Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Prágai levél

2024. november 5., kedd

Naptár
2024. november
H K Sze Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Első ránézésre semmi, de ha kicsit jobban belegondolunk, akkor egész sok. Mindez annak kapcsán merült fel, hogy a WHO és a Cseh Orvosi Kamara közös felmérése kifejezetten érdekes eredményeket hozott. Szubjektív levél Prágából.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Cseh Orvosi Kamara kutatásának eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra és a dokumentum tele van érdekességgel, vessünk is rá egy pillantást!

Azzal nem mondok újdonságot, hogy Csehországban az egyik legrosszabb a járványhelyzet egész Európában, a számok semmi jóval nem bíztatnak, miként az is felvet kérdéseket, hogy a cseh képviselőház csütörtökön elutasította a kormánynak azt a kérését, hogy hosszabbítsa meg 30 nappal a koronavírus miatt kihirdetett, vasárnap lejáró szükségállapotot.

Kézmosás? Maszk? Az minek?

Visszatérve a felmérésre, abból az derült ki, hogy a csehek nem bíznak a kormányban, jó részük kifejezetten elutasító a korlátozásokkal és a járvány idején az átlagosnál is fontosabb higiénés szabályokkal szemben.

“Úgy tűnik, a cseh társadalom egy jelentős szelete előnyben részesíti a személyes szabadságjogokat mások tiszteletével szemben, ami egy járvány idején hátrányt jelent” – fogalmazott a Károly Egyetem tanára, Helena Hnilicova.

Az Ipsos által augusztusban, novemberben és januárban végzett felmérésben 1000 embert kérdeztek meg. A megkérdezettek kevesebb, mint fele (46 százalék) mondta azt, hogy Covid-tünetek esetén otthon marad(na).

Az is kiderült, hogy a csehek akár egyharmada (kicsit ennél nagyobb a szórás, 16-33 százalék között) nem tesz eleget olyan alapvető higiénés előírásoknak, mint a kézmosás, a maszkviselés és a távolságtartás.

Ez még nem minden: a megkérdezett csehek 45 százaléka médialufinak tartja a járványt (mondjuk ez az arány legalább csökkent, augusztusban még 57 százalék volt, de hát augusztusban itt még teljes szabadság volt), miközben csupán 18 százalék tartja komoly kockázatnak, 40 százalék pedig egyenesen úgy véli, a jelenlegi korlátozások szükségtelenül csorbítják a személyes szabadságjogokat.

(Zárójelben annyit itt érdemes hozzátenni, hogy Csehországban a magyarországinál jóval szigorúbb szabályok érvényesek, legalábbis e sorok írásakor, az élelmiszerboltokon, patikákon, stb. kívül minden üzlet zárva tart, Prágában tehát nem látni olyat, mint Budapesten, hogy emberek vásárolgatnak a plázákban.)

Kaotikus helyzet

Ehhez az egyébként is bizalmatlansággal teli hangulathoz adódik még az, hogy a felmérésben megkérdezettek háromnegyede (76 százaléka) nem bízik a kormányban (66 százalék jut az Egészségügyi Minisztériumnak), igaz, ötből négy ember bizalommal van az egészségügyi dolgozók irányában.

A helyzet tehát a legfinomabban megfogalmazva is kaotikus: az egyébként is kifejezetten individualista, az egységet, a szolidaritást némi távolságtartással kezelő (ez csak vészhelyzetben változik) csehek komoly gyanakvással kezelik a kormány ténykedését és az egész járványhelyzetet.

A február 15-vel kezdőd hét ebből a szempontból is kifejezetten érdekesnek ígérkezik.

Prágai levél - mi ez? A Szabad Európa újraindulásával felélesztettünk egy talán feledésbe ment műfajt is, amelynek lényege, hogy a külföldről tartalmat szolgáltató médiumok (amilyen a Szabad Európa Rádió vagy a BBC Magyar Adása volt) megpróbálták kicsit szubjektívabb módon bemutatni a magyar közönségnek a helyi hétköznapokat is. A heti rendszerességgel jelentkező rovatban a prágai és cseh életet próbáljuk meg közelebb hozni, illetve megmutatni, milyennek látszik Magyarország 500 km távolságból.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

Egy prágai szupermarket
Egy prágai szupermarket

Csehországban immár a szenátus előtt van az a törvénytervezet, amely kötelezné a nagyobb élelmiszerláncokat arra, hogy bizonyos mennyiségű cseh terméket tartsanak a polcaikon. Más kérdés, hogy törvény aligha lesz belőle. Prágai levél – beszámoló a cseh fővárosból.

Ha az ember Prágában bemegy egy szupermarketbe, körülbelül ugyanúgy érzi magát, mintha Budapesten tenné ugyanezt. Nyilván jelen vannak a legnagyobb nemzetközi márkák, de mellettük bőven találunk cseh termékeket is.

Elsősorban persze a sörök között (ott érthető okokból többségben vannak a helyi márkák, mégis a világ talán legjobb söreit kínáló országában vagyunk, ha ennyi elfogultság belefér), de a tejtermékek és főleg az édességek között is markáns a cseh kínálat (bár utóbbiban nincs sok köszönet, jegyzem meg csendben).

Ezzel együtt itt is, csakúgy mint Magyarországon és Romániában, régóta téma a hazai termékek védelme. Olyannyira, hogy a napokban kerül a cseh parlament felsőháza elé az a törvénytervezet, amely előírná a cseh márkák arányát a polcokon.

A szabályozás vonatkozna például a tojásra, mézre, káposztára, különböző hústermékekre, olajra, tejre, sajtra, túróra és még sorolhatnám.

A kormányfő sem támogatja

Törvény aligha lesz belőle, már ha abból indulunk ki, hogy maga a kormányfő, Andrej Babiš is azt nyilatkozta pénteken, nem hinné, hogy a tervezet átmegy a szenátuson.

Az alsóház szerdán elfogadta ugyan a törvénytervezetet, de ahhoz, hogy az hatályba lépjen, a felsőháznak is rá kell bólintania, majd az elnöknek aláírni, márpedig ez itt nem olyan egyértelmű, mint Magyarországon.

Annál inkább, mert maga Andrej Babiš sem támogatja az ötletet. „Természetesen nem értek egyet a törvénytervezettel, nem reális és nincs összhangban az európai joggal” – nyilatkozta a kormányfő.

Andrej Babiš azt is mondta, a törvénytervezet inkább csak amolyan gesztus a cseh mezőgazdaságban dolgozók felé, de a parlament jobban tenné, ha nem fogadná el.

„Nem lehet törvénnyel szabályozni, mit vagy mit ne vásároljanak az emberek” – szögezte le a cseh miniszterelnök.

Romániában és Magyarországon is felmerült

Akivel egyetért egyébként az Európai Bizottság cseh biztosa, Věra Jourová is, aki szerint egy ilyen kvóta értelmetlen, ráadásul rossz lenne a cseh fogyasztóknak, mert csökkentené a kínálatot, emiatt növelné az árakat.

Nem Csehország az egyetlen, ahol felmerült a nemzeti kvóta bevezetése a szupermarketekben árult termékekre. Egy időben Magyarországon is vitáztak róla.

A románok egy fokkal tovább jutottak, ott azt szabták volna meg, hogy a friss élelmiszerek legalább 51 százalékát úgynevezett rövid beszerzési láncon keresztül kell az évi 2 millió euró forgalmat meghaladó áruházak polcaira juttatni.

Mint Věra Jourová hangsúlyozta, a szabályozást nem kevés tárgyalást és egyeztetést követően végül elvetette Románia. Aligha történik más majd Csehországban sem.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

Továbbiak betöltése

XS
SM
MD
LG