Kizárólag nők részvételével indul közösségi gyűlés ősszel Budapest II. és VI. kerületében a DemNet Alapítvány szervezésében. A cél a kerületi közterek és szolgáltatások színvonalának javítása. A Belügyminisztérium akadályt gördített a két polgármesteri hivatal elé, nehezítve a hatékony szervezést.
„Bármennyire is láthatóak a javuló tendenciák, még mindig hatalmas a szakadék a férfiak és a nők között. Ez nyomon követhető abban is, hogy a kerületi közösségi egyeztetésen is jellemzően két társadalmi csoport tagjai vesznek részt érezhetően mérsékeltebb arányban: a fiatalok, és a nők” – mondta Őrsi Gergely a II. kerület polgármestere azon a sajtóbeszélgetésen, amit a DemNet, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány szervezett abból az alkalomból, hogy ősszel kizárólag nők részvételével indul közösségi gyűlés a II. és a VI. kerületben.
A II. kerületi polgármester szerint a fenti helyzet hozhat olyan rossz döntéseket, hogy egy lakóssági fórumon a résztvevők, akik jobbára idősebbek és/vagy férfiak, végül – természetesen puszta jószándéktól vezérelve – „megállapodnak abban, hogy állítsunk fel a kerületben okos padokat, mert azt biztos szeretik a fiatalok. De mindenki tudja, hogy a fiatalok nem használnak okos padokat”.
A DemNet az elsők között kezdett el foglalkozni nemzetközi fejlesztési együttműködéssel mint szakpolitikával Magyarországon. Mint írják magukról: „kiadványainkkal és kutatásainkkal igyekszünk folyamatosan megjeleníteni a magyar (és közép-európai) szempontokat a nemzetközi fejlesztéspolitikai gondolkodásban, valamint itthon is hasznosítani a nemzetközi színtéren szerzett tapasztalatainkat és inspirációinkat”.
„Konzervatív feminista”
Soproni Tamás, a VI. kerület vezetője ehhez annyit tett hozzá, hogy „konzervatív feministaként hisz benne, hogy vannak különbségek a férfiak és a nők között”, például fiatal korukban ő más utcákon keresztül közelítette meg a lakásukat, mint a nővérei, mert neki kevésbé volt fontos, hogy ahol este járt, ott mindig jó legyen a közvilágítás.
A két kerület ezért döntött úgy, hogy a DemNet szervezésében ősszel közösségi gyűlést indít kizárólag nők részvételével. A fő cél „elkerülni a sztereotip megoldásokat, mint, hogy legyenek nagyobbak a parkolóhelyek, legyen minden babakocsi barát”. Őrsi Gergely szerint ezek az elképzelések például az egyedülálló, vagy gyermeküket egyedül nevelő nők helyzetét sem veszik megfelelően figyelembe.
A II. kerületben az idei egyébként is a „Nők Éve”, ennek keretében az önkormányzatnál már nyilvánosságra hozták a dolgozók közötti bérkülönbségeket nemek szerint, és folyik az utcanevek felülvizsgálata, mert „kilencven százalékban férfiakról vannak elnevezve a kerület utcái, a maradék tízből is egy jó rész csak sima keresztnevet tartalmaz, nem egy konkrét nőét”.
Ehhez kapcsolódóan: kvíz: Becéző szavak kontra hideg valóság – a nők helyzete a mindennapokban.
Új szintre emelni a demokráciát
Bördős Éva a DemNet igazgatója azzal kezdte, hogy a részvételiség még a demokratikus társadalmakban is egy új, bő tíz éves múltra visszanéző módszer, amivel „új szintre emelhetjük a demokráciát”. Egy OECD felmérés szerint ma már világszerte mintegy 400 közösségi gyűlést szerveztek, így ennek módszertana már kezd megszilárdulni. Olyan azonban, hogy egy közösségi gyűlés kizárólag nők részvételével valósuljon meg, még soha nem volt, így a II. és VI. kerület úttörő szerepet vállalt.
A módszer lényege, hogy kisorsolt állampolgárok vesznek részt ezeken a közösségi gyűléseken, akiket korcsoport, iskolai végzettség, nem és lakóhely szerint egy reprezentatív mintából választanak ki, természetesen önkéntes alapon. Ez ebben az esetben annyiban lesz más, hogy a mintában csak a két kerületben lakó felnőtt nők lesznek, és a szűrés kiegészül a nevelt gyermekek számával.
Ehhez kapcsolódóan: a gender mint hidegháborús terület: Pető Andrea történész a nők helyzetéről ‒ Élet a NER-ben 2. rész.
Szakértők bevonásával
A cél, hogy kerületenként kettő 46-46 főből álló önkéntes csoport jöjjön létre, akik az ősz folyamán öt alkalommal találkoznak majd egymással, illetve két szakértővel: Perpék Évával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont szociológusával és Soltész Noémi építésszel. A beszélgetéseknek két fő témája lesz: hogyan használják a nők a köztereket, illetve hogyan lehet nőbarátabbá tenni a szolgáltatásokat a kerületekben. („Ezzel ki is merítettük az önkormányzatok hatáskörét, mára ennyi marad nekünk” – jegyezte meg ezen a ponton ironikusan Őrsi Gergely.)
A fenti témákban azonban semmilyen megkötés nincs, a lényeg, hogy az öt gyűlés végére a résztvevők között konszenzus alakuljon ki abban, milyen javaslatokat tesznek le az önkormányzatok asztalára. Bördős Éva szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően 5-20 javaslat szokott kikristályosodni a beszélgetések végére, amik között vannak kis léptékűek, de olyanok is, amik akár milliárdos nagyságrendű beruházást igényelnének.
Ehhez kapcsolódóan: nem ellentmondás: a női egyenjogúság növeli a gyermekvállalási kedvet.
Utóbbival kapcsolatban a két polgármester megjegyezte, hogy a limitált önkormányzati lehetőségeikhez képest ezeket is igyekeznek majd menedzselni és ha kell a főpolgármester, ha kell, a kormány közreműködését elérni a megvalósításukban. A kormány részéről azonban egyelőre enyhén szólva nem látszik a nyitottság. Őrsi Gergely és Soproni Tamás érthetetlennek nevezte, hogy megkeresésükre a Belügyminisztérium indoklás nélkül megtagadta, hogy a két kerületben lakó nők címlistáját a rendelkezésükre bocsájtsa.
Pedig ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak egy reprezentatív csoportot összeállítani kerületenként tízezernél is több levelet kellene kiküldeni. A belügy elutasítása miatt most meg kell duplázni ezt a számot, ráadásul rendesen fel sem tudják majd címezni a borítékokat, ami a tapasztalatok szerint azzal jár, hogy sokkal többen dobják ki a levelet a kukába felbontás nélkül. Emiatt a két polgármester arra kér mindenkit, aki a következő időszakban levelet kap, regisztráljon. Az öt alkalommal járó elfoglaltságot egyébként hatvanezer forintot térítéssel is kompenzálják majd.
