Újabb jogi lehetőségeket kértek az illetékesek a szélsőségek elleni küzdelemhez, valamint az ország belföldi hírszerzés átalakításához, miután kiderült, az osztrák hatóságokat korábban figyelmeztették, hogy a bécsi terrortámadást elkövető iszlám szélsőséges a szomszédos Szlovákiában próbált lőszert vásárolni.
Az osztrák-macedón kettős állampolgárságú, 20 éves Kujtim Fejzulai nem volt ismeretlen az osztrák hatóságok előtt, korábban megpróbált csatlakozni az Iszlám Állam szíriai csoportjához, emiatt elítélték.
Az osztrák hatóságok szerint nem tudták visszavonni Fejzulai osztrák állampolgárságát, noha nyilvánvalóan megtévesztette az igazságszolgáltatást, amikor azt állította, hogy már nem vall radikális nézeteket.
Sebastian Kurz kancellár csütörtökön a parlament rendkívüli ülésén, amit a bécsi merénylet miatt hívtak össze egyebek között arról beszélt, hogy az osztrák kormánynak több cselekvési lehetőségre van szüksége a fenyegetésekkel szemben.
A kancellára szerint nem mindig áll rendelkezésre megfelelő jogi eszköz a szélsőséges iszlamisták és más kockázatosnak ítélt személyek megfigyelésére és büntetésére. Mint mondta, nem ismétlődhet meg, hogy egy dzsihadista visszatérve háborítatlanul él tovább Ausztriában csak azért, mert megtéveszti a hatóságokat. A kancellár is úgy látja, hogy nagy szükség van a merénylet miatt a bírálatok kereszttüzébe került alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal reformjára, mert a szervezetekbe vetett bizalom megrendült. A kancellár ugyanakkor nem részletezte az ezzel kapcsolatos terveket - tudósított az APA osztrák hírügynökség.
Már nyáron szólt a szlovák hírszerzés
Karl Nehammer belügyminiszter szerdán azt mondta, a szlovák hírszerzés a nyáron tájékoztatta Ausztriát arról, hogy Fejzulai lőszereket próbál vásárolni. A miniszter úgy fogalmazott, "az ezt követő lépések során nyilvánvalóan valami nem stimmelt a kommunikációval". Karl Nehammer független vizsgálóbizottság felállítását javasolta, hogy meg lehessen vizsgálni „hol történtek olyan dolgok, amelyeknek nem kellett volna megtörténniük”.
Mint arról a Szabad Európa Budapesti szerkesztősége is beszámolt, egy magányos terrorista négy emberrel végzett és több mint húszat megsebesített Bécs belvárosában hétfő este. Az osztrák hatóságok eddig 14 embert vettek őrizetbe a merénylettel összefüggésben.
A bevándorló hátterű gyanúsítottak 18 és 28 év közöttiek, van köztük külföldi állampolgár is. Többségük az elkövető szorosabb ismeretségi köréhez tartozott, ismert iszlamisták és rendszeresen megfordultak radikális szalafisták által látogatott helyeken.
Egyikük, egy 18 éves bangladesi fiatal is, aki ellen a bécsi merénylet idején már nyomoztak terrorszervezeti tagság miatt. Egy másik 2018-ban a merénylővel közösen megpróbált Szíriába utazni, hogy az Iszlám Állam terrorszervezethez csatlakozzanak, de mindkettőjüket elfogták a török határon.
Az APA osztrák hírügynökség értesülései szerint több gyanúsított ellen folyik, illetve folyt terrorizmussal kapcsolatos vizsgálat, és nem lehet kizárni, hogy az elkövető bűntársai lehetnek, illetve olyanok, akiknek közük volt a merénylethez.
TEK-főigazgató: Magyarországon nem nőtt a veszélyeztetettség
Közben itthon Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója az ATV-ben egyebek között arról beszélt, hogy noha most a magyar határtól 70 kilométerre csapott le a bécsi merényletet magára vállaló Iszlám Állam, Magyarország veszélyeztetettsége nem nőtt, "nem vagyunk nagyobb veszélyben, mint amikor az Európai Unió területén máshol, Párizsban vagy Brüsszelben csaptak le terroristák".
A dandártábornok szerint az osztrák hatóságok mintaszerűen jártak el a bécsi merénylet utáni órákban, fontos titkosszolgálati információkat osztottak meg a magyar hatóságokkal, így a lövöldözés után 2-2 és fél órával a magyar terrorelhárítók már megjelentek az osztrák határon.
