A koronavírus-járvány idején Franciaországban, mint sok más nyugati országban megszaporodtak a kutyatulajdonosok. Az állatokat impulzívan, gyakran terápiás célból vásárolták maguknak a franciák. Most, hogy sokan vissza kell térjenek az irodába, az ebeket – majd két év után – először hagyják magukra. Előfordul az is, hogy a gazdik elhanyagolják vagy egyszerűen kidobják a kutyusokat. A kormány szigorúbb büntetéseket fontolgat.
„A park tele van kétévesnél fiatalabb kutyákkal” – mondja egy labradorkölyök büszke párizsi tulajdonosa, akit kutyája teljesen körbetekert a hosszú tréningpórázzal.
„Hihetetlen, hogy milyen szociális lesz az ember, ha hirtelen kutyája lesz. Olyan ez, mint amikor először születik gyereked, és mindenki megállít az utcán. Ez most azért különösen érdekes, mert a sok távolságtartás meg lezárás után az ember hirtelen mindenféle vadidegennel elegyedhet szóba” – mondja a gazdi.
Párizs külvárosában, a Parc de Saint-Cloud alsó részén tényleg rengeteg kutyával lehet találkozni, és ha a kutatásoknak – és a kutyásoknak – hinni lehet, a legtöbbjük valószínűleg „chiens de pandémie”, azaz „Covid-kutya”. Így hívják ugyanis azokat az ebeket, akiket a járvány időszakában, azaz 2020 januárja után vásároltak. Ezek a kutyák az elmúlt időszakban alig töltöttek időt a gazdájuktól távol.
Globális-e a Covid-kutya-jelenség?
Állítólag nemcsak Párizst, de Londont és a kanadai és amerikai nagyvárosokat is ellepték a Covid-kutyák. Egy amerikai felmérés szerint 2020-ban harminc-negyven százalékkal több ebet fogadtak örökbe, mint az azt megelőző évben.
„Nem tudom, hogy a jelenség globális-e, de az Egyesült Államokban, Európában és az Egyesült Királyságban minden bizonnyal valós” – válaszolt kérdésünkre James A. Serpell, a Pennsylvania Egyetem állatorvosi karának állatjóléti professzora, aki szerint a Covid idején a háziállatok közül egyértelműen az ebvásárlás volt a legjellemzőbb, legalábbis az USA-ban.
Számos híresség is kutyával vigasztalódott a járvány idején.
Cambridge hercege és felesége, Vilmos és Katalin szeptemberi észak-írországi hivatalos látogatása során elárulta, hogy rengeteg állatot szereztek be a járvány miatti lezárások alatt, akik úgy hatottak rájuk, „mint a terápia”. Állítólag Katalin hercegné egy spánielt is kapott az öccsétől.
Pár héttel később Andrew Lloyd Weber híres zeneszerző azt nyilatkozta a Varietynek, hogy miután meglátta, mit csinált Hollywood a Macskák című musicaljéből, életében először vásárolt kutyát. Az eb a lezárások idején a zeneszerző állandó kísérője lett. Weber még repülni is magával vitte mint terápiás állatot.
Terápia Covid-kutyákkal
A francia média a járvány kirobbanása után nem sokkal már arról cikkezett, hogy a kutyavásárlási láznak terápiás hatása is van.
„Másoktól elzárva, a korlátozó intézkedések miatt sok honfitársunk a háziállatokhoz fordult. A bezártság alatt ezek az állatok minden eddiginél nagyobb vigaszt jelentettek, hiszen segítettek a franciáknak kiszakadni az elszigeteltségből, valamint megerősítették a bezártság miatt stresszes családokat. Az elmúlt évben a kedvtelésből tartott állatok értékesítése robbanásszerűen megnőtt. A vásárlók trendeket követve kezdtek el kiskutyát vásárolni. A pomskyk, amelyek a huskyk vad szépségét ötvözik a pomerániai ölebek puhaságával, nagy sikert arattak” – írja a La Chaîne Info (LCI) információs csatorna.
Talán nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban a Parc de Saint-Cloud igazi sztárja is egy pomerániai kutyus, aki Koby névre hallgat. Gazdája Annabelle néven mutatkozik be.
Arra a kérdésre, hogy Koby Covid-kutya-e, igenlő válasz érkezik:
„Igen. Az első lezárás idején különösen nehéz volt két gyerekkel otthon lenni, otthon tanítani, távmunkát végezni és állandóan főzni. Minden kulturális és sportolásra alkalmas hely be volt zárva, ráadásul a csodálatos parkunk, ahová minden hétvégén járunk a gyerekekkel, szintén zárva volt. Úgy döntöttünk a férjemmel, hogy veszünk egy kutyát: egy kis pomerániai spitzet, aki narancssárga, mint egy kis róka. Ez volt a családunk álma, mert a parkban találkoztunk néhány csodálatos háziállattal” – meséli Annabelle.
A járvány alatt nehezebb lett Franciaországban kiskutyához jutni
Az LCI szerint a járvány teljesen felforgatta a kisállattenyésztés és az állatkereskedelem ágazatát: a tenyésztőknél megnövekedett a várakozási idő és az állatkereskedésekben megugrottak az árak.
A fent említett labrador-kölyökkutyát Spanyolországban vásárolta a gazdája, aki azt állítja, hogy Franciaországban képtelenség volt rövid időn belül kiskutyához jutni.
Annabelle, Koby gazdája azt mondja, nekik a francia árak okoztak nehézséget.
„Amikor elkezdtünk kutyát keresni, természetesen először francia tenyésztőket néztünk meg. Hamar rájöttünk, hogy egy jó törzskönyvvel rendelkező pomerániai kiskutya ára rendkívül magas. Közben véletlenül megtudtam, hogy egy Oroszországban élő távoli rokonom pomerániaitenyésztő, és egy nagyon szép kiskutyát ajánlott nekünk megfizethető áron. Gyorsan megszületett a döntés, hogy tőle szerezzük be a kiskutyát” – mondta Annabelle, aki szerint a tenyésztő hozzászokott már a külföldi vásárlásokhoz, és minden formalitást elintézett, hogy a kutya épségben és jogszerűen érkezzen meg Párizsba.
Koby esetében a vevők jól ismerték a tenyésztőt, de az állatvédők kongatják a vészharangot. James A. Serpell állatjóléti professzor szerint a külföldi kutyavásárlás problémát is okozhat.
„Európában vannak arra utaló jelek, hogy a kölyökkutyák iránti megnövekedett kereslet és a magasabb árak elősegítették a Kelet-Európából és Ázsiából származó, kereskedelmi céllal tenyésztett kölyökkutyák illegális kereskedelmét. Ez jelentős közegészségügyi veszélyt jelent a veszettség és más zoonózis (állatról emberre átterjedő – szerk.) betegségek miatt, és nyilvánvalóan rossz hatással van a kiskutyák egészségére és jólétére” – írta a Szabad Európának e-mailben Serpell.
A Covid-kutyák mozgást, rendszert és új kapcsolatokat hoztak a járvány idején
Annak ellenére hogy a média világszerte hangsúlyozza, hogy a legtöbb kisállatot a járvány idején terápiás célból vásárolták, a The Conversation hasábjain Beth Daly, a kanadai Windsor Egyetem antrozoológiai – azaz az állatok és az emberek együttélését kutató – docense azt írja, hogy ez vitatott téma.
„Végül is a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a kutyák jelenléte csökkenti a vérnyomást, csökkenti a stresszt és javítja az érzelmi jólétet. Herzog (Hal Herzog antrozoológus – a szerk.) viszont többször adott már vészjelzést, és figyelmeztetett, hogy ezek az antrozoológiai kutatások elfogultak. Ezt az aggodalmat osztja a Dog Sense című könyv szerzője, John Bradshaw is, aki megjegyzi, hogy bár egyes tanulmányok valóban pozitív egészségügyi hatásokat mutatnak, ugyanennyi tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a háziállatoknak nincs vagy csak csekély hatásuk van az egészségre.”
Az elmúlt két évben vásárolt kisállatok több más pozitívumot is hoztak gazdájuk életébe. A kutya például mozgásra buzdít és rendszert visz a mindennapokba, ugyanis rendszeresen ki kell vinni sétálni.
„Koby érkezése nagyon pozitívan változtatta meg az életünket. A gyerekeket lefoglalta, játszottak vele és vicces dolgokat tanítottak neki. Az ő felelősségük lett, hogy naponta többször elvigyék sétálni, és takarítsák fel a padlót, ha tócsát csinál” – mondja Annabelle.
Franciaországban a kutyasétáltatásra még a legszigorúbb lezárások idején is volt lehetőség.
„Kobynak köszönhetően kivételt képeztem este hét óra után a szabály alól. A kutyám sétáltatására feljogosító igazolással a zsebemben jogot kaptunk a kijutásra!”
A Covid-kutyák és a szocializáció paradoxonja
A kutyák még a legnehezebb időkben is segítettek a gazdájuknak társadalmi életet élni.
„Miután a park megnyílt, és az emberek elkezdtek gyakrabban kimozdulni, Koby igazi sztár lett a Parc de Saint-Cloudban és Párizsban. Amerre csak jártam, az emberek megszólítottak. Olyan szimpátiatőkével rendelkezett, hogy mindenféle embert magához vonzott, minden korosztályt, társadalmi státuszt és nemet. Még egy híres énekesnő is odajött hozzánk a parkban, hogy megsimogassa. Ha van kutyád, belépsz a kutyatulajdonosok klubjába, és az emberek elkezdenek veled beszélgetni a séta során. Ez egy teljesen új világ! Hihetetlen elégedettséget és boldogságérzetet ad” – mondja Annabelle, aki úgy véli, hogy egy kedves kisállat nemcsak a saját, de mások életét is megváltoztathatja.
„Ami igazán vicces, hogy miután láttak minket ezzel az aranyos kutyával sétálni, a szomszédaink is vettek, mondván, hogy hatottunk rájuk” – meséli a pomerániai tulajdonosa.
Talán paradoxonnak tűnhet, de a pandémia alatt a kisállattartásban a fő gondot mégis a szocializáció hiánya jelentette, hiszen gazdáikhoz hasonlóan a kutyák sem éltek igazán normális társadalmi életet.
A Szabad Európának is nyilatkozó Serpell a The Conversationben megjelent cikkben rámutat a lényegre: „A világjárvány idején szerzett kiskutyák, ha a gazdik felelősségteljesen viselkedtek, nem lettek megfelelően szocializálva.”
„A ma kölyökkutyái holnap a menhelyek kutyái lehetnek”
Most, hogy sok országban, köztük Franciaországban is kezd visszatérni az élet a normalitásba a magas átoltottságnak köszönhetően, sokan visszamennek a munkahelyükre dolgozni. Az egyedül otthon hagyott kutyákra egyre jellemzőbb a szeparációs szorongás, hiszen az elmúlt időszakban a lezárásoknak köszönhetően a kisállatok szinte alig töltöttek időt távol a gazdájuktól.
Annabelle szerint kiskutyája átalussza az egész napot, ha senki nincs otthon.
„Koby az elején nem volt túl boldog, de most már egyéves, és megszokta, hogy korán reggel elmegyünk. Ha a férjem otthon van, vele marad. Ha nem, mert ő is dolgozik, Koby egész nap alszik. Amikor fél hat körül hazaérek, azonnal kimegyek vele. Este mindannyian boldogok vagyunk, hogy újra láthatjuk egymást.”
Azonban nem minden otthon hagyott eb reagál úgy, mint Koby. Az egyedülléthez nem szokott kutyák, ahogy az a The Conversation cikkéből kiderül, destruktív módon kezdhetnek viselkedni. Egyesek újra a lakásban piszkítanak, odakint pedig agresszívabban viselkednek.
Arról nem is beszélve, hogy a kevesebb sétáltatás, az aktivitás hiánya is negatív módon hat a kisállatokra.
„Az továbbra sem világos, hogy a normális munkához való visszatérés következtében megnőtt-e a pandémiás kutyák elhagyása vagy kidobása. Néhány állatmentő szervezet növekedést jelentett, de mások nem számoltak be növekedésről a járvány előtti évekhez képest” – válaszolt kérdésünkre Serpell.
A fura viselkedést azonban a gazdák valószínűleg egyre kevésbé fogják tolerálni, ezért Serpell szerint félő, hogy „a ma kölyökkutyái holnap a menhelyek kutyái lesznek”.
Franciaországban az impulzív vásárlások miatt szigorúbb büntetéseket terveznek bevezetni
Az Europe 1 rádió információi szerint már a járvány előtt legalább százezer kisállatot dobtak ki évente a franciák, többségük kutya és macska volt.
„Franciaországban az állatok kidobását – ugyanúgy, mint az állatkínzást – a büntető törvénykönyv kegyetlenségnek minősíti” – írja a Le Figaro egyik cikkében, amelyben részletesen elemzik, hogyan lehet az állatokról törvényes módon lemondani. Ha valaki már nem tud gondoskodni a kisállatáról, elviheti egy állatmenhelyre, de semmi esetre sem hagyhatja közterületen vagy dobhatja ki a természetbe, mert ezért szigorú büntetés jár.
Az állatok kidobását mint bűncselekményt jelenleg akár két évig terjedő börtönbüntetéssel és harmincezer eurós pénzbírsággal büntethetik.
A járvány során tapasztalt impulzív kisállatvásárlások megnövekedése következtében a francia kormány már tavaly a szankciók szigorításán gondolkozott.
Julien Denormandie mezőgazdasági miniszter 2020 decemberében bejelentette, hogy a háziállatok védelme érdekében a kormány szeretné a börtönbüntetést három évre, a bírság összegét pedig akár negyvenötezer euróra emelni.
A kutyák emberfüggővé, a gazdik kutyafüggővé váltak
Nem minden Covid-kutyától válik meg a tulajdonos. Koby esetében már akkor eldőlt, hogy örökre náluk marad, amikor Annabelle lányai egy masnival átkötött dobozban megkapták.
„Amikor kinyitották a dobozt, szó szerint megnémultak. A nagyobbik lányom azt kérdezte: Ez a MI spiccünk? Örökre velünk marad? – Igen – válaszoltam, és együtt sírtunk a boldogságtól” – meséli Annabelle.
Bár Franciaországban vannak, akik jelezték a munkáltatójuk felé, hogy a kutyájuk miatt nem tudnak visszamenni az irodába dolgozni, mégis inkább az a jellemző, hogy a munkahelyek miatt a kutyák veszítik el a gazdijukat, és nem a munkahelyek veszítik el az alkalmazottaikat az ebek miatt.
A legtöbb öleb várhatóan nem lesz olyan szerencsés, mint Koby. Inkább az valószínű, hogy hamarosan a fő gond nem az lesz, hol vegyenek az emberek maguknak kutyakölyköt, hanem az, hogy ki fogadja örökbe a menhelyeken megsokasodott Covid-kutyákat.
