga Zs. András pedig gyorsan be is osztotta egy olyan ítélkező tanácsba, amely a kormánynak a 2022-es parlamenti választáshoz hozzácsapott „nemváltós” népszavazási kezdeményezésének jogszerűségét bírálta el legfelsőbb fórumként.
Érdemes elolvasni a Magyar Helsinki Bizottság akkori elemzését az ügyről: az egyébként a különböző népszavazási kezdeményezések kérdéseit rendre elmeszelő, fideszes többségű Nemzeti Választási Bizottság a kormány mind az öt kérdését átengedte részletes indoklás nélkül. A választási/népszavazási kérdések jogorvoslati fóruma egyből a Kúria, ahol az öt kérdéssel kapcsolatban öt eljárás indult.
Jogállamban az eljáró bírókat (az eljáró tanácsok összetételét és az ügyek kiszignálásának rendjét) előre rögzített ügyelosztási szabályok jelölik ki. Bár Hajas nem egy olyan tanácsban ült, amely a Kúriának a felülvizsgálati kérelmek érkezésekor hatályos ügyelosztási rendje szerint a népszavazásra feltett kérdés hitelesítésével kapcsolatban volt kijelölve, beültették.
Így pár hónappal később dönthetett a 2021 márciusáig saját felettese, a népszavazás ügyében a kormány nevében eljáró Varga Judit kérdéseiről, miközben elfogultsága okkal feltételezhető volt. Hiszen különben miért vonatkozna minden más esetre az ötéves kizárási szabály? A teljesen átpolitizált államigazgatásból, a minisztériumok éléről érkezőkből hiányzik a mindenki másnál feltételezhető elfogultság korábbi munkáltatója iránt? (Az ötből végül egy kérdést nem engedett át az eljáró kúriai tanács, de a – csak a Fidesz által jelölt tagokból álló – Alkotmánybíróság aztán megtette helyette, Varga Zs. András pedig hamarosan felszámolta a renitens tanácsot.)
Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság Jogállamiság Programjának munkatársa szerint a bíró nem válik elfogulttá, ha eleget tesz a kötelességének, és kiáll a bírói függetlenség alapvető garanciái mellett. „A bírák szabadon megválaszthatják, hogy milyen formában nyilvánítanak véleményt: szakmai tanulmányban, a bíróságok belső nyilvánossága előtt vagy akár a szélesebb nyilvánosság előtt is szabadon kifejthetik a véleményüket a saját függetlenségük védelmében. Akár egy tüntetésen is” – mondta lapunknak.
A szakértő szerint a bíró véleménye ettől nem válik politikaivá és a bíró sem válik elfogulttá: „Akkor sem, ha arra kényszerül, hogy a kormánnyal vagy a kormányzó párt függetlenséget csorbító politikai programjával szemben védje meg a függetlenségét.”
Válaszában „a kizárási szabályok tüzetesebb vizsgálatát” javasolta azoknak, akik a kormánnyal szembeni elfogultságtól féltik a bírákat. Ezek a rendelkezések „a kivételszabály folytán politikailag érzékeny ügyekben is minden további nélkül lehetővé teszik, hogy a kormányzati hivatalok alkalmazottai eljárhassanak bíróként, akár a saját korábbi munkáltatójukkal szemben is”.
Bár a korábbi OBT szerint már a jelenlegi pontrendszer is túlértékeli a közigazgatási tapasztalatot a bírói karrierútban, mégis – ahogy ezt a kormány és a bírósági szervezetek négyoldalú (az OBT által azóta felmondott) megállapodása kapcsán novemberben megírtuk – arra készül a kormány, hogy a bíróvá válás feltételei között a más – tehát nem bírósági – területen szerzett tapasztalat az eddiginél „hangsúlyosabban értékelt” szempont legyen.
Rövid összefoglaló a bírói véleménynyilvánítás jogáról
Ahogy ismert, a strasbourgi emberi jogi bíróság a posztjáról jogtalanul eltávolított volt főbíró, Baka András ügyében kimondta, hogy a magyar államnak biztosítania kell a bírói véleménynyilvánítás szabadságát. Egy későbbi lengyel ügyben hozott döntése szerint pedig (Lengyelországban bírók ezrei tüntettek az előző kormány igazságügyi politikája miatt) a bíráknak nemcsak joguk, de kötelességük is, hogy felszólaljanak függetlenségük sérelme esetén.
A Baka-ügy még nincs lezárva, és információink szerint a kormány nemrég beadott egy jelentést az ET legfőbb döntéshozó szervéhez, a Miniszterek Tanácsához, miszerint Magyarországon teljesen szabad a bírák véleménynyilvánítása.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mégis azt mondta a csütörtöki Kormányinfón, hogy nehezen tudja a bírói hivatásrenddel összefüggésben értelmezni, ha egy bíró tüntet, azt politikai véleménynyilvánításnak minősítette.
A tüntetés a kollektív véleménynyilvánítás legerősebb formája, a bírói véleménynyilvánítás szabadsága pedig sarkalatos kérdése a bírói függetlenségnek. Ahogy tavaly júliusi cikkünkben írtuk: egyrészt az, hogy milyen ügyekben szólalhat meg egy bírói szervezet vagy akár egy bíró anélkül, hogy az kikezdené a pártatlanságát, másrészt számíthat-e retorziókra a véleménye miatt.
A bírák nem folytathatnak és nem is folytatnak politikai tevékenységet. Véleménynyilvánításukat viszont sokszor – a közbeszédben és a bírósági szervezeten belül is – politizálásnak minősítik – írta egy 2022-es állásfoglalásában a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnöksége. Ahogy a Kúria vezetője teszi: Varga Zs. András szerint „nemcsak a politizálást, hanem a közügyekben való megszólalást is tiltja az Alaptörvény” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában 2020 júliusában.
Kovács Ágnes alkotmányjogász szerint viszont autoriter rendszerekben rendszeres a vád, hogy a bírák politizálnak, amikor felszólalnak a függetlenséggel szembeni támadások miatt. „Szokták mondani, hogy autoriter rendszerekben ez a 22-es csapdája. Mert ha a bírósági szervezet csendben van, azzal legitimálja az adott rendszert, ha viszont megszólal, akkor kiteszi magát annak a támadásnak, hogy politizál” – mondta lapunknak adott interjújában.
Tüntetés lesz, bírói talár nem
Nehéz felmérni, hogy Bayer Zsolt bírólistázós felvetése serkenti vagy visszafogja a bírók demonstrálási kedvét. (Az ugyanaznap évértékelő kormányfő várhatóan elviszi a show-t, bár ő zárt körben, a NER-elit kiválasztottjainak beszél majd. Az időpont a bírói tüntetés meghirdetésekor még nem volt ismert.) Több forrásból úgy hallottuk, hogy szakszervezeti vonalon igyekeznek visszafogni a bírósági alkalmazottak (a „iaszosok”) tüntetési kedvét azzal, hogy „a bírók is csak akkor mennek már ki az utcára, miután a iaszosokat már leválasztották, és csak magukért, mert az ő pénzükért nem mentünk – mondja egy bíró megkérdezettünk. Szerinte ez tévedés, a MABIE által meghirdetett követelésnek csak a harmadik pontja szól a méltó bérezésről (és abban a iaszosok is szerepelnek) –, de a meghirdetett elsődleges okok a konkrét események: a kiüresített véleményezési jog és a szolgálati bíróságokkal szembeni támadás”.
A kisebb súlyú bírói egyesület, a Res Iudicata (amely decemberben már szervezett egy „közösségi kiállást a bíróságokért", de azzal a négyoldalú megállapodást aláíró OBT-t célozták) a listázással kapcsolatban nyilatkozatban állt ki újból a bírói függetlenség mellett, de nem hirdeti a tüntetést.
Információnk szerint a MABIE szerepvállalása miatt kúriai vezetők részéről felmerült, hogy a kúriai bíróknak ki kellene lépniük a szervezetből, de formálisan nem történt semmi ez ügyben.
Maga a MABIE először visszafogottan kommunikált ahhoz képest, hogy ő hirdette meg a demonstrációt. Elnöke január 31-én még arról beszélt az Infostartnak, hogy talán csak a választmányuk lesz ott, de azóta elkezdtek részvételre buzdító üzeneteket küldeni. Persze a szervezet – pont amiatt, mert nagyon sok bírót képvisel – nehézkesen tud csak dönteni. Úgy tudjuk, Boros Katalin elnök visszafogottsága amiatt volt, mert a választmány akkor még nem döntött az időpontról, és a tüntetés rendőrségi bejelentése sem történt még meg.
Vélhetően Bayer Zsoltra és az ő listázós ötletét a Kormányinfón megvédő Gulyás Gergely miniszterre reagált a MABIE február 6-i közleménye, amelyet így zárnak: „A félelemnek nincs helye ott, ahol a jog és a tisztesség uralkodik. A részvétel nem csak jog, hanem felelős kiállás a közös értékeink mellett!”
Képviseltjeik számossága miatt is nagyon ügyelnek arra, hogy minden szabályosan történjen. Úgy tudjuk, emiatt elvetették, hogy lengyel társaikhoz hasonlóan talárban tüntessenek. (Ehhez valószínűleg az OBH elnökének engedélye kellene.)
Kérdésünkre, hogy mennyire visszafogottak a bírák, megvan-e még bennük az a felháborodás, ami sok százukat év végén tiltakozó levél megírására késztette, egy, a MABIE-ban aktív forrásunk a következőt felelte: „Látják, hogy nincs vége, nem oldódott meg a helyzet. Amikor a választmányban megszavaztuk, volt bennem kérdőjel, hogy kell-e még most ez a demonstráció. Az van, ami van, megszavazták, amit megszavaztak a parlamentben. Utána jött a Kúria-elnök évnyitó levele, a szolgálati bíróságok támadása, most az EU-szaktanácsadók ügye és a Kúria közelítése a végrehajtó hatalomhoz: ezek szerintem erősítik és igazolják a bírókban, hogy igenis hangot kell adni ennek.”
Találgatni nem akar a várható létszámról, saját motivációjáról beszél: „Engem nagyon meggyőzött a MABIE hívószava: ha nem szólalok fel, ha annyira sem vagyok képes, hogy demonstráljak az engem megillető jogért, akkor nem is illet meg. Emiatt döntöttem úgy, hogy elmegyek.” Hezitálása és elhatározása mutatja, mennyire szokatlan számukra, hogy eddig eredményesen stigmatizált lépésre készülnek kiállásukkal a jogállamiság mellett.
Jogállamisági látogatók, visszafogott miniszter
Bayer és Gulyás megszólalása után az OBT is kiadott egy közleményt, amelyben leszögezték, hogy minden bíró és igazságügyi alkalmazott „alkotmányos lehetősége a demonstráción való részvétel”. Az OBT a tüntetés előtt, február 19-én ülésezik legközelebb, valószínűleg ott is foglalkoznak majd vele.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) várhatóan nem kommunikál majd a tüntetésről, ugyanakkor arról sincs hír, hogy akadályoznák, fenyegetnék a bírákat, pedig a legtöbb bíró valamilyen hierarchikus viszonyban áll az OBH elnökével.
A Kúria elnöke szerint viszont a bíróknak a tárgyalóteremben a helyük – ezt mondta nemrég Varga Zs. András az Indexnek adott interjúban.
A feletteseik retorziójától tartó bírók számára megnyugtató lehet, hogy a fegyelmi ügyeikben eljáró szolgálati bíróságok elnökei decemberben nyílt levélben jelezték, hogy „megilleti a bírót a véleménynyilvánítás joga, sőt a bíróság függetlensége védelmében kötelessége is megnyilvánulni. Biztosítjuk továbbra is, hogy a szolgálati bíróságok az eljárásuk során ezt az elvet érvényesítik, a bírókat a megállapodás kapcsán kifejtett véleményük miatt hátrány nem érheti.” Ez fel is bőszítette a Kúria-elnököt, aki mind az Országgyűlés előtt, mind újévi leveleiben keményen nekik ment.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter szintén az Indexen reagált a bírók elégedetlenségére. „Megértem, ha feszültségek vannak a bírósági szervezeten belül, de az igazságügyi miniszter akkor jár el helyesen, ha távol tartja magát egy másik hatalmi ág belső ügyeitől, ezeket nekik kell rendezniük” – mondta, mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a mostani helyzethez.
Azzal, hogy Varga Zs. András kinevezése óta Kúria-elnökként a bírói karon belül képviseli a kormány igazságügyi politikai szándékait (többek szerint azok kezdeményezője is), a kormánypolitikusok mondhatják – ahogy a miniszter tette –, hogy a viták egy másik hatalmi ág belső ügyei.
Tuzson Bence azt is mondta az interjúban, hogy „az uniós megállapodást szeretnénk maradéktalanul betartani. A négy szervezet között született egyezség nem érint olyan kérdést, amely átfedésben lenne az uniós megállapodással. Olyan lépéseket egyébként sem szeretnénk tenni, amelyek bármilyen veszélyt jelentenének Magyarország uniós forrásaira.”
Érthető a visszafogottsága, mert az elmúlt időszakban több irányból is tesztelik az igazságszolgáltatás helyzetét, különösen a kormánytól való függetlenségét. A miniszter pont az interjú idején találkozott az ENCJ, az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának delegációjával. A szervezet nemrég kritizálta a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodást. (Hamarosan olvashatnak lapunkban egy interjút a szervezet egyik vezetőjével.)
Az ENCJ küldöttsége már januári ittjártakor értesült a tüntetés tervéről, „tudják, hogy ott tartanak a folyamatok Magyarországon, hogy demonstrációra kényszerül az igazságszolgáltatás” – mondja egy megkérdezettünk.
A bírói szervezeteknek a szokásos éves uniós jogállamisági jelentéshez is januárban kellett leadniuk az értékelésüket. Most járt itt a Velencei Bizottság küldöttsége, akik szintén találkoztak az igazságszolgáltatás vezetőivel.
Úgy értesültünk, hogy a tüntetésen a MABIE elnökén és egy másik vezetőjén kívül felszólal majd Baka András volt főbíró, Matusik Tamás, az előző OBT utolsó elnöke, és két nemzetközi bírói szervezet képviselője is.
