A közelmúltban, több európai nagyvárosban (Nizza, Bécs, Drezda), szélsőséges iszlamisták által elkövetett terrortámadásokra reagálva közös nyilatkozatot tettek közzé az EU tagállamainak belügyminiszterei.
A nyilatkozat aláírói vállalják egy új, uniós szintű terrorellenes stratégia elindítását, amely a merényletek megakadályozása mellett garantálja a szabadságjogok tiszteletben tartását is.
„Elkötelezettek vagyunk az európai társadalmak, emberek védelme mellet. Kitartunk a közös értékeink és az európai életmód védelmében. Megvédjük a társadalmaink sokszínűségét, és határozottan fellépünk az erőszak minden formája ellen, legyen szó etnikai, vallási, vagy másfajta előítéleten alapuló erőszakról”
– olvasható a pénteken aláírt nyilatkozatban.
Korlátozhatják a titkosított internetes hálózatokat
A szöveg szerint, mivel a terrorszervezetek működése is átalakulóban van, újfajta módszerekre van szükség a terrorizmus elleni fellépéshez is.
A nyilatkozat vállalja többek között egy új online terrorellenes stratégia kidolgozását, hiszen ma a merényletek megszervezése és az elkövetők radikalizációja is nagyrészt az interneten történik.
Ennek részeként az Európai Tanácsnak meg kell fontolni a titkosított csatornák szigorúbb szabályozását. A nyilatkozat szerint
„lehetővé kell tenni, hogy a megfelelő hatóságok törvényesen gyűjtsenek digitális bizonyítékokat a titkosított hálózatokon, miközben megőrzik a szolgáltatások megbízhatóságát adtavédelmi szempontból.”
Sajtóhírek szerint több terrortámadás elkövetői is olyan titkosított kommunikációs csatornákat használtak, mint például a Whatsapp alkalmazás.
A drezdai és bécsi merényletek után a német és az osztrák kormány is felvetette a Whatsapp és a hasonló programok betiltását, amelyek nem rögzítenek adatokat a felhasználókról, így a nyomozók számára sem tudnak segítséget nyújtani. Szemben a legtöbb hagyományos online kommunikációs szolgáltatással, például az email-szolgáltatókkal és a közösségi oldalakkal.
A stratégia másik fontos eleme a szélsőséges propaganda elleni fellépés: a börtönökben folyó radikalizáció mellett a dokumentum az interneten terjedő, szélsőséges nézeteket hirdető tartalmakra koncentrál. Mint írja, a szólásszabadság tiszteletben tartása mellett biztosítani kell, hogy a közösségi oldalak és internetes tárhelyszolgáltatók ne adhassanak helyet az erőszakra buzdító tartalmaknak.
Ennek érdekében az év végéig egy uniós szintű jogszabály kidolgozását ígérik a belügyminiszterek. Ez a szolgáltatókat arra kötelezheti, hogy a felfedezésük után egy órán belül távolítsanak el bármilyen terrorizmust propagáló tartalmat.
„Az integráció kétirányú utca”
A közös nyilatkozat a fentiek mellett nagyobb fokú együttműködést ír elő a tagállami hatóságok és titkosszolgálatok között, és támogatja az uniós szintű rendőrség, az Europol megerősítését.
A jövőben, ez alapján könnyebben férhetnek hozzá a rendőri szervek egymás nyomozati anyagaihoz, a tagállami hírszerző szervek könnyebben gyűjthetnek adatokat az országhatárokon kívül is.
Az EU-határain belüli fokozott hatósági együttműködés mellett a közös nyilatkozat támogatja az EU külső határainak szigorúbb ellenőrzését is, valamint a szorosabb együttműködést az Unión kívüli országok terrorellenes szervezeteivel.
Bár a közös nyilatkozat közvetlen előzménye több, iszlamista indíttatású terrortámadás volt, a dokumentum csak egy helyen említi a szélsőséges muszlim ideológiát.
Aláírói hangsúlyozták, a stratégia célja nemcsak az iszlamizmus hanem minden más, terrortámadásokhoz ideológiát szolgáltató szélsőség elleni fellépés.
Ennek ellenére, a terrorellenes stratégia részeként említi a dokumentum a bevándorlók integrációját. A nyilatkozat szerint „az integráció kétirányú utca”, vagyis többségi társadalomnak egyenlő esélyeket kell teremteni a kisebbségek számára, akiknek szintén el kell fogadniuk „a demokratikus rendet és az európai országok törvényeit.”
Ebben a részben szerepel az is, hogy fel kell lépni az olyan szerveződések, köztük vallási szervezetek ellen, amelyek nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogi normákat.
