Támogatott lakások, hatalmas zöldterület, közparkok, zöldfolyosó a körvasúttól a Nyugati pályaudvarig, korlátozott autóforgalom, jó tömegközlekedés – a Hogyan tovább Rákosrendezőn? című, még a főváros elővásárlási jogát elismerő kormánydöntés előtt meghirdetett konferencián beszélt a tervekről Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője.
A konferenciát egy nappal azután tartották, hogy kiderült: a kormány elfogadta a főváros elővásárlási jogát az arab befektetőnek eladott Rákosrendező területére.
Karácsony Gergely főpolgármester szólalt fel elsőként, aki mint új telektulajdonosokat üdvözölte a jelenlévőket és a fővárosiakat. Mint fogalmazott: kíváncsi volt, hogy a kormány a jogállamiság útját választja-e. Szerinte a döntés a budapestiek közös sikere, a főváros pedig elő tudja segíteni azt a városfejlesztést, amelyre Budapestnek szüksége van. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy állami szerepvállalás nélkül az álmok álmok maradnak, a kormány hozzájárulása nélkül nem megy a területen található vasúti infrastruktúra megújítása, szükség van a kormány államközi szerződésében található, háromszázmilliárd forintos fejlesztésre.
A tervek ismertetése előtt a főpolgármester olyan, Budapestet is érintő kihívásokról beszélt, mint a klímaváltozás, a járműforgalom, a fenntartható mobilizáció, illetve a főváros népességfogyásának megállítása, hiszen folytatódott a belső kerületek lakosságszámának fogyása, miközben az agglomerációban drámai mértékű népességnövekedés tapasztalható.
Budapest aranytartalékai a barnamezős területek
A barnamezős területek gyűrűként veszik körbe a belvárost, fejlesztésük a legfontosabb feladat lesz a következő évtizedekben – mondta Karácsony Gergely. Hozzátette: a gondolkodásnak Rákosrendezőről túl kell terjeszkednie azon a területen, amely most a főváros birtokába kerül. Hangsúlyozta, hogy csak olyan beruházás valósulhat meg, amely a fővárosiak érdekeit szolgálja, enyhíti a lakhatási válságot, közparkokat, jobb tömegközlekedést jelent.
Szerinte a telkeket tagolt részekben kell értékesíteni ingatlanfejlesztés céljából, nemzetközi pályázat keretében kiválasztani a beruházókat. Másfél millió négyzetmétert be lehet építeni, ami elképesztő lehetőség a város számára. Az a cél, hogy a beruházók keressék a budapestiek kegyeit, és ne fordítva. Karácsony Gergely szerint fontos, hogy a telek köztulajdon maradjon, csak az épületek legyenek a beruházóké, akiktől használati díjat kérhetnek, az így befolyó pénzből pedig az önkormányzat biztosíthatna megfizethető lakásokat.
A főpolgármester úgy fogalmazott: először el kell készülnie a mesterterveknek, azután jöhet a terület takarítása. „Mindent vállalunk, amit az arab befektető vállalt, de az arab befektető nem vállalt semmit” – tette hozzá Karácsony Gergely. A menetrend szerinte:
- megállapodás az állammal és a MÁV-val (a vasúti infrastruktúra megújulása elengedhetetlen része a fejlődésnek);
- mesterterv elkészítése, amelynek alapján meg lehet hirdetni az ingatlanhasznosítási fázisokat;
- a terület megtisztítása.
Mindezek után lehet kiírni a nemzetközi pályázatot, akkor indulhat el az építkezés, amely önkormányzati és kormányzati ciklusokon átívelő fejlesztés, hiszen számításaik szerint az első beköltözés nyolc év múlva lehetséges, míg a teljes befejezés huszonöt év.
Karácsony Gergely felidézte, hogy 2019-ben már készítettek tanulmányt arról, mit lehetne kezdeni Rákosrendezővel, ezt szeretnék újragondolni, mert például irodákból kevesebb kell, mint amennyivel a tanulmány számolt.
Szeretnének közparkot a Rákos-patak vizéből táplált tóval, zöldfolyosót a körvasúttól a Nyugati pályaudvarig, így kapcsolva Rákosrendezőt Budapest zöld infrastruktúrájához. Nem akarnak felhőkarcolókat, de szellős területet igen, így lennének magas, de a jelenlegi szabályozáshoz igazodó, kilencven méter alatti épületek.
Ehhez kapcsolódóan: Ezermilliárdokból kifényesített rozsdaövezet – tényfeltáró műsorunk a témában
Vitézy Dávid: Együttműködés, partnerség kell ahhoz, hogy ebből a tervből bármi legyen
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint a területet a budapesti lakhatási válság és a zöldterületek hiányának enyhítésére kell használni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a főváros vasúti területet vesz tulajdonba, amelyet átépíteni a MÁV-on és az államon kívül senki sem tud.
Szerinte az állam teljesen magára hagyta a területet, amely tele van szeméttel, ide szállíttatták például a leégett Budapest Sportcsarnok maradványait. Mint mondta, az illegálisan lerakott hulladék elszállítása nagy költség. A föld gázolajjal szennyezett, sok a talpfa, de azért nem egy vegyi kombinát telepéről van szó, hanem vasúti területről, tehát ennek megfelelő a szennyezettsége is. Fontosnak nevezte a vasúttörténeti park megmentését és annak a húsz-harminc hektárnyi, összefüggő zöldterületnek a szakértő kezelését is, amely spontán létrejött az elhanyagolt területen.
A tervekről szólva Vitézy Dávid a tizenöt perces város koncepciójáról beszélt, amelyben tizenöt perc alatt elérhetők a főbb szolgáltatások – óvoda, iskola, orvosi rendelő, pékség –, húsz százalék a támogatott bérlakások aránya, mindez egy minél zöldebb, autómentes környezetben, városi jelentőségű hosszanti parkokkal, amelyekben futni, kerékpározni, kutyát sétáltatni lehet.
Jó példaként sorolta a Bécsben, Prágában, Párizsban már megvalósult vagy megvalósulóban lévő fejlesztéseket, ellenpéldaként pedig elhangzott a konferencián Belgrád, ahol lassan elkészül az ottani mini-Dubaj. Erről ebben a videóriportban számoltunk be részletesen.
Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy Budapest mindent tud vállalni, ami benne volt az arab befektetőkkel kötött szerződésben. Szerinte a megvalósítás nemzetgazdasági érdek, létrejöttéhez az kell, hogy a főváros irányító szerepben legyen, partnerségben az állammal. Szükséges egy felelős és kompetens városfejlesztési szervezet felállítása, a terv felelőse. Az időbeli távlatokat említve azt mondta: hat év, mire végeznek a terület megtisztításával és a vasút átépítésével, tehát több cikluson átívelő munka a megvalósítás. A konferencián előadást tartott Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Andreas Trisko, Bécs városfejlesztője és Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője is.
