Pozsonyi napló

Magyarországon az átláthatóság hiánya és az oktatási autonómiára vonatkozó aggályok merültek fel a Budapestre tervezett kínai egyetemmel kapcsolatban, de a távol-keleti hatalom Szerbia mellett Szlovákiában is erőteljesen jelen van. Pozsonyban pedig már meg is tapasztalták, a kínai intézményrendszer nem tűri a kritikus hangokat.

Fenyegető üzeneteket küldött a pozsonyi Konfuciusz Intézetet vezetője, Ľuboslav Štora az Ázsiai Tanulmányok Közép-európai Intézete (Central European Institute of Asian Studies, CEIAS) nevű elemzőközpont igazgatójának, a szlovák Matej Šimalčíknak. "Jól alszik? Nagy stressz lehet önnek az utcán mászkálni..." - írta a kínai nyelvi és kulturális programokat kínáló, állami irányítású intézmény vezetője Šimalčíknak.

Štora a támadó hangvételű levelet azután küldte a CEIAS igazgatójának, hogy az elemzőközpont egy tanulmányban feltárta, milyen mértékű a kínai jelenlét a szlovákiai egyetemeken. A pozsonyi Konfuciusz Intézetet vezetője azt is felrótta a CEIAS-nak, hogy a tanulmányban azt írják, a kínai technológiai cégek is részt vesznek a távol-keleti országban élő muzulmán kisebbség elleni repressziók megvalósításában. "Ki fizet önnek ezekért a hülyeségekért?" - fogalmaz a pozsonyi Konfuciusz Intézetet vezetője, majd egy későbbi levelében ezt írta: „Légy türelemmel, a Nagy Testvér követ téged.“

Miután az ügyet felkapta a sajtó, Štora bocsánatot kért a CEIAS igazgatójától, de hangsúlyozta, továbbra sem ért egyet az elemzőközpont azon állításaival, melyek szerint a szlovák akadémiai szféra kínai cégeken keresztül a távol-keleti ország hadseregével is kapcsolatban lehet, és ez pedig biztonsági kockázatot jelentene.

Az elemzés

"Friss jelentések szerint a Huawei mesterséges intelligencia arcfelismerő szoftverét ujgurok azonosítására is használni lehet, hogy aztán értesítsék a kínai hatóságokat" - a CEIAS elemzése ilyen és ehhez hasonló megállapításokat tartalmaz. A tanulmány szerint a szlovák és a kínai intézmények együttműködése nem megfelelően transzparens. Kiemelik, a jelenlegi jogi szabályozás nem írja elő azon kínai vállalatok valódi tulajdonosainak a felfedését, amelyek részt vesznek a szlovák közpénzből finanszírozott intézmények és a távol-keleti ország közti technológiatranszferben.

Ehhez kapcsolódóan:

Magyarországra települő kínai egyetem: hoznak vagy visznek?

A stratégiai korrupció

Šimalčík a Szabad Európának elmondta, Kína minden lehetséges szinten építi a kapcsolatait Szlovákiával. A kormányközi összeköttetéseken túl, a politikai pártokkal, gazdasági szereplőkkel és egyetemekkel is együttműködik, de az egyes városok és megyék önkormányzataival is rendszeresen érintkezik, miközben a személyes, ún. people-to-people kapcsolatok is nagy szerepet kapnak. "Ezen kapcsolatok nagy része természetesen legitim. Ugyanakkor Kína Szlovákiához, valamint a többi kelet- és közép-európai országhoz fűződő viszonyának része a stratégiai korrupció és a helyi elitekkel való kapcsolatépítés. De a gazdasági befolyásukat politikai eszközként, érdekeik érvényesítésére is használják" - nyilatkozta az elemzőközpont igazgatója.

Šimalčík arra emlékeztetett, Szlovákiában a kínai cégek a logisztikában, a bankszektorban, a telekommunikációban, de bizonyos termelői, gyártási ágazatokban is jelen vannak. A távol-keleti ország egyes vállalatai fontos elemét alkotják a szlovák autóipar beszállítói láncának, az ország gazdasága pedig nagyrészt erre a szektorra épül. "De az energetikai és a médiaszektorba való belépési törekvéseket is regisztráltunk" - mutatott rá a szakértő. Hozzáteszi, a kínai jelenlét a szlovákiai gazdaságban egyelőre nem meghatározó, ám növekvő tendenciát mutat. Szlovákiában a legnagyobb távol-keleti befektető a koreai Kia autógyár, de még Japán is nagyobb súllyal van jelen, mint Kína.

Ehhez kapcsolódóan:

Meghívták Kínába Orbán Viktort

Az egyetemeken viszont nagy a kínai jelenlét

CEIAS igazgatója szerint a szlovák akadémiai szférában 2012 után valósággal berobbant az igény a kínaiakkal való együttműködésre. Szlovákia ekkor kapcsolódott be az ún. 17+1 csoportba, ami Kína, valamint a kelet- és közép-európai országok gazdasági és befektetési együttműködését hivatott segíteni. "A szlovák akadémiai intézmények több mint 100 különböző kapcsolatot hoztak létre kínai szereplőkkel" - emelte ki Šimalčík, és hozzátette, ezek közül 25 olyan kínai egyetem, amely esetében fennáll a gyanú, hogy együttműködik a kínai hadsereggel. Ezen kívül a szlovák egyetemek különböző kínai technológiai cégekkel is együtt dolgoznak. Nemrégiben például a Kassai Műszaki Egyetem bejelentette, a kínai Huaweijel közösen egy mesterséges intelligencia kutatóközpontot alapít.

A szakember szerint mindez kockázattal is jár: "A kockázat elsősorban az akadémiai szabadság, valamint a szólás- és sajtószabadság korlátozásában áll." A gazdasági és személyes kapcsolatok révén ugyanis cenzúra vagy öncenzúra léphet fel az olyan témákban, amelyek Tibet, az ujgurok vagy Tajvan kérdését érintik. Kína ezeket "kulcsérdekeltségeknek" tekinti, amelyekben nem tűr semmilyen hazai vagy külföldi kritikát. Šimalčík rámutat, a Kínai Kommunista Párt szempontjából ezek rendkívül fontos ügyek, hiszen a párt szabad választások révén nem tud legitimizációt szerezni. Szerinte Kína a kelet- és közép-európai országokkal való kapcsolatát felhasználhatja arra, hogy befolyásolja az Európai Unió szintjén születő döntéseket is. A CEIAS igazgatója ebben a tekintetben kiemeli, Magyarország esetében már látható az ilyen irányú befolyásolás.

Ehhez kapcsolódóan:

Ingyen egyetem Kínának, ami a kormány szerint biztosan nem kémközpont lesz

Szlovákiai fordulat

Šimalčík a pozsonyi kormány és Kína viszonyáról szólva elmondta, a 2020-as szlovákiai parlamenti választás ebben a tekintetben jelentős fordulópontot jelentett. Tavaly ugyanis a Smer párt által fémjelzett 8 éves időszak, amelyben a politikai formáció hol egyedül, hol koalícióban kormányzott, véget ért, és a párt ellenzékéből felálló kabinet lépett hivatalba. A szakértő szerint az előző szlovák kormányok Kínára kizárólag, mint gazdasági partnerre tekintettek. "Az új kabinet ugyanakkor a gazdasági dimenzió mellett nagyobb hangsúlyt fektet a biztonságpolitikai kérdésekre, és az emberjogi aspektusokat sem hagyja figyelmen kívül" - nyilatkozta. A szlovák kormány illetékesei jelenleg több olyan eszközt készítenek elő, amelyek lehetővé teszik, hogy jobban reagáljanak a kínai hibrid fenyegetésekre. Így például létrehoznak egy mechanizmust, amely a külföldi befektetések biztonsági kockázatát vizsgálja, magyarázta Šimalčík.

Ahogy arról beszámoltunk, a Budapestre tervezett kínai Fudan Egyetem megépítésén túl, Szerbia felsőoktatásában is tovább növekszik Peking befolyása.

Ehhez kapcsolódóan:

Befolyás, ami letagadható – podcast a kínai adatgyűjtési botrányról

Szlovákiában továbbra is a Szputnyik V vakcina ügye az egyik legforróbb belpolitikai téma, amelyben a magyar kormánynak, de az oroszoknak is jut egy-egy epizód.

Szlovákiában csütörtökön este hozták nyilvánosságra azt a szerződést, amely szerint az ország 16 millió euró értékben 2 millió adag orosz Szputnyik V vakcinát rendelt. Eddig 200 ezer adag érkezett az országba, de mivel a készítményt Szlovákiában nem sikerült megnyugtatóan bevizsgálni és politikai válság is kialakult a beszerzés nyomán, nem kezdődött meg vele a lakosság oltása.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő csütörtökön este azonban már arról beszélt, május közepén Szlovákiában is elindulhat az orosz vakcinával való oltás. Addigra ugyanis megérkezhetnek a magyarországi laboratóriumi vizsgálatok eredményei, ahová a szlovákiai Szputnyik-szállítmány mintáit bevizsgálás céljából elküldték. Közben azonban az oroszok visszautalták a beszerzés teljes összegét és a szlovákiai raktárakban őrzött első szállítmányból 600 ampullát visszaszállítottak Oroszországba. Moszkva ugyanis attól tart, hogy „rosszándékú emberek” manipulálhatnak a vakcinájukkal, és ezért Oroszországban vizsgálatoknak vetik alá a Szlovákiába küldött szállítmány mintáit.

Titkos beszerzés miatt válság

A szlovákiai Szputnyik V vakcina története március elsején kezdődött, amikor az akkor még miniszterelnök Igor Matovič (OĽaNO) a kassai repülőtéren üdvözölte azokat a katonai szállítógépeket, amelyek az orosz vakcina első 200 ezer adagjával landoltak. Matovič a beszerzést gyakorlatilag titokban, a négypárti, OĽaNO-SaS-Sme rodina-Za ľudí kormányt alkotó koalíciós partnerei tudta nélkül, de a magyar kormány segítségével hajtotta végre. Az SaS által jelölt külügyminiszter, Ivan Korčok Matovič lépésén felháborodva az orosz készítményt a „hibrid háború eszközének” nevezte.

A beszerzés nyomán kormányválság robbant ki, amelynek a témája a Szputnyik-vakcina volt, a fő ellentét pedig az SaS, valamint Matovič között feszült. A válság során aztán a Za ľudí párt is az SaS oldalára állt, és Zuzana Čaputová köztársasági elnök is lemondásra szólította fel Matovičot. Az események következtében Matovičnak távoznia kellett a miniszterelnöki posztról és a pénzügyi tárca vezetését vette át, illetve az OĽaNO kénytelen volt új egészségügyi minisztert jelölni. Ekkor került a kormányfői posztra Eduard Heger, aki korábban a pénzügyi tárcát vezette.

Ehhez kapcsolódóan:

Szlovákiai Szputnyik-ügy: előkerült a magyar kártya

Matovič Budapesten

Heger április elsejei kinevezésével a kormányválság ugyan véget ért, de Matovič és az SaS közötti ellentét megmaradt. Az immáron pénzügyminiszteri tisztségben lévő Matovič április 9-én váratlanul Budapestre utazott, hogy újra a magyar kormány segítségét kérje, hiszen a szlovákiai gyógyszerhatóság nem volt hajlandó engedélyezni a Szputnyik használatát. A hatóság szerint ugyanis az ő laboratóriumaik közel sem rendelkeznek olyan vizsgálati lehetőségekkel, amelyekkel az orosz oltóanyag biztonságosságát vizsgálni lehetne. Egyben hasonló kétségeket fogalmaztak meg a készítmény minőségével kapcsolatban, mint amilyeneket később a brazil gyógyszerhatóság is nyilvánosságra hozott. Matovič egyébként ezért élesen bírálta a szlovák hatóság vezetőjét, akit azonban erre reagálva Čaputová államfő a bizalmáról biztosított. A köztársasági elnök ugyanis helytelenítette, hogy egy politikus, ez esetben Matovič nyomást gyakorol a szakmai intézményekre.

Matovič az április eleji budapesti útját ugyancsak a koalíciós partnerei, így az SaS által jelölt külügyminiszter, Ivan Korčok tudta nélkül készítette elő. A magyar fővárosban aztán a magyar külügyi tárcavezető, Szijjártó Péter (Fidesz) segítséget ígért Matovičnak az orosz vakcina laboratóriumi vizsgálatához, majd pedig a szlovák pénzügyminiszter Orbán Viktor (Fidesz) magyar kormányfővel is találkozott. Az eseményen jelen lévő Gyimesi György (OĽaNO), a pozsonyi parlament magyar nemzetiségű képviselője szerint a magyar miniszterelnökkel egy baráti találkozón vettek részt. Ezért aztán az egészből kihagyták a szlovák diplomáciát, amit Korčok ugyancsak nehezményezett.

Ehhez kapcsolódóan:

Szputnyik-ügyben Orbán Viktor lett a leváltott szlovák kormányfő szövetségese

Újabb Matovič-Szijjártó találkozó

Csütörtökön aztán Matovič újabb magyarországi útra indult, Gönyű községben találkozott Szijjártóval, ahol egy Szlovákiát és Magyarországot összekötő elektromos távvezetéket adtak át. A pénzügyminiszter nem tagadta, hogy a magyar tárcavezetővel a Szputnyik-vakcináról is tárgyalt, de ez alkalommal több részletet nem árult el. Gyimesi, aki Matovičot erre a magyarországi útjára is elkísérte, arról beszélt, jó lenne, ha Magyarország Szlovákia állampolgárait is oltani kezdené. „Orbán Viktor is azt mondta, május közepére Magyarországon mindenkit beoltanak, aki ezt szeretné. Így aztán megnyitják az oltóközpontokat a külföldön élő magyarok előtt is” – mondta a Denník N szlovák napilapnak a képviselő. Gyimesi hozzátette, szerinte jó lenne, ha Magyarország elkezdené oltani Szlovákia polgárait tekintet nélkül azok nemzetiségére. Erről azonban végül nem egyeztetett Szijjártóval.

Érkeznek az eredmények

Matovič második magyarországi látogatásának napján futott be a hír, mi szerint a magyar laboratórium vizsgálatának első eredményei már meg is érkezhettek a szlovákiai egészségügyi minisztériumhoz. Gyimesi szerint napokon belül megérkezik az összes szükséges eredmény. A szlovák miniszterelnök, Heger ezzel kapcsolatban azt mondta, amint a magyar laboratórium eredményei befutnak, Szlovákiában is elkezdenek oltani az orosz vakcinával. A Moszkva által visszakért 600 ampullának a bevizsgálása azonban egy hónapig tart majd, de Heger arra utalt, ennek nem kellene elodáznia a Szputnyik V vakcina szlovákiai alkalmazását.

A miniszterelnök arról is beszélt, nagyon sok szlovák állampolgár kifejezetten az orosz vakcinával akarja magát beoltatni. Ezt alátámasztja egyébként a GLOBSEC elemzőközpontnak a balti államokban, a V4 országaiban, valamint Ausztriában, Bulgáriában és Romániában végzett kutatása is. Eszerint Szlovákia toronymagasan vezet az orosz Szputnyik V vakcina híveinek arányát tekintve. A szlovákiai lakosság 15 százaléka kifejezetten ezzel a vakcinával oltatná be magát. A következő a sorban Lettország (10%), Észtország (6%), Bulgária (7%), és csak ezt követően jön Magyarország, ahol a lakosság 4 százaléka adatná be magának az orosz készítményt.

Ehhez kapcsolódóan:

Jó kutatók, rossz marketing ‒ a Szputnyik-vakcina hányattatásai